Szt�lin

(Eredetileg Dzsugasvili.) Gr�z sz�rmaz�s� szovjet dikt�tor, generalisszimusz. Fiatalon bekapcsol�dott a munk�smozgalomba, 1899-ben ez�rt kiz�rt�k a papi szemin�riumb�l. 1901-tõl kezdve csak forradalmi tev�kenys�ggel foglalkozott, t�bbsz�r beb�rt�n�zt�k ill. sz�mûzt�k. T�bb �lneve is volt, a Koba fedõnevet 1913-t�l Szt�linra cser�lte. 1917-ben r�szt vett az okt�beri forradalomban. Az azt k�vet� polg�rh�bor�ban katonai parancsnok, de nem �rult el nagy tehets�get ezen a t�ren, t�bbsz�r hozott hib�s d�nt�seket. 1922-ben, Lenin hal�la ut�n az SZKP KB f�titk�ra, mely tiszts�get hal�l�ig bet�lt�tte. Ezut�n fokozatosan egyre kem�nyebb diktat�r�t vezetett be. Sokszor mondvacsin�lt okokra hivatkozva sz�molt le val�di vagy v�lt ellenfeleivel. A terrorhull�m 1937-38-ban �rte el cs�cspontj�t. Ekkor t�bbek k�z�tt val�s�ggal lefejezte a szovjet tisztikart, e d�nt�s��rt 1941-ben dr�ga �rat kellett fizetnie. 1939-ben megnemt�mad�si egyezm�nyt k�t�tt N�metorsz�ggal, �s meg�llapodott Hitlerrel Lengyelorsz�g feloszt�s�r�l, melyet a n�metek inv�zi�j�t k�vetõen õ is megt�madott. Ezut�n h�bor�t kezdett Finnorsz�ggal, a rem�lt gyors gyõzelem helyett v�res csat�kat kellett szervezetlen sereg�nek v�vnia. Az 1941-es n�met t�mad�st�l 1945-ig az �llami Honv�delmi Bizotts�g eln�ke, honv�delmi n�pbiztos, a Szovjetuni� fegyveres er�inek f�parancsnoka. A honv�dõ h�bor� elej�n az addigi hib�s katonapolitikai �s szem�lyi d�nt�seit tet�zi azzal, hogy nem k�pes a nyilv�noss�g el� l�pni, elsõ megnyilatkoz�s�ra csak j�lius 3-�n ker�l sor. R�videsen elkezdi keresni az �ll�t�lagos felelõs�ket, ezzel ism�t megtizedelve a tisztikart. K�sõbb fokozatosan a saj�t kez�be veszi az ir�ny�t�st. T�bornokait�l felt�tlen engedelmess�get k�vetelt. A hadmûveletek tervez�s�ben nem j�tszott d�ntõ szerepet, de az alternat�v�k k�z�tt legt�bbsz�r õ v�lasztott. Fõk�nt a kezdeti idõkben sokszor hallgatott r�gi, �m kev�sb� tehets�ges bar�taira, pl. Bugyonnijra, Tyimosenkora vagy Vorosilovra. A k�sõbbiekben m�r b�trabban b�zott kiv�l� k�pess�gû parancsnokaiban, Zsukovban, Vasziljevszkijben �s t�rsaikban. �gyes politikus volt, a sz�vets�gesek tan�cskoz�sain Rooseveltet befoly�solva gyakran kereszt�lvitte akarat�t Churchill-lel szemben. Diplom�ciai tehets�g�nek is k�sz�nhetõ, hogy a Szovjetuni� kiterjeszthette befoly�s�t Kelet-Eur�p�ban. A h�bor� ut�n egyre n�velte hatalm�t, �jabb �s �jabb bûn�kkel, a terror fokozott alkalmaz�s�val igyekezv�n azt megszil�rd�tani