Kárpátia : Neveket akarok hallani

Neveket akarok hallani,
Kik 56 hóhérai.
Kik hoztak ítéletet,
E tiszta forradalom felett.
ref:Mert a bűn az csak bűn marad,
Kezükhöz vér tapad;
Istentől,embertől ne várjon írgalmat!
Ezernyi áldozat,
most sírjából felmutat.
Gyilkos és áruló,
Szentföldben nem nyughat!
Neveket akarok hallani,
én nem tudok megbocsájtani!
A hosszú börtön évekért,
a porba hulló könnyekért.
ref:1x
Wittner Mária:
Azt várja tőlünk most a világ,
hogy pusztán keresztényi könyörületből bocsájtsunk meg?
Lépjünk tovább?
Bocsájtsunk meg azoknak,kik gyermeket lánctalppal taposta?
Akik a sortüzet vezényelték?
Bocsájtsunk meg a mészárlásért?
A sok évnyi kegyetlen megtorlásért?
Felejtsük el,hogy arccal lefelé temették a magyart?
Hogy sokaknak csak az emigráció maradt?
Felejtsük el,a kínzások iszonyú borzalmait?
A halálraítéltek utolsó szavait?
Bocsáltsunk meg, s majd ítél a történelem?
Hát nem, nem és nem!!!

Kárpátia : Lesz még

Lesz még, lesz még,
Lesz még motoros, lesz még gyalogos honvéd Vásárhelyben.
Torda, Szereda, Várad, Nagybánya,
Visszatér az őszre.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még motoros, lesz még gyalogos honvéd Vásárhelyben.

Vesszen-vesszen Trianon!

Lesz még hiradós, lesz még bombázós honvéd Kecskeméten,
Munkács, Ugocsa, Ungvár, Szalonka,
Visszatér a télen.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még hiradós, lesz még bombázós honvéd Kecskeméten.

Lesz még rakétás, lesz még géppuskás honvéd Pécs várában,
Zenta, Topolya, Temerin, Szabadka,
Visszatér tavaszra.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még rakétás, lesz még géppuskás honvéd Pécs várában.

Vesszen-vesszen Trianon!

Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron,
Kassa, Somorja, Rozsnyó, Korpona,
Visszatér a nyáron.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron.

Vesszen!

PÁLINKA

A jó Magyar pálinkának

Nincsen párja, nincsen párja

Egyedűl van mint a Magyar

A világba, a világba

Szilva, körte, cseresznye

Éljen a Haza! egészségünkre

Aranyból van, gyémántból van

Minden cseppje, minden cseppje

Olyan mint a tűzről pattant

Kismenyecske, kismenyecske

Orvosság ez akármilyen

Nyavajára, kikúrálja

Ezért jár az Magyar ember

A csárdába, a csárdába

Erős mint a háromszor varrt

Csizma szára, csizma szára

Amiben be masírozunk

Kolozsvárra, Kolozsvárra

BÁNATVIRÁG

Bánatvirág lelkemen

Névtelen sírra teszem

Nincs más virág sírodon

Csupán bánat virágom

Bánatvirág kinyílik

Szomorúfűz sóhajlik

Szomorúfűz simogatja

Enyhe szellő borzolgatja

Bánatvirág lelkemen

Emlékemből nevelem

Körbefonja lelkemet

A szomorú emlékezet

Bánatvirág nem hervad

Emlékem mi táplálja

A kegyetlen időt álja

Leteszem sírhantodra

Bánatvirág lelkemen

Egy névtelen sírra teszem

Szomorúfűz simogatja

Könnyű szellő borzolgatja

IGAZÁN SZERETNI

"Amit erő és hatalom elvesz

Azt ídő és kedvező szerencse

Ismét visszahozhatják.

De miről a nemzet félve a szenvedésektől

Önmaga lemondott,

Annak visszaszerzése mindíg nehéz

S mindíg kétséges" (Deák Ferenc)

Mert aki hazáját igazán szereti

Oltárán gyönyörű életét szenteli

Piros fehér zöld lesz áldott szemfedője

De Isten ugy segítsen száz lép majd helyébe

Akinek fáj Erdély rabláncon tartása

S eljut a szívéig súlyos sóhajtása

Meghalja konduló harang hívó szavát

Nem hagyja magára szegény Kárpátalját

Kinyújtja segítő két kezét népének

Ezer sebből vérző Tátra-felvidéknek

És ha harci sípját a nyugati szél fújja

Őrvidék keresztjét erős vállán hordja

Látja szolga sorba hajtott magyarságát

Eke szarván síró Bánságot és Bácskát

Ráncot szánt az idő, ifjú homlokára

De szemében csillog a szabadságnak lángja

SZEGÉNY MAGYAR NÉP

Szegény Magyar nép

Téged vihar tép

Lábad ahol jársz

Tövisekre lép

Szép délibábos rónánál

Sír a vén hegedű

Szél zokogja a nótáját

Miért olyan keserű

Szegény Magyar nép

Téged vihar tép

Réges rég

Szegény Magyar nép

Beborult az ég

Hol van már a szép

Régi dícsőség

És hadak útján nem jár már

Hős Csaba hadvezér

Szép Duna-Tisza partjánál

Már csak a bánat él

Szegény Magyar nép

Lesz e még az ég

Kék mint rég