Közlekedési miniszter

A márciusi napok váratlan eseményei, a magyar független felelős minisztérium megalakulása reményt ébresztettek benne nemzeti önállóságunk megmaradásáról, s Batthyány Lajos gr. miniszterelnök felkérésére 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és közmunka tárcáját, s a minisztérium Eötvössel őt küldte ki, hogy az Innsbruckba költözött udvart Pestre meghívja. A meghasonlás, mely közte és Kossuth között volt, a kabinetbe lépés után sem simult el, s most közelebbről nézve még sötétebb színben látta a Kossuth politikájától fenyegető veszélyt, mely mindinkább a dinasztiával való szakadás felé vezetett. A minisztertanácsban és a képviselőházban is (aug. 19.) hasztalanul szólalt fel ellene.

Betegsége

A honfiúi bánat, a folytonos tépelődés a haza sorsán lassanként megtörték szellemi erejét. Képzeletében látta a forradalmat, mint mészárolja testvér a testvért; az égboltozatra lángbetűkkel látta fölírva Kossuth nevét, s gondolatai rohamától, képzeletétől nem menekülhetett többé. Orvosa, Balogh Pál szeptember 5-én Döblingbe, a Goergen gyógyintézetébe vitte. Itt volt évek hosszú során eltemetve, híven ápolva szerető nejétől, aki evégett Bécsbe tette át lakását, s folyton érintkezett vele és környezetével. Lassanként állapota annyira javult, hogy nejével levelezett, honfitársaival, akik gyakran látogatták, politikáról is társaloghatott s gazdasága ügyeit is maga vezethette. Később a félbeszakasztott irodalmi foglalkozáshoz is visszatért, átjavította Pesti por és sár és Hunnia című műveit, hogy Török János azokat közzétehesse. Új munkához is kezdett; itt irta Önismeret c. művét, melybe megfigyeléseit, eszméit rakta le a gyermek tehetségeinek harmonikus fejlesztéséről, a testi nevelés fontosságáról és egyéb pedagógiai kérdésekről.

Ein Blick

Széchenyi István Döblingben (korabeli litográfia)

De ennél sokkal messzehatóbb jelentőségű egy másik politikai irányú műve. Az 50-es évek végén Sz. lakóhelyén mindazok megfordultak, kiknek eszméjük volt a Magyarország bizonytalan helyzetére vonatkozó kérdések megoldására, vagy készségük az abszolút kormány és rendszere támadására. Ezek rendesen eljöttek Sz. tanácsait kikérni, s Sz. azonkívül e művek közrebocsátásáról is gondoskodott. Ilyen volt Hollán Ernő, a Zur ungarischen Frage című mű, Kecskeméthy Aurél, Die Lebensfrage Österreichs szerzője stb., aki mint cenzor az ilyen irányú tiltott politikai röpiratokat rendesen megszerezte és megküldte Sz.-nek. De egyszersmind titokban már előbb maga is dolgozott egy ilyenen, mely nemcsak terjedelem, hanem hang, tartalom és hatás tekintetében is messze ezek fölé magaslik Ein Blick című műve (1859), melyet a Rückblick, egy 1857-ben névtelenül megjelent mű hívott ki. E mű célja az volt, hogy Bach miniszter kormányrendszerét igazolja, s a Magyarországról fölhangzó panasz és elkeseredéssel szemben az osztrák politikai irányadó köröket félrevezesse. A közvélemény a szerzőségét is Bach miniszternek tulajdonította: ez indította Sz.-t, hogy tollat ragadjon annak «lerántására». A «sárga» könyv, mely így jött létre, a lángész és szenvedély e sajátságos és páratlan alkotása az élc, a maró gúny, minden elképzelhető epiteton és szójáték segélyével kíméletlenül pellengérre állítja s nevetségessé teszi a gyűlölt miniszter politikáját és személyét egyaránt. E mű, melyet Rónay Jácint közvetítésével Londonban nyomtattak, Sz. nagy lelkének ez utolsó erőfeszítése, s egyik legfőbb oka lett a Bach-rendszer bukásának, de egyszersmind oka Sz. tragikus halálának.

Halála

A bécsi rendőrség 1860 március 3-án házkutatást tartott nála, s elkobozta iratait, melyek alapján messze ható politikai összeesküvést vélt fölfedezni, s amellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet megszűnt rá nézve mendékhely lenni. A félelem, hogy erőszakkal elviszik vagy megölik, egy régi jó barátjának, Jósika Sámuel bárónak váratlan halála, az újra elborult politikai kilátás izgatottságát rendkívül növelték, s egy végzetes pillanatban (1860. április 7-8. között eső éjjelen) önmaga ellen fordította fegyverét. A Magyar Tudományos Akadémia külön gyászünnepet tartott emlékére, melyen Eötvös József báró tartott emlékbeszédet, Szász Károly és Arany János ódáikat olvasták fel.

Emlékezete

Széchenyi szobra Szeged róla elnevezett főterén