4. r�sz Megsz�ll�s �s ellen�ll�s

Miel�tt r�t�rn�nk a nov.4-i hitszeg� szovjet t�mad�s r�szleteinek ismertet�s�re, mindenekel�tt le kell sz�gezn�nk, hogy a vil�g hadt�rt�net�nek legal�val�bb p�ld�j�t produk�lta a magyar hadsereg vezet�se, bele�rtve az esem�nyek sor�n felsz�nre vet�d�tt, „forradalmi” vezet�ket is - mert a 100.000 f�s hadsereget a forradalom okt. , 28-i gy�zelme ut�n m�dszeresen sz�tz�llesztett�k �s a d�nt� pillanatban az �rul�s �tj�t v�lasztott�k, amikor megtiltott�k a szovjetek elleni fegyverhaszn�latot �s letetett�k a fegyvert.

De n�zz�k a t�nyeket!

Nov. 3-�n szombaton az eg�sz orsz�g �r�mm�morban �gett a kiv�vott gy�zelem �rz�s�vel. Mindenki a h�tf�i munkakezd�sr�l, a romok eltakar�t�s�r�l, az �let �jraind�t�s�r�l besz�lt. A vil�gosabban l�t� politikusok, de f�leg a hadsereg vezet�i azonban tudt�k, hogy hatalmas szovjet katonai er�k �z�nl�ttek be az orsz�gba �s ugr�sra k�szen �llnak a forradalom lever�s�re.

Ebben a helyzetben ment t�rgyalni T�k�lre, a szovjet csapatok f�hadisz�ll�s�ra a hadsereg h�rom legfontosabb vezet�je, Honv�delmi Miniszter, Mal�ter P�l, a Honv�d Vez�rkar F�n�ke, Kov�cs Istv�n �s a Hadm�veleti Csoportf�n�k Sz�cs Mikl�s. A deleg�ci�val ment Erdei Ferenc is, aki b�r nem volt katona, tiszt�ban kellett lennie a helyzettel. Meg kell jegyezni, hogy a k�ld�tts�g mind a n�gy tagja a SZU-nak elk�telezett hith� bolsevik volt. K�l�n�sen a katon�kra vonatkozott ez, hiszen mindh�rom a SZU-ban v�gezte el a katonai akad�mi�t, r�ad�sul Mal�ter �s Kov�cs m�r a II. Vil�gh�bor� idej�n �t�llt a szovjetekhez �s partiz�nk�nt harcolt el�z� bajt�rsai ellen. Mindh�rom katona fiatalon futott be nagy katonai karriert �s ezt nyilv�n szerett�k volna a j�v�ben is megtartani.

�nk�nytelen�l felvet�dik a k�rd�s, mi�rt a hadsereg legf�bb vezet�i mentek „t�rgyalni” az ellens�g f�hadisz�ll�s�ra? Erre sincs p�lda a hadt�rt�nelemben! Nem az volt-e a c�l, hogy a hadsereg lefegyverz�se, esetleg �t�ll�t�sa fej�ben a „t�rgyal�k” maradhassanak a hadsereg vezet�i a forradalom lever�se ut�n is? Ezt a feltev�st val�sz��s�tik a k�ld�tts�g „letart�z-tat�s�t" k�vet� �r�k, napok t�rt�n�sei.

A letart�ztatott k�ld�ttek m�r n�h�ny �ra m�lva egy�tt t�rgyalnak a szovjet parancsnokokkal.

Elk�vett�k azt a haza�rul�st, amire neh�z elmarasztal� jelz�t tal�lni. A szovjet katonai t�rk�peken berajzolt�k azokat a pontokat, ahol jelent�sebb ellen�ll�sra lehetett sz�m�tani. Ez a forradalom ny�lt �s durva el�rul�sa volt! - Az ilyen aljas b�ncselekm�nyt, ha az �rul� k�zre-er�l, azonnali hal�llal b�ntetik- V�g�l megegyeztek, hogy szovjet fedezet mellett bemennek a Honv�delmi Miniszt�riumba �s onnan tetetik le a fegyvert a hadsereggel. A k�ld�tts�g tagjai tiszt�ban voltak azzal, hogy a Szovjet Hadsereg hajnalban megind�totta a t�mad�s�t �s azt is l�tt�k, hogy a t�k�li laktanya udvar�n sz�z�val ny�zs�gnek a felfegyverzett �s pufajk�ba �lt�z�tt magas rang� �VH-s tisztek, p�rt �s �llami funkcion�rusok �s nem lehetett k�ts�ges, hogy ezek a forradalom lever�s�re v�rnak, hogy bossz�t �llhassanak mindazokon, akik, - ha n�h�ny napra is, de- megfosztott�k �ket a hatalomt�l. Ennek ellen�re v�llalt�k a szovjetekkel val� egy�ttm�k�d�st.

A p�nc�losokb�l, teher �s szem�lykocsikb�l �ll� oszlop a Soroks�ri �ton igyekezett a v�ros k�zpontja fel�. Mal�ter egy KGB-s �rnaggyal, egy magyar �VH-s tiszttel �s a vezet�vel �lt egy szem�lyg�pkocsiban. A Jutadombn�l azonban a honv�ds�g 51. l�gv�delmi t�z�roszt�lya Szab� P�l �rnagy parancsnoks�ga alatt, nemzet�r�kkel kieg�sz�lve felvette a harcot az ellens�ggel. Az oszlopot egy harckocsi vezette. Ekkor R�mi�s P�l hadnagy szem�lyesen leadta az els� l�v�st, hogy p�ld�t mutasson az �tegnek. Erre a k�t m�sik �teg is t�zet nyitott.Kicska J�nos hadnagy �s az �teg�nek katon�i a harcj�rm�vekb�l kiugr�l� szovjet katon�kat �s �VH- sokat egy�ni fegyvereikkel l�tt�k.

Amikor az els� l�v�s elhangzott, Meszes hadnagy a 31. L�v�szezred 7. Sz�zad�nak ittl�v� szakasz�t riad�ztatta. A fel�j�k k�zeled� szovjet g�pes�tett egys�gre /szem�lyg�pkocsik, harckocsik, sorozatvet�k �s teherg�pkocsik/ �k is t�zet nyitottak. Kil�ttek egy szem�lyg�pkocsit, egy harckocsit, �s egy sorozatvet�t. T�bb szovjet katona �s �VH-s meghalt, sokan megsebes�ltek, az �l�k egy r�sze a k�zeli n�dasba menek�lt. A kil�tt szem�lyg�pkocsi utasai k�z�l csak Mal�ter �s a g�pkocsivezet� maradt �letben. A g�pkocsikr�l leugr�l� �VH-sok �s KGB-sek elfogtak n�h�ny fegyveres civilt, akiket helyben agyonl�ttek.

Az �sszecsap�s ut�n a j�rm�vek �s a megmaradt emberek visszat�rtek T�k�lre �s innen, telefonon �s fut�r �tj�n lev�lben kerest�k a Honv�delmi Miniszt�riumot. A telefonbesz�lget�seket nem ismerj�k, mer nem lettek r�gz�tve, de megmaradt az a lev�l, amit a forradalom �ltal Vez�rkari F�n�kk� emelt Kov�cs Istv�n vez�r�rnagy k�ld�tt, a Honv�delmi Miniszt�rium Forradalmi Tan�csa Eln�k�nek, V�radi Gyula vez�r�rnagynak.

A lev�l komment�r n�lk�l, �nmag��rt besz�l.

Kedves V�radi Elvt�rs!

Itt a szovjet elvt�rsakt�l kapott felvil�gos�t�sok alapj�n meggy�z�dtem arr�l, hogy a Nagy Imre korm�ny k�ptelen mag�t tartani. A jobbratol�d�s egyre gyorsabban folytat�dik �s egyenesen a prolet�r hatalom elveszt�s�hez vezet, a ny�lt fasizmushoz �s a feh�rterrorhoz.

Most minden kommunista v�lasz�thoz �rkezett. �gy hiszem cselekedni kell. Saj�t er�nk nincs, a hadsereg t�bb�-kev�sb� demoraliz�lva van. Rend�rs�g nincs. A nemzet�r�k titkos, vagy ny�lt fasiszt�k kez�n vannak.

Az egyed�li kiutat abban l�tom, hogy a szovjet hadsereg seg�ts�g�vel gyorsan helyre�ll�tsuk a prolet�rhatalmat �s okulva a r�gi hib�kb�l, visszanyerj�k a n�p bizalm�t. Ehhez azonban az kell, hogy megakad�lyozzunk minden nagyobb v�ront�st. �s ehhez k�rem itt a seg�ts�gedet.

A Honv�delmi Miniszt�riumban l�v� kommunist�kkal / �vatosan / mindent k�vess el, hogy a hadsereg �s a t�bbi fegyveres er� min�l kevesebb v�rt vesz�tsen.

56. 11. 4. Kov�cs Istv�n vez�r�rnagy

Itt kell megjegyezni, hogy 1989 ut�n, az un. T�rt�nelmi Igazs�gt�tel Bizotts�g reformkommunista vezet�i mindk�t t�bornokot forradalm�rnak �s m�rt�rnak ki�ltott�k ki, mert elvt�rsaik nem bocs�tott�k meg nekik n�h�ny napos meging�sukat �s n�h�ny �vre bez�rt�k �ket. - E k�zben sz�zakat v�geztek ki �s t�zezreket it�ltek 10-15 �ves b�rt�nre. – Term�szetesen mindketten megkapt�k a legmagasabb kit�ntet�seket �s a legmagasabb katonai rendfokozatot, az ezzel j�r� minden kiv�lts�ggal egy�tt.

N�zz�k ezut�n mik�nt alakult a katonai helyzet?

Mint az el�z� k�t r�szben l�ttuk, a Magyarorsz�gon tart�zkod� k�l�nleges hadtest csapatai, melynek parancsnoka Lascsenk� alt�bornagy volt, Kecskem�t �s Sz�kesfeh�rv�r fel�l �rkeztek Budapestre okt. 23-�n, az ellenforradalom lever�s�re. Ezek a csapatok cs�fos kudarcot vallottak a Pesti Sr�cokkal v�vott k�zdelemben �s k�nytelenek voltak a f�v�rosb�l kivonulni �s a v�roson k�v�l be�sni magukat.

Okt. 31. ut�n, amikor Moszkv�ban eld�nt�tt�k a magyar forradalom fegyveres lever�s�t, A Szovjet Uni�b�l �jabb, friss �s nagy l�tsz�m� katonas�g kezdte el�z�nleni az orsz�got. T�bb p�nc�los hadoszt�ly, hozz�vet�leg 3000 harckocsival valamint a k�s�r� gyalogos �s t�z�r csapatokkal, tov�bb� l�gier�vel k�sz�lt a t�mad�sra.

Szovjet hadt�rt�neti dokumentumok alapj�n tudjuk, hogy mekkora er�k sorakoztak fel a forradalom lever�s�re.

A m�r itt l�v� k�l�nleges hadtest n�gy hadoszt�lyb�l �llt. K�t g�pes�tett l�v�szhadoszt�lyb�l �s k�t l�gi hadoszt�lyb�l, melyb�l az egyik bomb�z�, a m�sik vad�sz volt. Okt. 25-�n er�s�t�s�l meg�rkezett Rom�ni�b�l Abaturov hadoszt�lya. 31-e ut�n �rkezett a moszkvai l�gidesz�nt hadoszt�ly, Odessz�b�l pedig egy �sszfegyvernemi hadoszt�ly. A K�rp�tont�li katonai k�rzetb�l egy �sszfegyvernemi hadsereg �s egy g�pes�tett hadsereg csapatai l�pt�k �t a magyar hat�rt. �sszesen teh�t 19 hadoszt�ly t�bb mint 200.000 katon�val v�rta a t�mad�s megindul�s�t.

November 4.-�n hajnalban meglepet�sszer�en t�rtek r� az alv� v�rosokra, laktany�kra, objektumokra. A honv�ds�g, n�h�ny elszigetelt eset kiv�tel�vel nem tanus�tott ellen�ll�st! Ez els�sorban �rul� vezet�inek b�ne! A 100.000 f�s hadsereg, -m�g ha gyeng�bb is volt a fegyverzete- felk�sz�lten, t�zel��ll�sban, hazafias lelkesed�st�l f�t�tt milli�kkal a h�ta m�g�tt, megnehez�tette volna a t�mad�k helyzet�t.

Most megism�tlem az el�z� r�szben ismertetett „matematikai” sz�m�t�st: A magyar hadseregnek hozz�vet�leg 3000 olyan l�vege /�gy�ja/ volt, amelyik alkalmas harckocsik �s p�nc�laut�k kil�v�s�re. Ezek k�z�l nov. 4.-�n mind�ssze 23 vette fel a harcot! Ez a 23 l�veg 16 ellens�ges egys�get semmis�tett meg! 8 harckocsit, szem�ly �s teherg�pkocsit, p�nc�laut�t, sorozatvet�t, �s egy rep�l�g�pet. Milyen els� csap�st m�rhett�nk volna a t�mad�kra, ha mind a 3000 l�veg t�zet nyit?

Tudjuk, a szovjet hadsereget nem gy�zhett�k volna le, mert ha kell, t�zszer ennyi katon�t is idek�ldenek, de egy els� csap�s ut�n, partiz�n harcmodorra �tt�rve hetekig tartott volna az orsz�g megsz�ll�sa.

De t�rj�nk vissza a szomor� val�s�ghoz! A 100.000 f�s hadsereg szinte teljes eg�sz�ben t�tlen maradt. Ez pedig nem m�s mint a forradalom el�rul�sa!

Most pedig l�ssunk n�h�ny „szigor�an titkos” jelent�st, ami a fenti �ll�t�st al�t�masztja. El�sz�r az n�zz�k meg, hogy az egyetemek katonai tansz�keinek tisztjei hogyan viselkedtek a d�nt� pillanatban, nov. 4-�n?

Budapestr�l a jogi karr�l jelentik 4-�n hajnalban: Az �p�letben N�meth �rnagy, Pataki hadnagy �s 20 nemzet�r tart�zkodott. Elrendelt�k a riad�t! 8.00-kor N�meth �rnagy hazamegy, Pataki hadnagy pedig felh�vja Kardos alezredest, a ker�leti nemzet�r parancsnokot �s utas�t�st k�r. Az utas�t�s: Fegyverlet�tel! Ezt vonakodva b�r, de v�grehajtj�k. 11.00 �s 14.00 k�z�tt „fegyveresek” sziv�rognak be az �p�letbe �s v�delemre rendezkednek be. A tansz�kr�l ekkor m�r senki nincs ott.

A Budapesti K�zgazdas�gi Egyetem jelenti: 03.00-kor szovjet harckocsik vonulnak az �p�let fel�. A 60 f�s nemzet�rs�get a tisztek lefegyverzik!

A Budapesti Orvostudom�nyi Egyetem jelenti: Az egyetemist�k az �ll�i �t 26 k�zponti alagsor�ban helyezt�k el fegyvereiket, majd a betegek �v�helyre val� sz�ll�t�s�ban �s ell�t�s�ban vettek r�szt. A tisztek pedig otthonukba t�voztak.

Sopron. Erd�m�rn�ki Egyetem: K�t egyetemista sz�zaddal Farkas sz�zados vette �t Sopron v�delm�t. Megoldotta Sopron sors�t! K�t sz�zaddal kiment Sopron el�. � maga pedig felvette a kapcsolatot a k�zeled� szovjet er�kkel �s felvonult a fert�di t�z�rekkel. A l�vegekb�l kiszedt�k az �t�szeget, a gr�n�tokat gy�jt� n�lk�l sz�ll�tott�k a t�zel��ll�sba. A szovjet csapatok �gy nyugodtan k�zel�tett�k meg a t�zel��ll�sokat, mert tudt�k, hogy a l�vegek nem m�k�dnek.

Szeged. J�zsef Attila Egyetem: Laz�r Barna f�hadnagy a nemzet�rs�g egyik parancsnoka mag�ra hagyja hallgat�it �s Jug�ba menek�l.

P�cs. Janus Pann�nius Egyetem: „Nem volna �rtelme felvenni a harcot a t�ler�ben l�v� szovjet csapatokkal” Ezt 3.-�n este a tansz�kvezet� mondta.

M�snap hajnalban Szab� �rnagy: „Saj�t elhat�roz�somb�l �sszeh�vtam a sz�zadparancsnokokat, utas�t�st adtam, hogy az �sszes fegyvereket hordj�k le �s rakj�k le a kijel�lt helyre. Majd hazamentem.”

M�der f�hadnagy:”03 h-kor hazamentem tiszt�lkodni. 7 h-kor visszaj�ttem �s a hallgat�k kijelentett�k, hogy a Mecsekbe vagy nyugatra akarnak menni. Parancsot adtam, hogy nem mehetnek sehova. Miut�n parancsomat nem hajtott�k v�gre, kifejez�sre juttattam, hogy �tjaink elv�lnak �s ezzel hazaindultam.

A II. R�k�czi Ferenc Katonai K�z�piskola jelenti, hogy nov. 4.-�n a szovjetek k�rbevett�k a laktany�t, ekkor a tisztek sorakoztatt�k fegyver n�lk�l a hallgat�kat, a szovjetek pedig megkezdt�k a testi motoz�st. Egyes hallgat�k ijedten ki�ltottak parancsnokaik fel�, mikor szovjet katon�k �r�kat, gy�r�ket, �ngy�jt�kat �s egy�b �rt�keket zabr�ltak el. A tisztek tiltakoztak, mire a zabr�l�s megsz�nt. Ezut�n a szovjetek felsz�l�tott�k a parancsnoks�got, hogy az �p�letet �r�ts�k ki. A magyar parancsnoks�g k�rte a szovjet parancsnokot, hogy legal�bb egy napig maradhassanak a vid�ken lak� hallgat�k, mivel nem tudnak hazautazni. A szovjet parancsnoks�g ehhez nem j�rult hozz�, �gy a gyermekeket a k�rny�ken lak� h�zak, lak�sok lak�i fogadt�k be.

A p�nc�los �s g�pkocsiz� csoportf�n�ks�g jelenti: V�radi vez�r�rnagy a miniszteri k�sz�l�ken adja ki a parancsot, melyben a legszigor�bban megtiltja a fegyverhaszn�latot a szovjet csapatok ellen.

A Baj�r�l Budapestre rendelt l�v�szezred parancsnoks�g jelenti: Reggel 3.00-kor fegyverek d�rg�s�re �bredt�nk. Miut�n riad�ra az ezred parancsot nem kapott, felh�vtuk a miniszt�riumot, a hadoszt�lyparancsnoks�got �s k�rt�nk utas�t�st. Miut�n parancsot, semminem� int�zked�st ezen id�szakban nem kaptunk, a szem�lyi �llom�nynak pihen�t rendelt�nk el. Nagy Imre bejelent�se ut�n, hogy csapataink harcban �llnak �s hogy a korm�ny a hely�n van, a parancsnoks�g �s a Forradalmi Katonai Tan�cs �gy d�nt�tt, hogy a Nagy korm�ny �rdek�ben nem fogunk fegyvert a szovjet csapatok ellen.

Baj�r�l jelenti a harckocsiz� ezred parancsnoks�ga: A bajai nemzeti bizotts�g k�rte Baja v�ros v�delm�nek megszervez�s�t. Azonban az alakulat parancsnokai �s a nemzeti bizotts�g eln�ke egy�ntet�en elhat�rozt�k, hogy semmif�le fegyveres ellen�ll�st nem fejtenek ki.

A leg�nys�g a parancsnoks�got �rul�nak nevezte el �s a civilekkel egy�tt felt�rt�k a rakt�rakat, fegyvereket �s ruh�zatot osztottak ki, majd a laktany�t g�pkocsikkal �s harci j�rm�vekkel elhagyt�k.

A tisztek legnagyobb r�sze l�tta, hogy a leg�nys�g a parancsokat nem hajtja v�gre �s a laktany�t elhagyt�k. Ezt megakad�lyozni nem tudt�k, �k is a laktany�b�l kisz�lling�ztak.

Szegedr�l a l�gv�delmi t�z�roszt�ly parancsnoks�ga jelenti: 1956.11.h� 4.-�n 07.00-h-kor amikor vil�goss� v�lt, hogy a Nagy Imre korm�ny cs�d�t mondott �s a szovjet csapatok beavatkoznak Budapesten az ellenforradalom lever�s�re, az alakulat r�sz�re harci riad�t rendeltek el, az alakulat pk-at a Forr. Kat. Tan�cs beh�vta �s elrendelt�k a pk-nak, hogy a szovjetekre nem kell l�ni. Ezt a parancsot a szegedi Forr. Tan�cs eln�ke szem�lyesen t�vbesz�l�n kapta a Ho. Pk-t�l.

Kaposv�rr�l jelenti a l�v�szhadoszt�ly parancsnoks�g: A szovjet er�k hajnalban 3.00-5.00 k�z�tt megsz�llt�k a kaposv�ri hely�rs�gben l�v� objektumokat. /P�rtbizotts�g, b�rt�n, posta laktany�k, stb./ A p�rtbizotts�g �p�let�n�l fegyveres �sszet�z�sre ker�lt sor. A nemzet�rs�g tagjai, di�kok t�zet nyitottak a szovjet csapatokra. R�vid t�zharc ut�n 4 szovjet katona, egy magyar katona �s k�t di�k halt meg, t�bben, k�z�l�k k�t honv�d megsebes�lt.

A b�rt�nb�l a p�rtbizotts�gi tagokat �s a hadoszt�lyt�rzsb�l, valamint a tasz�ri helys�gb�l letart�ztatott katonai szem�lyeket kiszabad�tott�k. A kiszabad�tott elvt�rsak a szovjetekkel egy�tt a v�rosi tan�cs �p�let�be vonultak �s vissza�ll�tott�k a n�pi hatalom szerv�t a Tan�csot.

Nagyat�dr�l a p�nc�lt�r� t�z�roszt�ly parancsnoks�g jelenti: Hajnalban m�r mind a h�rom �teg t�zel��ll�sban volt, v�rva a tov�bbi fejlem�nyeket �s parancsot….

Ez id�ben m�r nem b�zott benn�nk a nagyat�di forradalmi tan�cs, amely azt k�v�nta t�l�nk, hogy vegy�k fel a harcot a szovjet harckocsikkal szemben, ha j�nnek Nagyat�d k�zs�gbe.

�tegeink t�zel��ll�sban voltak, �ppen ez�rt a pk. Bajt�rs, t�rf. htpf. k�rbej�rtuk a t�zel��ll�sokat �s k�l�n megbesz�lt�k az �pk.-al, ha j�nnek harckocsik ne nyissanak r�juk t�zet, k�s�bb pedig azt az utas�t�st adtuk r�sz�kre, hogy man�verezzenek be a laktany�ba.

Marcalib�l jelenti a harckocsiz� ezred parancsnoks�ga: Vas�rnap reggel a tisztek a r�di� felh�v�s�ra mentek be a laktany�ba, miel�tt m�g a hadoszt�ly parancsnok �ltal elrendelt riad� ki�rtes�thet� lett volna. A laktany�ban a leg�nys�g m�r teljesen felszerelve talpon volt.

A szovjetellenes hangulat f�leg a leg�nys�gn�l magas fokra emelkedett. Sokan a forradalom �gy�t l�tt�k el�rulva a szovjet csapatok beavatkoz�s�ban �s k�szek lettek volna ellen�k a harcot fegyveresen is felvenni.

Baj�r�l jelenti a m�szaki z�szl�alj parancsnoks�ga: 4.-�n hajnalban a korm�ny felh�v�s�ra �rtes�lt�nk a szovjet beavatkoz�sr�l. Ennek eredm�nyek�ppen �jabb harck�sz�lts�get foganatos�tottunk. A polg�riaknak azon javaslat�t, hogy vegy�k fel a harcot a szovjetek ellen, esztelens�gnek tartottuk, majd azon javaslatot is elvetett�k, hogy az egys�g a felfegyverzett nemzet�rs�ggel egy�tt a Dun�nt�lra t�vozzon.

Orgov�nyb�l jelenti a l�gv�delmi t�z�roszt�ly parancsnoks�ga: Nov. 4-re virrad�ra oszt�lyunk szem�lyi �llom�nya hallgatta Nagy Imre felh�v�s�t. �gy alakulatunkn�l is megingott az eddig �lland� rend �s nyugalom. Az orgov�nyi nemzet�rs�ghez a hadtest forradalmi tan�cs�nak utas�t�s�ra vittek ki fegyvereket abb�l a c�lb�l, hogy partiz�ncsoportokat szervezz�nk a szovjet csapatok ellen. A fegyverek kioszt�s�ra nem ker�lt sor, mert nem tartottuk c�lszer�nek, hogy polg�ri szem�lyek kez�be fegyvert adjunk.

Csongr�dr�l jelenti a m�szaki z�szl�alj parancsnoks�ga: Reggel, amikor a Kossuth R�di� bemondta, hogy a szovjet csapatok megt�madt�k Budapestet, egys�g�nkn�l a forradalmi katonai tan�cs a k�vetkez� int�zked�seket foganatos�totta: Csongr�d v�ros Nemzeti Bizotts�g�val egyet�rt�sben felh�v�ssal fordultunk a v�ros lak�ss�g�hoz, hogy minden katonaviselt ember vonuljon azonnal a laktany�ba, amit a hangos h�rad�n �lland�an ismertettek, mire a lak�ss�g egy kis r�sze megkezdte a bevonul�st a laktany�ba. Ezzel p�rhuzamosan ugyancsak a FKT int�zked�s�re Szab� B�la f�hadnagy sz�zadparancsnok vezet�s�vel t�rk�pen kidolgozt�k a f� k�zleked�si utak leakn�z�s�nak terv�t, amit r�szben v�gre is hajtottak. Az FKT int�zked�s�re elrendelt�k az �lelem, a robban�anyag �s egy�b felszerel�sek kisz�ll�t�s�t azzal az elhat�roz�ssal, hogy elhagyjuk a laktany�t �s v�delemre rendezked�nk be a Tisza partj�n……..

A felszerel�s ut�n a z�szl�aljparancsnok javaslat�ra, a katonatan�cs egyes tagjainak belegyez�s�vel megkezdt�k a lerakott akn�k felszed�s�t �s a civilek leszerel�s�t, ami 13.00-ra v�gre is lett hajtva.

Az SZKT arra az elhat�roz�sra jutott, hogy teljesen �rtelmetlen az ellen�ll�s szervez�se.

Szentesr�l jelenti a l�gv�delmi t�z�roszt�ly parancsnoks�ga: Az alakulatn�l k�l�n�sebb akci� nem volt, mint a szegedi p�nc�lt�r� t�z�roszt�ly 4 db. 76-os l�veg�t l�szer-javadalmaz�ssal egy�tt a Mindszent melletti tiszapartr�l behoztunk, mert tudom�sunk volt arr�l, hogy ott szovjet ellenes harcot akartak kifejteni.

Sz�kesfeh�rv�rr�l a hadtestparancsnoks�g jelent�s�b�l: Fels�bb utas�t�sra tov�bb�tj�k a csapatok fel� azt az el�z�leg kiadott parancsot, hogy a t�z�rs�gi l�vegekb�l szedj�k ki az �t�szeget, hogy vel�k v�letlen�l se lehessen azokat haszn�lni. Ezt nagyon sok egys�g v�grehajtotta, s�t egyesek az �t�szegeket �tadt�k a szovjeteknek.

Cegl�dr�l jelenti a t�z�rezred parancsnoks�ga: Az egys�g v�gig meg�rizte harc�rt�k�t. Nem engedett az ellenforradalm�rok bomlaszt�s�nak. Az egy�ttm�k�d�s a szovjet csapatokkal szinte v�gig biztos�tva volt. M�r november 5.-�n 12 l�veget �s hozz�val� l�szert sz�ll�tottunk Budapestre �s �tadtuk a szovjet csapatoknak.

Az el�z� dokumentumokb�l vil�gosan megmutatkozott, hogy a hadsereg legfels�bb vezet�se �s a legt�bb csapatparancsnok november 4.-�n el�rulta a forradalmat �s Nagy Imre korm�ny�t. Erre nincs ments�g! Az ut�lagos menteget�z�s �s �nigazol� elm�let csak sz�nalmas magyar�zata az �rul�snak �s gy�vas�gnak.

Az elkeseredett �s kil�t�stalan k�zdelmet azok a Pesti Sr�cok �s most m�r nem csak a pesti sr�cok vett�k fel, akik okt. 23 �s 28 k�z�tt gy�zelemre vitt�k a forradalmat. Ezeket a fiatal h�s�ket akart�k a forradalmat meglovagolni sz�nd�koz� reformkommunist�k a nemzet�rs�g szervez�se sor�n leszerelni. K�ztudott t�ny, hogy a harcosok jelent�s r�sze 18 �v alatti fiatalokb�l �llt. Ezt bizony�tja a k�s�bbiekben kimutatott hal�loz�si statisztika is.

Ezek a fiatalok most is megmutatt�k mi az igazi hazafis�g, amely m�g az �letn�l is dr�g�bb. �k voltak azok, akik helyenk�nt m�g november 8.-9.-�n is szervezetten ellen�lltak a hatalmas t�ler�nek �s a szervezett ellen�ll�s ut�n,a Mecsekben, a Bakonyban m�g hetekig tartott�k magukat �s ezzel a rem�nyt, hogy m�g nem veszett el minden.

Most pedig l�ssuk azokat a konkr�t harci cselekm�nyeket, melyek a sok �rul�s mellett megmentett�k a magyar katona,a magyar harcos becs�let�t.

A magyar hadsereget v�ratlanul �rte a november 4-i t�mad�s, ez�rt a legt�bb helyen nem is tan�s�tottak ellen�ll�st. Ennek ellen�re a Szovjet Hadsereg val�s�gos h�bor�t ind�tott �s legt�bbsz�r felsz�l�t�s n�lk�l nyitott t�zet az egyes alakulatokra, laktany�kra, objektumokra.

Debrecenben nov. 4.-�n hajnalban kil�tt�k a post�t v�d� magyar harckocsit. Egy katona meghalt. A Kossuth �s a Pavilon laktany�ra �gy� �s g�ppuskat�zet z�d�tottak. A k�t helyen 13 katona lelte hal�l�t.

Ny�regyh�z�n a Damjanich laktany�ra m�rtek t�zcsap�st. Z�honyban 51 harckocsi z�rta k�r�l a l�gv�delmi laktany�t. A magyar parancsnok a k�v�lr�l is j�l l�that� f�ves udvarra rendelte az ezred katon�it. A szovjetek sort�zet z�d�tottak a fegyvertelen katon�kra. �ten meghaltak, nyolcan megsebes�ltek, 60 f�t pedig g�pkocsira sz�ll�tottak �s kivitt�k �ket a hat�ron t�lra.

Dunaf�ldv�ron t�zet nyitottak a falu f�bb �p�leteire �gy�kkal �s g�ppusk�kkal. H�rom nemzet�r meghalt, n�h�nyan megsebes�ltek. A falu sz�l�n, a hatos �t melletti L�gv�delmi laktany�t 51 harckocsi , t�z�rs�gi �s gyalogs�gi fegyverekkel l�tte egy �r�n �t.

Veszpr�mben, hajnali 4 �ra 15 perckor szab�lyos p�nc�los �s gyalogs�gi t�mad�s indult a v�ros lak�ss�ga �s az ott l�v� laktany�k �llom�nya ellen. �r�kon �t mindenre l�ttek.

P�p�n is l�ttek 10 percen �t a hadoszt�lyt�rzs �s az ott elhelyezett ezred �p�leteire, pedig tudt�k, hogy a hadoszt�lyparancsnok m�r napokkal el�bb megtiltotta, hogy a szovjetekkel szembesz�lljanak

Szolnokon –b�r �k uralt�k a v�rost- m�r nov. 2-t�l, �gy biztos�tva a frontparancsnok szint� vezet�si pontot, 4-�n hajnalban goly�sz�r�kkal, g�ppusk�kkal �s harckocsi�gy�kkal �bresztett�k a 27. L�gv�delmi t�z�rezred, valamint az aknavet� �s t�z�rezred katon�it.

B�k�scsab�n sem ker�lhett�k el a kem�ny t�zcsap�st. A 8. Hadoszt�ly parancsnoks�g�r�l T�th Istv�n alezredes meg�zente a szovjeteknek, hogy ker�lj�k el a v�rost. Nem ker�lt�k el, hanem t�z al� vett�k a laktany�t. A kapun�l megsebes�tett tiszthez, Kov�cs Zolt�nhoz nem engedt�k oda a betegsz�ll�t�kat. Hagyt�k �t elv�rezni.

Kecskem�ten t�zet nyitottak a kieg�sz�t� parancsnoks�g feltartott kez� tisztjeire, de megt�madt�k a hadtestt�rzs �p�let�t is. A lefegyverzett tiszteket �r�kon �t �ll�tott�k feltartott k�zzel, majd beterelt�k �ket az �tkezd�be, ahol tov�bbra is fegyveres �r�k vigy�ztak r�juk, mint a foglyokra.

Miskolcon a Tizeshonv�d laktany�n�l �s a l�gv�delmi alegys�gek �p�letein�l is t�zet nyitottak.

Budapesten a Pet�fi laktany�n�l 51 harckocsi 1.5 �r�n �t ontotta a t�zet a ker�t�s melletti m��tr�l. A laktany�ban volt elhelyezve a 7. G�pes�tett hadoszt�ly alakulatainak nagy r�sze �s a 43. h�rad� ezred. A hadoszt�ly g�pkocsijai felt�lt�tt �llapotban �lltak a t�gas udvaron �sszezs�folt �llapotban. Az �zemanyaggal teli g�pkocsik meggyulladtak, az �lelmiszerrel �s ruh�zati anyagokkal megrakott kocsik porr� �gtek.

Kisebb t�zcsap�st m�rtek a R�bert K�roly k�r�ti M�ty�s laktany�ra �s az Orsz�gos L�gv�delmi Parancsnoks�g �p�let�re.

A Zrinyi Mikl�s Katonai Akad�mia rakt�rait felt�rt�k �s kirabolt�k azokat. Ez egy�bk�nt jellemz� volt minden�tt. �gy l�tszik, hogy az orsz�gra szabad�tott, f�leg �zsiaiakkal felt�lt�tt k�t hadsereg katon�inak szabadrabl�s �g�rtek a parancsnokok, mert az el� t�nyked�s�k minden�tt a szekr�nyek �s fi�kok felt�r�se volt /a tisztek is raboltak/ �s �ppen �gy lecsatolt�k a kar�r�kat 1956-ban, mint 1944 �sz�n �s 1945 tavasz�n.

R�szabadult az orsz�gra t�bb mint k�tsz�zezer rabl�, hogy „felszabad�tsa” azt a n�h�ny ezer p�rtfunkcion�rust �s �VH-st, akik f�lt�k a n�p igazi hatalm�t, mer �k a n�phatalomnak nevezett bolsevista diktat�ra h�vei voltak.

Sz�kesfeh�rv�rott a v�ros sz�l�n l�v� gy�rak bej�rat�n�l elhelyezett h�rad� katon�kra l�ttek gyalogs�gi t�zet �s meg�lt�k �ket.

Veszpr�mben november 5.-�n az egyetemist�k gyalogs�gi fegyverekkel hat ir�nyb�l t�mad�st ind�tottak a szovjetek ellen. Rep�l�k bomb�zt�k, harckocsik l�tt�k a v�rost. L�gideszant-egys�gek is bevet�sre ker�ltek, mint gyalogosok.

Dunapentel�n nov. 7-�n ker�lt sor a l�gv�delmi ezred v�delm�nek sz�tver�s�re. Rep�l�k, neh�zt�z�rs�g �s 51 harckocsi �sszes�tett t�ze felsz�molta a v�delmet. Nyolcan meghaltak �s sok volt a sebes�lt is.

Ahol csak egy puska vagy g�ppisztoly eld�rd�lt, ott harckocsi �gy�kkal v�laszoltak, nem k�m�lve sem az embereket, sem az �p�leteket. A f�v�ros egyes ker�letei, f�bb �tvonalai nagyobb puszt�t�st szenvedtek, mint a II. Vil�gh�bor�ban.

A harcok befejez�se ut�n sok forradalm�r menek�lt a megtorl�s el�l �s igyekezett szabad f�ldre menek�lni. E menek�l�s nem volt vesz�lytelen, mert a szovjet csapatok �s k�s�bb pufajk�s alakulatok is igyekeztek megakad�lyozni a nyugati hat�r el�r�s�t. Sokszor fegyverrel kellett utat v�gni maguknak az ellens�gen kereszt�l.

Jellemz� epiz�dk�nt �lljon itt a Corvin-k�zi �s Pr�ter utcai harcosokb�l �ll� csapatnak ut�v�dharca, amit a Tatab�nya melletti Tarj�n k�zs�gben v�vtak az �ket megt�mad� szovjetekkel.

November 9-�n reggel a k�zs�g keleti sz�l�n gy�lekezni kezdtek a szabads�gharcosok, akik el�z� este teheraut�kkal �rkeztek �s a k�zs�g lak�i szeretettej adtak nekik sz�ll�st. Lassan Gy�rgy a Pr�ter utcai iskola parancsnoka elmondta, hogy innen �s a Corvin-k�zb�l j�ttek, mert az ellen�ll�s teljesem rem�nytelen volt a nyomaszt� szovjet t�ler�vel szemben. �s most az osztr�k hat�r fel� igyekeznek, mert tudj�k, hogy ak�r az oroszok, ak�r az �VH-sok kez�be ker�lnek nem kegyelmeznek meg nekik. K�zben a k�zs�g nyugati sz�l�n szovjet tankok �s g�pkocsikon sz�ll�tott gyalogs�g t�nt fel. Ugyanis voltak „j� magyarok” akik az �jszaka folyam�n elmentek Tat�ra, az ottani szovjet parancsnoks�gra �s jelentett�k, hogy „ Tarj�nba ellenforradalm�rok f�szkelt�k be magukat"

A k�zs�g k�zpontj�ban, a templom k�zel�ben tal�lkozott a k�t csapat. A k�zdelem kezdetben egyenl�tlennek mutatkozott, hiszen a szovjetek tankokkal �s j�l kik�pzett katon�kkal �lltak az egyik oldalon, a m�sik oldalon a szabads�gharcosok, z�mmel fiatal, kik�pzetlen emberek gyalogs�gi fegyverekkel. Heves t�zharc bontakozott ki, mely mindk�t oldalon s�lyos vesztes�geket okozott. A szovjetek technikai f�l�ny�t a szabads�gharcosok lelkesed�se, elsz�nts�ga �s a helyi lak�sok seg�t� t�j�koztat�sa ellens�lyozta. Mindk�t oldalon t�bb halott �s sok sebes�lt volt a vesztes�g.

Egy id� m�lva a szovjetek visszavonultak �s a Tat�r�l �rkezett �jabb er�s�t�sekkel a k�zs�gen k�v�l helyezkedtek el. �gy foglaltak t�zel��ll�st, hogy a tankok �gy�inak cs�v�t a k�zs�gre ir�ny�tott�k �s felsz�l�tott�k a lak�ss�got ill. a fegyvereseket, hogy adj�k meg magukat, k�l�nben egy �r�n bel�l t�zet nyitnak. A szabads�gharcosok term�szetesen nem v�rt�k meg a v�gkifejletet, hanem a rendelkez�sre �ll� id� alatt, a sebes�ltek elsz�ll�t�s�val egyidej�leg megkezdt�k a k�zs�gb�l val� „kisziv�rg�st” �gy a falunak sem lett b�nt�d�sa �s a harcosok is megmenek�ltek a fogs�gt�l.

A h�si halott szabads�gharcosokat k�s�bb a k�zs�g lak�i temett�k el, A nyugatra menek�ltek k�z�l t�bben a „nemzeti emigr�ci�” jelent�s k�pvisel�i lettek.

tiltott�k m�g a temet�kben is a forradalm�rok s�rjainak �pol�s�t.

A 301-es parcell�ban jeltelen s�rokban kapart�k el a kiv�gzetteket. A Kerepesi temet�ben, ahol a harcok alatt elesettek voltak eltemetve, a 21-es parcell�t �thatolhatatlan s�v�nnyel vett�k k�r�l �s m�g a halottak napj�n is igazoltattak a rend�r�k �s csak a hozz�tartoz�kat engedt�k a s�rok k�zel�be. M�g a halott forradalm�rok szelleme is f�lelemmel t�lt�tte el a gyilkosokat �s kollabor�nsokat.

Mint az el�z�ekben l�ttuk, a hadsereg november 4-i �rul�sa a szabads�gharc hal�l�t jelentette. A Juta-domb, az �les-sarok, a Corvin-k�z, Veszpr�m. Csepel, Dunapentele a hal�ltusa egy-egy v�gvonagl�sa volt. M�gis, e v�gs�kig kitart� forradalm�rok mentett�k meg a nemzet, a katon�k becs�let�t. Az � h�siess�g�k vil�g�tott �g� f�klyak�nt a s�t�ts�g, az elnyomat�s �veiben �s tartotta a rem�nyt azokban, akik l�lekben soha nem mondtak le 56 magasztos eszm�ir�l.

Tudt�k ezt a K�d�r rendszer szek�rtol�i is �s ez�rt puszt�tott�k t�zzel-vassal 56-nak m�g az eml�k�t is. Ez�rt

Nem v�letlen, hogy nemzeti �jj�sz�let�s�nk kezdet�n, 1988-89-ben e k�t temet� parcell�inak felt�r�sa �s nemzeti kegyhelly� t�tele volt az els� l�p�s, amely 56 szellem�t fel�lesztette �s alig k�t �v alatt a kommunista diktat�ra buk�s�hoz vezetett.

A fegyveres harcok befejez�se ut�n, a s�r csendje borult az orsz�gra. A bukott rendszer urai a szovjet tankok m�g�tt visszasompolyogtak �s megkezdt�k kegyetlen bossz�hadj�ratukat. A nemzet szinte egy emberk�nt �llt ki a visszat�r� kommunist�k, K�d�r nev�vel jelzett rendszere ellen.

Mint 1849 ut�n, most is a passz�v ellen�ll�s lett a harc f� form�ja, ami kezdetben abban a jelsz�ban mutatkozott meg, hogy addig sztr�jkolunk, m�g a szovjetek ki nem vonulnak az orsz�gb�l. Ez a k�vetel�s irre�lisnak mutatkozott, de a Munk�stan�csok l�te �s egyre jobban val� meger�s�d�se olyan helyzetet teremtett, ami val�s�ggal „kett�s hatalom” jelleg�t �lt�tte. Egyik hatalom a szovjetek �ltal l�trehozott �s t�mogatott b�bkorm�ny, a m�sik, a lak�ss�g d�nt� t�bbs�ge �ltal t�mogatott Munk�stan�csok.

A harcok befejez�se ut�n megindult �s egyre nagyobb m�reteket �lt�tt a nyugatra val� menek�l�s. Els�sorban azok menek�ltek, akik az el�z� �vtizedben �ld�zve voltak �s nem v�llalt�k a tov�bbi megal�z�st, �ld�z�st, tov�bb� azok, akik r�szt vettek a harcokban �s nem akartak a bossz��ll�s �ldozatai lenni. Sokan azonban itthon maradtak �s az �j k�r�lm�nyekhez alkalmazkodva, m�s m�dszerekkel folytatt�k a harcot.

R�pc�dul�kkal, falfeliratokkal �rasztott�k el a v�rosokat. Szinte mindenhol olvashat� volt a kis versike, ami nem volt m�alkot�s, de h�ven t�kr�zte az emberek gondolkoz�s�t.

Hazudnak rend�letlen�l

Ne higgy nekik magyar,

Oroszb�renc a korm�ny

T�njenek el hamar!

Az ellen�ll�s egyik k�zpontja volt a P�terfy S�ndor utcai k�rh�z, melynek egyik h�se a fiatal, v�gz�s orvosjel�lt T�th Ilonka volt. Itt szerkesztett�k az illeg�lis „�l�nk" c�m� lapot Obersovszky Gyula �s G�li J�zsef ir�ny�t�s�val. A lap nagyban hozz�j�rult az emberek felvil�g�t�s�hoz, a rem�ny �letbenntart�s�hoz.

A Munk�stan�csok meger�s�d�s�hez �s siker�hez nagyban hozz�j�rult, hogy az eg�sz halad� vil�g k�zv�lem�nye �s a legt�bb korm�ny elit�lte a szovjet beavatkoz�st. Sok orsz�gban nagym�ret� tiltakoz� gy�l�seket szerveztek a szovjet k�vets�gek �s a beavatkoz�st t�mogat� kommunista p�rtok sz�kh�zai el�tt. A nyugati kommunista p�rtokb�l milli�k l�ptek ki, csal�dva �s ki�br�ndulva a tapasztalt politika miatt. Az ENSZ Biztons�gi Tan�csa el�tt folyamatosan napirenden volt a „magyar k�rd�s”

A nemzetk�zi k�zv�lem�ny �s az egys�ges itthoni eszmei ellen�ll�s egyre nagyobb er�t adott a Munk�stan�csoknak. Egyes nagyobb v�rosokban, pl. Miskolcon, Debrecenben, P�csett, Gy�rben, a val�di hatalom a Munk�stan�csok kez�ben volt.

A forradalom napjaiban alakult gy�r�rs�gek m�g megmaradtak, �gy a munk�stan�csok kez�ben m�g fegyveres er� is volt. Az �zemekben �k gyakorolt�k a munk�ltat�i jogokat. �k hat�rozt�k meg, hogy a r�gi vezet�k k�z�l ki maradhat meg a gy�rban. T�bb helyen m�g a szovjetekkel is t�rgyaltak. K�vetel�seik teljes�t�s�t�l f�gg�tt, hogy felveszik e a munk�t. Befoly�sukat igyekeztek kiterjeszteni a rend�rs�gre is. Ellen�rizt�k a letart�ztat�sok t�rv�nyess�g�t, igyekeztek kiszabad�tani a politikai okokb�l lefogottakat. Tiltakoztak az ellen, hogy az �VH tagjait �tvegye a rend�rs�g. R�szt vettek a k�zell�t�s megszervez�s�ben, ami a kialakult helyzetben, a felv�s�rl�si l�z k�vetkezt�ben kritikus volt. Belesz�ltak a piaci �rak alakul�s�ba. A lak�sprobl�m�k megold�s�ba, az energia igazs�gos eloszt�s�ba

Az orsz�gos sztr�jk, a passz�v ellen�ll�s, a munk�stan�csok er�s�d�se arra k�sztette a K�d�r-korm�nyt, hogy a szovjet hadsereg mellett saj�t fegyveres er�re tegyen szert. A szovjetekkel visszat�r� pufajk�sok, a hozz�juk csatlakoz� P�rtfunkcion�rusok �s a volt �VH tisztjei l�tsz�mban alig �rt�k a 2-3000 f�t. Sz�ks�g volt a honv�ds�g hivat�sos �llom�ny�ra, hogy a megindul� fosztogat�sokat megakad�lyozz�k, az akadoz� k�zell�t�st seg�ts�k, a honv�ds�gi objektumokat �rizz�k, stb. Az �llom�nyt a tiszti nyilatkozat al��r�s�ra k�nyszer�ttett�k azzal, hogy aki nem �rja al�, azt azonnal leszerelik. A tisztek d�nt� t�bbs�ge egzisztenci�lis k�nyszerb�l al��rt, - az�rt, mert K�D�R BEJELENTETTE, HOGY A FORRADALOMBAN VAL� R�SZTV�TEL�RT SENKIT NEM VONNAK FELEL�S�GRE - de legt�bben nem �rtettek egyet a pufajk�sok embertelen m�dszereivel �s ennek hangot is adtak. Ezek sorsa r�videsen a megvet�s �s elmarasztal�s volt a hatalom r�sz�r�l. Mindenesetre a Honv�d Karhatalom j� volt arra, hogy a k�zbiztons�got �gy-ahogy fenntartsa, biztos�tsa az �let megindul�s�t. �gy a Pufajk�sok megkezdhett�k a forradalomban r�szt vett fegyveresek �s politikusok letart�ztat�s�t.

K�zben a forradalom k�t legnagyobb vid�ki k�zpontj�ban, Miskolcon �s Gy�r�tt november k�zep�re nagyj�b�l vissza�llt a nov. 4-�t megel�z� helyzet. Borsodban a helyi p�rtvezet�s �s a szovjetek k�nytelenek voltak bevonni a hatalomba F�ldv�ri Rudolfot a Megyei Munk�stan�cs egyik vezet�j�t. Siker�lt hazahozatni �s a vezet�sbe is bevonni a munk�stan�cs t�bbi elhurcolt tagj�t is . Ennek az �ra a munka felv�tele volt. Gy�r�tt a vagongy�r munk�stan�csa vette kez�be a v�ros �s a megye ir�ny�t�s�t. Sikerrel l�ptek fel a lefogottak kiszabad�t�sa �rdek�ben. K�ld�tteik beker�ltek a megyei tan�csba, vagongy�ri munk�s lett a v�rosi tan�cs eln�ke.

A Nagy-Budapesti K�zponti Munk�stan�cs /KMT/ nov.14-�n alakult meg. Ez az�rt volt vesz�lyes a hatalom sz�m�ra, mert m�r a megalakul�sa napj�n t�bb vid�ki munk�stan�cs is elk�ldte k�pvisel�it �s �gy tov�bb er�s�d�tt a „kett�s hatalom vesz�lye”

A korm�ny r�videsen k�nytelen volt fogadni a KMT k�ld�tts�g�t, amit R�cz S�ndor �s

Bali S�ndor vezetett. Azonban a korm�ny �s a munk�sk�ld�tts�g �ll�spontja k�z�tt olyan nagy volt a k�l�nbs�g ami �thidalhatatlan volt, a t�rgyal�sok megszakadtak. Pedig mindk�t f�lnek fontos lett volna a megegyez�s. A KMT ezzel bizony�totta volna, hogy az eg�sz orsz�g m�g�tte �ll, de azt is �rezt�k, hogy a sztr�jkot nem lehet a v�gtelens�gig folytatni. A korm�ny is k�nyszerhelyzetben volt, Mert eredm�nyt akart felmutatni, f�leg a szovjeteknek, miel�tt azok meg nem unj�k a korm�ny tehetetlens�g�t �s f�lre nem �ll�tj�k.

K�zben a Jugoszl�v k�vets�gen tart�zkod� Nagy Imr�vel is kereste a korm�ny a kapcsolatot. Szerett�k volna megnyerni maguknak ak�r a korm�nyba val� bevon�s �r�n is. Nagy Imre azonban hajthatatlan volt, ez�rt az Eln�ki Tan�cs nov.12-�n felmentette.

A KMT az�rt, hogy poz�ci�j�t er�s�tse, november 16-�n /a sztr�jkjog fenntart�sa mellett / elrendelte a munka felv�tel�t. Ezzel egyide�leg november 21-re a Nemzeti Sportcsarnokba �sszeh�vta az orsz�g �sszes munk�stan�cs�nak k�pvisel�j�t, hogy ott megalak�ts�k az Orsz�gos Munk�stan�csot.

November 21-�n annak ellen�re, hogy a KMT az orsz�gos gy�l�s megtart�s�t el�zetesen egyeztette a szovjetekkel, �s a t�rgyal�sokra �k is meg lettek h�va, K�d�r korm�ny k�pvisel�ivel egy�tt, a Nemzeti Sportcsarnokot szovjet tankok vett�k k�r�l �s nem enged�lyezt�k a gy�l�s megtart�s�t. Ekkor a k�ld�ttek az Ak�cfa utcai sz�kh�zba mentek �s itt tartott�k meg a gy�l�st. Ide azonban a vid�ki k�ld�tteknek csak t�red�ke f�rt be. Itt hat�rozt�k el az Orsz�gos Munk�stan�cs megalakul�s�t, �s �gy d�nt�ttek, hogy a KMT k�pviselje a vid�ki munk�stan�csokat is, mivel ezt m�r a K�d�r korm�ny elismerte �s �gy m�r legitimit�ssal rendelkezett.

A korm�ny azonban t�rgyal�s helyett, m�snap megjelentette a munk�stan�csok jog�ll�s�r�l sz�l�, t�rv�nyerej� rendeletet, amelyik figyelmen k�v�l hagyta a KMT- vezet�ivel el�z�leg egyeztetett javaslatokat.

Hosszas t�rgyal�sok ut�n november 21-�n siker�lt megegyezni a jugoszl�vokkal, ennek �rtelm�ben a K�d�r korm�ny �r�sos garanci�t ad Jugoszl�vi�nak, amelyben kijelenti, hogy Nagy Imr�t �s t�rsait nem fogj�k felel�s�gre vonni, ennek nyom�n a csoportsz�m�ra ny�jtott mened�kjog megsz�nik �s Nagy Imr��k a k�vets�get elhagyhatj�k. D�lut�n szovjet aut�busz v�rta az �p�letb�l t�voz�kat, ez azonban nem a lak�sukra, hanem a m�ty�sf�ldi szovjet parancsnoks�gra vitte �ket, ahonnan m�snap rep�l�g�pen Rom�ni�ba, a Bukarest melletti Snagovba sz�ll�tott�k a csoportot.

November 21. �s 22. �n a K�d�r-korm�ny k�t fontos „eredm�nyt” k�sz�nhet a szovjeteknek.

Negyvennyolc �ra alatt megszabadult k�t olyan fontos er�t�l, amelyik legitimit�s�t fenyegethette. Az Orsz�gos Munk�stan�cs val�s�gos l�trej�tt�t�l valamint Nagy Imre �s T�rsainak mind kellemetlenebb� v�l� jelenl�t�t�l.

Felt�tlen�l meg kell eml�kezni a nemzeti ellen�ll�s egyik l�tv�nyos megmozdul�s�r�l a nov-23-i n�ma t�ntet�sr�l. A t�ntet�s szervez�i abban �llapodtak meg, hogy a forradalom kezdet�nek egyh�napos fordul�j�n d�lben egy �r�n kereszt�l �lljon meg az �let! S val�ban d�lben eln�ptelenedtek az utc�k. Egy lelket sem lehetett l�tni. M�g a j�r�r�z� karhatalmist�k is a kapualjakba h�z�dtak �s onnan lest�k a n�ma utc�kat. F�lelmetes volt a hallgat�s. Az eg�sz nemzet egy volt a n�mas�gban!

December 2-�n �ssze�lt a Magyar Szocialista Munk�sp�rt K�zponti Bizotts�ga. A f� t�ma az okt-nov-i esem�nyek �rt�kel�se volt. Hat�rozat sz�letett, hogy az esem�nyeket egy�rtelm�en ellenforradalomnak kell min�s�teni! Itt fund�lt�k ki azt a n�gy okot, am az okt.23-i ellenforradalom kirobban�s�hoz vezetett:

A R�kosi-Ger� klikk �ltal elk�vetett hib�k �s b�n�k.

A Nagy Imre- Losonczy f�le p�rtellenes csoport tev�kenys�ge.

Hazai ellenforradalmi /Horthy-fasiszta, kapitalista, f�ldes�ri / t�rekv�sek.

Nemzetk�zi imperializmus bomlaszt� tev�kenys�ge.

Mondani sem kell, hogy ez az �rt�kel�s olyan er�ltetett �s t�vol �ll a val�s�gt�l, mint a Marxizmus-Leninizmus legt�bb „tan�t�sa”. Arra azonban j� volt a hat�rozat, hogy amennyiben ellenforradalom volt, akkor annak r�sztvev�i �s ir�ny�t�i ellenforradalm�rok, akiket a szocializmus megment�se �rdek�ben �ld�zni kell. Szabad utat kapott teh�t a megtorl�s!

December els� napjaiban megkezd�dtek a t�meges letart�ztat�sok. Sz�z�val ker�ltek b�rt�nbe azok, akik valamilyen m�don a pufajk�sok l�t�ter�be ker�ltek. A letart�ztatottakat a legt�bb eseten kegyetlen�l b�ntalmazt�k, az elhurcoltakat keres� hozz�tartoz�kkal semmit nem k�z�ltek. Legf�bb m�dszer a f�nyk�pek alapj�n t�rt�n� ” begy�jt�s” volt. Ugyanis a forradalom napjaiban nagyon sokan f�nyk�peztek. Ezek k�z�l sz�z�val jelentek meg a k�l�nb�z� nyugati k�peslapokban. Akit egy ilyen fot�n felismertek, az elegend� ok volt az el�zetes lefog�shoz. Mert, ha ott volt az illet� akkor m�r r�szt is vett az esem�nyben. Ha v�letlen�l fegyver is volt az illet�n�l, akkor ha egyszer sem s�t�tte el a fegyver�t, „sz�mszerint meg nem �llap�that� gyilkoss�ggal” lett v�dolva. Ez�rt egy id� ut�n a nyugati lapokban a forradalomr�l k�z�lt fot�kon az emberek arc�t letakart�k, hogy ne lehessen azokat felismerni.

Nem �rdektelen megn�zni, hogy ezekben a hetekben a vezet� nyugati lapok hogyan �rt�kelt�k a magyarorsz�gi helyzetet �s ezen bel�l a K�d�r-korm�ny helyzet�t:

„A p�rizsi Le Monde, amely az eg�sz vil�g egyik legjobban �rtes�lt �s szerkesztett napilapj�nak sz�m�t, arr�l �r, hogy a nyugati hatalmaknak meg kellene vonniuk az elismer�st a K�d�r-f�le b�bkorm�nyt�l. Nem el�g megb�lyegezni a Szovjetuni� magyarorsz�gi beavatkoz�s�t. A nyugati hatalmaknak m�sfajta b�k�s eszk�z�k is rendelkez�s�kre �llnak ahhoz, hogy Moszkv�t a magyar n�p k�v�ns�gainak tiszteletben tart�s�ra k�nyszer�ts�k. Ez pedig az elismer�s megvon�sa a K�d�r-f�le korm�nyzatt�l.

A Le Monde meg�llap�tja, hogy K�d�r-csoportot semmif�lek�ppen sem lehet Magyarorsz�g t�rv�nyes korm�ny�nak tekinteni, mert az 1949-es alkotm�ny durva megs�rt�s�vel alakult meg, egy k�lf�ldi hatalom seg�ts�g�vel……A K�d�r-korm�ny hatalma nem terjed a szovjet p�nc�los kocsik l�t�vols�g�n t�lra. Az eg�sz lak�ss�g kifejez�sre juttatta k�v�ns�g�t, hogy Nagy Imr�nek az alkotm�ny �rtelm�ben egyed�l t�rv�nyes korm�nya ker�lj�n ism�t hivatalba. Az elismer�s megvon�sa teh�t a nemzetk�zi �s magyar jog szerint egyar�nt indokolt lenne. M�s k�rd�s persze, hogy politikailag c�lszer�-e visszah�vni a nyugati �llamok k�veteit….

Az Economist hossz� cikket szentel az oroszok �s a K�d�r-f�le b�bkorm�ny magyarorsz�gi neh�zs�geinek. Amikor az orosz tankok ism�t beg�rd�ltek Budapestre, sokan �gy v�lt�k, hogy a kommunista uralom �s az orosz megsz�ll�s ellen ir�nyul� magyar szabads�gharc elfojt�sa mind�ssze �r�k k�rd�se. Alaposan t�vedtek sz�m�t�saikban. A b�ny�kban �s a gy�rakban m�g mindig nem indult be a rendszeres munka. Az egyre fokoz�d� �ld�ztet�s ellen�re m�g ma is a munk�stan�csok kez�ben van az igazi hatalom.

Ak�rmi t�rt�nik a k�zelj�v�ben a magyarokkal, V�gzetes csap�st m�rtek az orosz uralomra."

December 4-re n�t�ntet�st szervezett a KMT �s az �l�nk c. lap k�r�l t�m�r�l� ellenz�ki csoport. A H�s�k ter�re �rkez� gy�szruh�s asszonyokat szovjet katon�k �s karhatalmist�k v�rt�k. K�zbel�p�s�kre azonban nem ker�lt sor. Mert megjelent a helysz�nen az �ppen Magyarorsz�gon tart�zkod� �s az esem�nyekr�l �rtes�l� K.P.S. Menon, India nagyk�vete �s el�tte nem akarta mag�t a hatalom kompromitt�lni. �gy a t�ntet�k megtarthatt�k a megeml�kez�st �s elhelyezhett�k a magukkal hozott vir�gokat az ismeretlen katona eml�km�v�n�l.

V�laszul a korm�ny december 6-�n szimp�tiat�ntet�st szervezett maga mellett. Er�s katonai fedezet mellett, - melyben szovjet katon�k mellett els�sorban pufajk�sok vettek r�szt – alig ezer f�, v�r�s z�szl�k alatt vonult v�gig a. K�r�ton. A fegyveres fedezet ellen�re az emberek a Nyugati p�lyaudvarn�l megt�madt�k a felvonul�kat. Ki�ltoz�sokkal, k�dob�l�ssal zavart�k a felvonul�kat. A pufajk�sok l�v�sekkel v�laszoltak. Az elkeseredett �s feld�h�d�tt emberek t�bb pufajk�st�l elvett�k a fegyver�t �s l�v�ld�z�s kezd�d�tt. Term�szetesen a t�ler� gy�z�tt �s a t�meg sz�tfutott. N�h�nyat siker�lt a pufajk�soknak elfogni �s k�z�l�k n�h�nyat a helysz�nen agyonl�ttek. Ebben az akci�ba minden val�sz�n�s�g szerint Horn Gyula is r�szt vett. Szerep�t a „ Deport 56" nev� szervezet vizsg�lja de az erre vonatkoz� adatokat „ gondos kezek” elt�ntett�k

A budapesti Nyugati p�lyaudvar melletti v�rengz�s ut�n orsz�gszerte megindult a t�ntet�k elleni fegyverhaszn�lat, ami sz�mos v�rosban, de kisebb telep�l�seken is , v�res sort�zekhez vezetett. Miskolc, Gyoma, Zalaegerszeg, Kecskem�t, Eger voltak az ismertebb sort�zek helysz�nei, de az �sszes fegyverhaszn�lati helysz�n sz�ma megk�zel�ti a sz�zat, melyek sok halott �s sebes�lt �ldozatot k�veteltek. A legt�bb �ldozatot a december 8-�n Salg�tarj�nban leadott sort�z k�vetelte. Itt 200-n�l t�bb halott �s sebes�lt maradt a k�vezeten. A legt�bb halottat �s sebes�ltet h�tulr�l, menek�l�s k�zben �rte a l�v�s. A sebes�ltek jelent�s r�sz�t a hozz�tartoz�k nem mert�k jelenteni, hanem k�s�bb m�s s�r�l�ssel jegyezt�k be a k�rh�zakban, hogy �gy elker�lj�k a felel�s�grevon�st.

A salg�tarj�ni v�rengz�s h�r�re a KMT december 11-12- re �ltal�nos sztr�jkot hirdetett.

A korm�ny dec. 11-�n t�rgyal�sok �r�gy�vel a Parlamentbe csalta a KMT vezet�it, R�cz S�ndort �s Bali S�ndort. Itt m�r v�rt�k �ket �s t�rgyal�s helyett letart�ztatt�k mindkett�j�ket.

Ezen a napon fosztott�k meg a munk�stan�csokat a m�g�tt�k �ll� fegyveres er�kt�l, az �zemek munk�sokb�l �ll� �rs�geit�l, arra hivatkozva, hogy oda ellenforradalmi elemek sziv�rogtak be. Elrendelt�k a gy�lekez�si tilalmat, mely szerint, h�rom embern�l t�bb nem gy�lekezhet. Aki ezt megszegi, gy�l�st vagy felvonul�st szervez, az �t �vig terjed� b�rt�nnel b�ntethet�, de egy �ves b�ntet�ssel b�ntethet� az is, aki csak r�sz vesz ilyen megmozdul�son.

A k�vetkez� napon dec. 12-�n kimondt�k a stat�riumot, ami els�sorban a fegyverrejteget�st b�ntette. Ez a rendelet 1960-ig volt �rv�nyben. Ez id� alatt t�bb sz�z forradalm�rt �ll�tottak stat�ri�lis b�r�s�g el� ahol sz�mtalan hal�los �s „kegyelemb�l” �letfogytig tart� �t�let sz�letett.

December 13-�n elrendelt�k az intern�l�t�borok fel�ll�t�s�t, ahol a „megb�zhatatlan” egy�neket, ak�r hat h�napig, b�r�i �t�let n�lk�l fogva lehetett tartani �s ezt m�g k�tszer hat h�nappal meg letetett hosszabb�tani.