5. r�sz Megtorl�s �s restaur�ci�

Mint az el�z� fejezetben l�ttuk, a Szovjet Hadsereg hatalmas er�kkel / 19 hadoszt�ly, 200.000 katona, 3000 harckocsi , l�gier�, t�z�rs�g / val�s�gos h�bor�t folytatva, n�h�ny nap alatt megt�rte a szervezett fegyveres ellen�ll�st. Ez els�sorban az�rt t�rt�nhetett meg, mert a 100.000 f�s Magyar Hadsereg, �rul� vezet�inek aknamunk�ja nyom�n t�tlen maradt. Az ellen�ll�s els�sorban azoknak a forradalm�roknak az �rdeme, akik okt�ber 23 �s 28 k�z�tt gy�zelemre vitt�k a forradalmat �s november 4ut�n is folytatt�k a harcot, am�g az ellen�ll�sra a legkisebb rem�ny is megvolt.

A szervezett ellen�ll�s megsz�nte ut�n, kisebb csoportok m�g elszigetelt ellen�ll�st fejtettek ki, de ez a v�gs� "eredm�nyt" a forradalom fegyveres lever�s�t nem befoly�solta. Ezut�n az volt jellemz�. Ez jellemezte a lak�ss�g hangulat�t, a megsz�ll�ssal �s a K�d�r-korm�nnyal szembeni hozz��ll�ssal kapcsolatban.

A szovjet p�nc�losok m�g�tt visszasompolyg�, pufajk�ba �lt�z�tt �VH-s tisztek p�rt �s �llami funkcion�rusok kezdt�k meg, az els�sorban bossz� �ltal vez�relt "rendcsin�l�st".A szovjetek �ltal fenntartott hatalom �s a levert nemzet k�z�tti egyenl�tlen k�zdelem v�gkifejlete nem lehetett k�ts�ges. M�gis a harc csak december 12-�n d�lt el, amikor az el�z� napok p�rthat�rozata alapj�n, orsz�gszerte, a legdrasztikusabb m�dszerekkel, b�k�s t�ntet�kre leadott sort�zekkel kezd�d�tt meg az a megtorl�ssorozat, ami 1963-ig, az �gynevezett "nagy amneszti�ig" tartott.

11-�n bevont�k az �zemi �rs�gek fegyvereit.

12-�n bevezett�k a stat�ri�lis b�r�skod�st.

13-�n elrendelt�k az intern�l�t�borok fel�ll�t�s�t.

Az �zemi �rs�gek lefegyverz�s�vel megfosztott�k a munk�stan�csokat att�l az egyetlen fegyveres er�t�l, ami esetleg ellens�lyt k�pezhetett volna a pufajk�sok t�lkap�sai ellen, a munk�sok v�delm�ben.

A stat�ri�lis b�r�s�g bevezet�se els�sorban a forradalom fegyveres harcosai ellen ir�nyult, akik a harcok ut�n nem dobt�k el fegyvereiket, hanem f�lretett�k, h�tha sz�ks�g lesz m�g azokra. Ezekt�l a "fegyverrejteget�kt�l" f�ltek, mert minden puska, g�ppisztoly, vesz�lyt jelentett a hatalomra. A stat�ri�lis b�r�skod�s 1960-ig fennmaradt.

Az intern�l�t�borok fel�ll�t�s�t az tette sz�ks�gess�, hogy a b�rt�n�k lassan tel�t�dtek, a rend�rs�geken �s a b�r�s�gokon nem volt hely az el�zetes fogvatartottak r�sz�re a t�rgyal�sokig. A rendelet szerint b�rkit intern�lni lehetett 6 h�napra el�zetes b�r�i �t�let n�lk�l. Ezt m�g k�tszer 6 h�napig meg lehetett hosszabb�tani. Teh�t m�sf�l �vig �t�let n�lk�l tarthatt�k fogva a gyan�s�tottakat, a"vesz�lyes, gyan�s" egy�neket. Az intern�l�t�borokban fenn�ll�suk alatt k�zel 16.000 embert tartottak fogva. Ezek legnagyobb r�szben a munk�stan�csok, a k�l�nb�z� Forradalmi �s Nemzeti Tan�csok tagjai voltak.

A stat�ri�lis b�r�skod�s �s intern�l�sok mellett rendszeresek voltak a k�l�nb�z� v�rosi, j�r�si, megyei pufajk�s �s nyomoz� egys�gek mag�nakci�i. Ugyanis f�leg az �VH volt tagjaib�l hozt�k l�tre a rend�rkapit�nys�gok nyomoz�oszt�lyait �s aloszt�lyait. Ezek a letart�ztat�sok �s kihallgat�sok legt�bbsz�r a szem�lyes bossz� megnyilv�nul�sai voltak. A vallat�sok rendszerint ver�ssel, megal�z�ssal kezd�dtek, nem egyszer k�nz�ssal s�t gyilkoss�ggal v�gz�dtek.

A fokoz�d� terror el�l megindult a t�meges menek�l�s. El�sz�r Ausztria fel� indult meg a menek�lt�radat. Ezek goly�sz�r�val felszereEz r�videsen olyan m�reteket �lt�tt, hogy el�bb szovjet, majd k�s�bb pufajk�s alakulatok pr�b�lt�k megakad�lyozni, hogy az orsz�g sz�ne- java, a fiatalok, az �rtelmis�giek elhagyj�k az orsz�got. Ebben a "munk�ban" kiemelked� szerepe volt annak a pufajk�s egys�gnek, amit Budapestr�l vez�nyeltek le az osztr�k hat�rra. lt g�pkocsikkal vad�sztak a "disszid�l�kra" �s aki felsz�l�t�sra nem �llt meg, azt kegyetlen�l lel�tt�k. Sokszor m�r osztr�k ter�leten �rte a menek�l�t a hal�los sorozat. Ekkor a hat�rt megs�rtve, osztr�k ter�letr�l hozt�k vissza az �ldozatot, hogy a b�njelet elt�ntess�k.

Ezekben az akci�kban jeleskedett Horn Gyula is, aki a december 6-i Nyugati p�lyaudvarn�l t�rt�nt dicstelen szerepl�se ut�n, az osztr�k hat�rra lett levez�nyelve.

Arra is nem egy p�lda van, hogy "megb�zhat� elvt�rsak" menek�ltnek �lc�zva magukat, a menek�ltt�borokban szimatoltak forradalm�rok ut�n �s sokszor megtett�k azt, hogy prominens 56-os harcosokat elraboltak, majd visszahurcolt�k Magyarorsz�gra, hogy itthon vonhass�k felel�s�gre �s �t�lhess�k el.

Az osztr�k hat�r lez�r�s�ig k�zel 150.000 ember menek�lt ki az orsz�gb�l Ausztria fel�. Ezut�n D�lre, Jugoszl�via fel� indultak a menek�l�k. Az itteni hat�r lez�r�s�ig erre is mintegy 50.000 embernek siker�lt kimenek�lnie. �sszesen 200.000 ember hagyta el az orsz�got, akiknek rem�ny�k sem volt arra, hogy valaha is hazat�rhetnek. Ez is v�rvesztes�g volt! Sokkal nagyobb, mint b�rmilyen elkeseredett ellen�ll�s eset�n t�rt�nt volna. -Moh�csn�l 20.000, a Don-kanyarban 60.000 halott volt Magyarorsz�g vesztes�ge.-

1957. febru�rj�ban h�vt�k �letre a Munk�s�rs�get. Ezt a szervezetet els�sorban az elrettent�s, a "bels� ellens�g" elleni fegyveres lesz�mol�s c�lj�b�l hozt�k l�tre. Vezet�i, parancsnokai, els�sorban a volt �VH tagjaib�l, az �llami �s p�rtappar�tus, valamint a Honv�ds�g leg�ntudatosabb tagjaib�l lettek kiv�logatva. A Munk�s�rs�g tagjai sz�mtalan kedvezm�nyt kaptak, -munkahelyi kedvez� beoszt�s, lak�skiutal�s, k�lf�ldi �d�l�s, stb. - hogy egzisztenci�lisan is a rendszerhez k�ss�k �ket.

A Munk�s�rs�g a k�vetkez� �vtizedek folyam�n 60.000 f�s p�rthadseregg� fejl�d�tt �s eg�sz 1989-ig a kommunista rendszer legf�bb t�masza volt. 1989. okt�ber 23-i lefegyverz�se a  "rendszerv�lt� 56-os forradalm�rok" sikeres akci�ja volt.

Ugyancsak 1957 febru�rban h�vt�k �letre a N�pb�r�s�gok int�zm�ny�t. Itt a b�r� mellett un. n�pi �ln�k�k osztott�k az "igazs�got". El lehet k�pzelni, milyen "elfogulatlan" igazs�gos �t�letek sz�lethettek az "ellenforradalm�rok" elleni perekben, amikor az �ln�k�k, a forradalom alatt elkergetett p�rttitk�rok, T.SZ. eln�k�k, esetleg meglincselt �VH-sok hozz�tartoz�i voltak.

1957 m�rciusra a szakszervezetek gerinc�t is megt�rt�k. A munk�ss�g, a nemzet �rdekeit val�ban k�pvisel� szakszervezeti vezet�ket lev�ltott�k, gyakran le is tart�ztatt�k, vagy "csak" intern�lt�k, m�k�d�s�ket l�tszattev�kenys�gekre korl�tozt�k.

A forradalom alatt fel�led� ifj�s�gi szervezeteket feloszlatt�k, m�k�d�s�ket betiltott�k. Volt vezet�iket, szervez�iket k�l�nb�z� �r�gyekkel letart�ztatt�k, vagy intern�lt�k, de mindenk�ppen zaklat�snak voltak kit�ve. Ennek �ldozatai els�sorban azok a papok voltak, akik a cserk�szcsapatokat szerett�k volna �jraszervezni. Egyetlen ifj�s�gi szervezet, a Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g a KISZ m�k�d�s�t enged�lyezt�k illetve szorgalmazt�k.

1957elej�n a p�rtvezet�s Rom�ni�ba k�ldte K�llai Gyul�t, hogy a Snagovban deport�lt Nagy Imre �s t�rsai k�r�l szimatoljon, van e lehet�s�g Nagy Imre, vagy a k�rnyezet�ben l�v�k valamelyik�nek a "megdolgoz�s�ra", a K�d�r vezette korm�nnyal val� valamilyen egy�ttm�k�d�sre. A deport�ltak ekkor m�g szinte egys�gesen �lltak ki Nagy Imre mellett, ami, - mint a k�s�bbiekben, a Nagy Imre per t�rgyal�s�n�l l�tni fogjuk - m�r nem volt ilyen egy�rtelm�. K�llai Gyula eredm�nytelen k�ldet�se ut�n hat�rozt�k el K�d�r�k, hogy Nagy Imr�t �s t�rsait b�r�s�g el� �ll�tj�k. Ez egybeesett a Szovjet �s a t�bbi un. n�pi demokr�cia vezet�j�nek, - els�sorban az NDK vezet�j�nek - �ll�spontj�val is.

A Nyugati vil�g ezzel szemben, szinte egys�gesen �t�lte el a szovjet beavatkoz�st �s vonta k�ts�gbe a K�d�r-korm�ny legitimit�s�t.

Az ENSZ 1957. janu�rj�ban k�l�nbizotts�got hozott l�tre a "Magyar �gy" megt�rgyal�s�ra �s kivizsg�l�s�ra. Az ENSZ f�titk�ra Budapestre akart utazni, hogy szem�lyesen gy�z�dj�n meg a helyzetr�l, a magyar hat�s�gok azonban ezt nem engedt�k meg. L�p�s�ket azzal indokolt�k, hogy ami itt t�rt�nik az "magyar bel�gy" �s a l�togat�s �s az ENSZ akci�ja beavatkoz�s a magyar bel�gybe.

Ugyancsak janu�rban alakult meg Strasburgban a Magyar Forradalmi Tan�cs melynek vezet�i, K�thly Anna, K�v�g� J�zsef �s Kir�ly B�la lettek. Ez a Forradalmi Tan�cs maga k�r� gy�jt�tte azokat a forradalm�rokat, akik k�s�bb az ENSZ bizotts�ga el�tt tan�skodtak a magyarorsz�gi esem�nyekr�l. Seg�tette a menek�ltek t�megeinek elhelyez�s�t, tov�bbutaz�s�t, els�sorban a fegyveres harcosoknak, mint Pongr�cz Gergely, Oltv�nyi L�szl�, vagy megszervezt�k az Ausztr�li�b�l, Eur�p�ba vissza�rkez�, de Magyarorsz�gra visszat�rni nem akar� sportol�k seg�t�s�t.

A Nyugati vil�g szinte egys�ges rokonszenv�t �rezve, az itthonmaradt �s r�szben illegalit�sban �l� forradalm�rok elhat�rozt�k, hogy m�rcius 15-�n a Nemzeti �nnep esem�nyeit felhaszn�lj�k �s �jb�l elind�tj�k a fegyveres harcot. A MUK / M�rciusban �jra Kezdj�k / jelsz� fogalomm� v�lt �s nagyon sokan, f�leg a fiatalok rem�nykedtek, hogy van lehet�s�g a szabads�gharc folytat�s�ra. A MUK lelkes szervez�i azonban nem m�rt�k fel helyesen az er�viszonyokat. A forradalom legk�vetkezetesebb harcosai k�z�l 2000 h�si hal�lt halt a harcok alatt. Nagyon sokan, a megtorl�sok el�l k�lf�ldre menek�ltek. Sokat m�r letart�ztattak K�d�r prib�kjei. A pufajk�sok egyre er�sebbek lettek. �letbe l�pett m�r a stat�rium. �llt m�r a Munk�s�rs�g is. R�ad�sul itt volt a megsz�ll� Szovjet Hadsereg.

Teh�t a fegyveres harc �jrakezd�s�nek �s siker�nek semmi es�lye nem volt, ellenben okot adott a M�rcius elei t�meges "megel�z�" letart�ztat�sokra.

A MUK " kudarca" diadal volt a hatalom r�sz�re. Ezt ki is haszn�lt�k, amikor m�rc. 21-�n Moszkv�ba utaztak. Bizony�thatt�k, hogy milyen nagy sikert �rtek el az ellenforradalom felsz�mol�sa ter�n.

Ekkor sz�letett meg a k�tfrontos harc elm�lete �s gyakorlata. Szavakban nagy hangon hirdett�k, hogy egyforma harcot folytatnak egyfel�l a r�gi R�kosi-Ger� f�le baloldali elhajl�k �s m�dszereik ellen, m�sfel�l a Nagy Imre f�le revizionist�k �s ellenforradalm�rok ellen.

A gyakorlatban azonban ez a k�tfrontos harc nagyon f�loldalas volt. A baloldal elleni harc kimer�lt abban, hogy n�h�ny kompromitt�l�dott Szt�linist�t elit�ltek, /akik r�vid id�n bel�l szabadultak / �s, hogy hatalmukat megtarthass�k, R�kosi�k visszat�r�s�t igyekeztek megakad�lyozni. Ebben Hruscsov is seg�ts�g�kre volt, amikor R�kosit a t�voli Krasznod�rba k�lt�ztette, hogy min�l t�volabb legyen a politika helysz�n�t�l.

A jobboldal elleni harcot viszont letart�ztat�sok, intern�l�sok t�zezrei, kiv�gz�sek sz�zai jellemezt�k.

�prilisban Budapesten �s a nagyobb vid�ki v�rosokban m�k�dni kezdett a Legfels�bb B�r�s�g N�pb�r�s�gi Tan�csa. Ez a szerv a fellebbez�s lehet�s�ge n�lk�l hozta meg d�nt�seit. Most kezd�dtek meg nagy t�megben az un. 56-os perek. Ezek legt�bbje szigor�an titkos, un. duplanull�s per volt. Ezeket szigor�an titkosan, z�rt ajt�k m�g�tt folytatt�k. Csak a b�r�, az �ln�k�k �s a pert el�k�sz�t� nyomoz�k lehettek jelen. A v�dlottaknak alig volt lehet�s�g�k a v�dekez�sre. A k�ls� vil�gt�l, a rokonaikt�l is el voltak z�rva. H�rek nem juthattak el hozz�juk. V�delm�ket csak olyan �gyv�dek l�thatt�k el, akiket a hat�s�gok megb�zhat�nak tartottak. Ezek a rendszernek elk�telezett, kommunista tudattal rendelkez� elvt�rsak voltak, akik a b�r�s�gok el�tt sokszor t�bbet �rtottak v�denceiknek mint az �gy�sz.

Jellemz� volt k�s�bb a b�rt�nben a " b�rt�nhumor" ami �gy jellemezte ezeknek az �gyv�deknek a v�d�besz�d�t: " Tisztelt B�r�s�g. V�dencem sz�m�ra enyhe, nevel� hat�s� b�ntet�st k�rek. K�t�l!"

Val�j�ban ezek a z�rt t�rgyal�sok az igazs�gszolg�ltat�s megcs�fol�sai voltak! A perek "legend�it" a nyomoz�k �ll�tott�k �ssze, nagy gonddal �s hozz��rt�ssel, hiszen ugyanazok voltak, akik a R�kosi-id�k koncepci�s pereit el�k�sz�tett�k. - A F� utcai Vizsg�lati F�oszt�ly nyomoz�i m�g 1961-ben is a szekr�ny�kben �rizgett�k r�gi �VH-s k�kparolis egyenruh�jukat, �s b�szk�k voltak m�ltjukra.- A perek el�k�sz�t�i addig "vallatt�k" a v�dlottakat, am�g azok nem vallott�k azt, amit vallat�ik k�v�ntak.

Alapvet� szempont volt, hogy a politikai per l�tszat�t elker�lj�k, elrejts�k. Ez�rt a forradalom r�sztvev�b�l, a paragrafusok cs�r�s-csavar�s�val k�zb�nt�nyes b�n�z�t faragtak. Pl. Aki okt�ber 23. ut�n b�rhol fegyvert szerzett, azt "a t�rsadalmi tulajdon s�relm�re elk�vetett lop�ssal" v�dolt�k. Ugyanis akkor senki nem v�s�rolhatott fegyvert, azt csak "lopni" lehetett.

Aki r�szt vett fegyveres harcban , az "sz�mszerit meg nem �llap�that� gyilkos" lett. Ha a szovjetek romm� l�ttek egy sz�llod�t ,egy �ruh�zat vagy b�rmilyen k�z�p�letet, /ugyanis a forradalm�rok els�sorban k�z�p�letekben rendezkedtek be v�delemre, hogy k�m�lj�k a lak�ss�g, a kis emberek lak�s�t / akkor az ott v�dekez� harcol�k, "a n�pgazdas�g s�relm�re elk�vetett k�l�n�sen nagy k�r sz�nd�kos okoz�s�val �lltak b�r�s�g el�tt. Teh�t a forradalom h�seib�l, tolvajok, gy�jtogat�k, rabl�k, gyilkosok lettek.

El�fordult, hogy a forradalom alatt k�zb�nt�nyes rabl�k, zsebtolvajok, stricik is fegyverhez jutottak �s fegyveresen folytatt�k megszokott tev�kenys�g�ket. Ha ilyen fegyveres ker�lt a nyomoz�k kez�be akkor ebb�l forradalm�rt kre�ltak. R�besz�lt�k, hogy vallja azt, hogy pl. Mal�ter hadnaggy� vagy �rnaggy� l�ptette el�. Ezt azut�n megjelentett�k a sajt�ban, �s a Feh�r K�nyvben �s m�r is bizony�tva volt, hogy az ellenforradalmat b�n�z�k, rabl�k gyilkosok, stricik �s prostitu�ltak csin�lt�k. �k akart�k megd�nteni a n�p hatalm�t �s �ld�zt�k a becs�letes, �rtatlan kommunist�kat.

Ez�rt kellettek a z�rt t�rgyal�sok, hogy a manipul�lt, koncepci�s perek �s �t�letek ne ker�ljenek ki a k�ztudatba �s ezen kereszt�l k�lf�ldre, ahol az ilyen "igazs�gszolg�ltat�s" elk�pzelhetetlen �s eg�szen biztosan m�g nagyobb felh�borod�st keltene.

Az �js�gokban megjelent tud�s�t�sokban, a R�di� h�reiben csak az juthatott a lak�ss�g tudom�s�ra, amit a hat�s�gok j�nak l�ttak, vagy amilyen pert el�re "megrendeltek", amit azt�n a "F� utcai k�mgy�rban" a szakemberek nagy gondosan el�k�sz�tettek. M�g arra is kiterjedt a figyelm�k, hogy k�s�bb se der�lhessen f�ny a sok aljass�gra. Mert ha valaki t�l�lte a pert �s let�lt�tte a b�ntet�s�t, akkor al��ratt�k vele, hogy ami a nyomoz�son �s a b�r�s�gon elhangzott az szigor� �llami titkot k�pez, aminek megs�rt�se �tt�l t�z �vig terjed� b�rt�nnel b�ntethet�. �s mivel senki nem akart a b�rt�nbe visszaker�lni, ink�bb hallgatott.

Szomor� �s furcsa az, hogy ezek a perek m�g ma is titkosak, val�sz�n�leg az�rt, mert azok kiagyal�i �s v�grehajt�i, esetleg azok ut�dai ma is vezet� beoszt�sban vannak.

Mialatt a hivatalos szervek a "Szocialista t�rv�nyess�gr�l" �s a politik�ban "K�tfrontos harcr�l" papoltak, g�zer�vel indultak be a forradalomban r�sztvett szem�lyek ellen a koncepci�s perek. Ezek megd�bbent� m�reteket �lt�ttek �s hihetetlen szigor� �t�leteket eredm�nyeztek.

1957�s 1963 k�z�tt 22.000 embert z�rtak b�rt�nbe. Az �t�letek 5-10-15 �v b�rt�nt jelentettek

K�zel 400 forradalm�rt v�geztek ki. Budapesten a Gy�jt� fogh�z "kisfogh�z�ban" voltak a kiv�gz�sek. Alig volt nap amikor nem volt kiv�gz�s, de volt olyan nap, amikor t�bb akaszt�s is volt.

�lljon itt jellemz� p�ldak�nt az egyik legsikeresebb forradalmi k�zpontnak, a Sz�na-t�ri harcosok per�nek �t�lete:

A N�PK�ZT�RSAS�G NEV�BEN !

A Budapesti F�v�rosi B�r�s�g gyors�tott, k�l�n tan�csa Budapesten 1957 �vi j�nius h� 17, 19, 21, 24, 28 napj�n �s j�lius 1, 3, 4, 8, 9, 11, 15, 17, 19, 22, �s 23. napj�n tartott r�szben nyilv�nos, r�szben z�rt t�rgyal�sok alapj�n meghozta, majd 1957 �vi j�lius 29. napj�n kihirdette a k�vetkez� �t�letet.

Ruszny�k L�szl� I. r. v�dlottat,
Czimer Tibor II. r. v�dlottat,
Laurinyecz Andr�s III. r. v�dlottat
B�n R�bert IX. r. v�dlottat
Ekrem Kem�l XI. r. v�dlottat

B�n�snek tal�lta a n�pi demokratikus �llamrend megd�nt�s�re ir�nyul� szervezked�s kezdem�nyez�s�nek �s vezet�s�nek b�ntett�ben.
Ez�rt a b�r�s�g �sszb�ntet�sk�nt, fejenk�nt hal�lb�ntet�sre, b�rhol feltal�lhat� eg�sz vagyonuk elkobz�s�ra �t�li a v�dlottakat.

Budapest, 1957. �vi j�lius h� 29. napj�n.

Szab� L�szl� s. k. dr. Hal�sz P�l s. k. Vid� Andr�s s.k.�ln�k a tan�cs eln�ke �ln�k

A kiv�gz�seket az �t v�dlotton a reggeli �r�kban, a Kozma utcai gy�jt�fogh�z udvar�n v�grehajtott�k!

Ez azonban csak az egyik Sz�na-t�ri per volt. Szab� b�csit , a sz�nat�riek legend�s parancsnok�t, m�r el�z�leg kiv�gezt�k, Dud�s J�zsefet pedig a sz� legszorosabb �rtelm�ben agyonvert�k. Ut�lag hozt�k meg a hal�los �t�letet.

A Sz�na-t�rihez hasonl� kegyetlens�ggel hozt�k meg az �t�leteket a Corvin-k�zi, a Pr�ter utcai, a Baross-t�ri �s a t�bbi ellen�ll�si k�zpont harcosaival kapcsolatos perekben is.

T�bb sz�z volt azoknak a szerencs�seknek a sz�ma, akiknek a hal�los �t�let�t " kegyelemb�l" �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�sre v�ltoztatt�k.

Voltak olyan perek, melyeket nagy el�k�sz�letek ut�n nyilv�nosan folytattak le, hogy a vil�gnak megmutathass�k az ellenforradalm�rok gonoszs�g�t, elvetem�lts�g�t. Ilyen per volt T�th Ilonka pere. A nyomoz�k addig faggatt�k a t�r�keny v�gz�s orvostanhallgat�-n�t, am�g "�nk�nt" be nem vallotta, hogy milyen kegyetlen m�don �lt meg egy �ll�t�lagos �VH tagot. Ez�rt azt�n a " kommunista igazs�gszolg�ltat�s " �r�k sz�gyen�re kiv�gezt�k.

 Hasonl�, az eg�sz vil�got megr�z� aljass�g volt Mansfeld P�ter pere, amikor a forradalom alatt 16 �ves gyereket �gy �t�ltek hal�lra, hogy megv�rt�k m�g 18 �ves "nagykor�" lesz �s sz�let�snapja ut�n n�h�ny nappal akasztott�k f�l.

Itt kell megjegyezni, hogy a 22.000 beb�rt�nz�tt �s a 400 kiv�gzett d�nt� t�bbs�ge munk�s, ipari tanul�, di�k, alkalmazott volt. A nyomoz�k �s �gy�szs�gek minden igyekezete �s manipul�ci�s er�fesz�t�se ellen�re, az elit�ltek k�z�tt csak 5% oszt�lyidegent, kul�kot, Horthyst�t siker�lt kimutatni.

A 22.000 beb�rt�nz�tt forradalm�r mellett n�h�ny tucat reform-kommunist�t is elit�ltek. Azonban am�g a forradalm�rokkal a fentiekben le�rt kegyetlens�ggel b�ntak el, addig a reform-kommunista elvt�rsak meg�szt�k n�h�ny �ves b�ntet�ssel �s legt�bben ezt sem t�lt�tt�k le, mert m�r 1958- 59-ben r�szleges amneszti�val vagy egy�ni kegyelemmel szabadultak.

Kiv�telt k�pezett Nagy Imre �s n�gy t�rsa, akiket szint�n z�rt t�rgyal�son �t�ltek hal�lra �s 1958. j�nius 16-�n kiv�geztek. Ezzel mutatva p�ld�t, hogy a kommunist�k saj�t elvt�rsaikat is likvid�lj�k, ha a maguk hatalm�nak megtart�sa ezt k�v�nja. Ez egy�bk�nt a Szovjetuni�t�l �tvett gyakorlat volt, mert ott a hatalomban egym�st v�ltogat� elvt�rsak , ezersz�mra v�gezt�k ill. v�geztett�k ki val�di, v�lt vagy lehets�ges vet�lyt�rsaikat.

A Nagy Imre perben, m�g a v�dlott elvt�rsak is egym�sra igyekeztek a felel�s�get h�r�tani �s mindent egyed�l Nagy Imr�re vallottak. / Nem v�letlen, hogy a Nagy Imre per anyaga m�g ma, 1999-ben is titkos, nehogy a m�g �l� �s magukat h�ss� kozmetik�z�, elvt�rsb�l urakk� v�ltozott t�rsair�l, az emberek megtudj�k a val�s�got./

Egyed�l Nagy Imre volt, aki v�llalta a felel�s�get �s a biztos hal�los �t�let el�tt, / mert ismerte elvt�rsait �s a kommunista m�dszereket / sem k�rt kegyelmet. B�szk�n v�llalta kommunista volt�t �s biztos volt abban, hogy elvt�rsai id�vel rehabilit�lni fogj�k. Ez meg is t�rt�nt! 1989-ben j�nius 16-�n, kiv�gz�s�nek �vfordul�j�n a H�s�k-ter�n, megrendezett

Nagy Temet�sen kommunist�k �s reform-kommunist�k egym�st tiporva igyekeztek hogy kopors�ja mellett "d�sz�rs�get" �llhassanak.

1957-ben a hatalom m�r el�g er�snek �rezte mag�t ahhoz, hogy feloszlassa a Karhatalmat, mert feladat�t �tvette az �VH volt tagjaival meger�s�tett Rend�rs�g �s a Munk�s�rs�g. Azonban K�d�r�k nem maradtak h�l�tlanok azokkal a pufajk�sokkal szemben, akiknek a szovjetek mellett a hatalmukat k�sz�nhett�k. 1957. �prilis 21-�n, 25/ 1957,sz�m alatt, Korm�nyrendelettel l�trehozt�k a " Munk�s Paraszt hatalom�rt" eml�k�rmet, amely a m�sodik legmagasabb �llami kit�ntet�s volt! Ezzel sz�mtalan kedvezm�ny j�rt. Magas �llami �s gazdas�gi beoszt�st�l, kiemelt nyugd�jig. Reprezentat�v lak�st�l, gyermeke egyetemi felv�tel�ig minden. Ezt a kit�ntet�st hozz�vet�leg 20.000 f� kapta meg. Ezek voltak az igazi pufajk�sok! A legmegb�zhat�bb kollabor�nsok, a megtorl�s legkegyetlenebb v�grehajt�i. A k�vetkez� �vekben val�s�gos "h�stetteket" tal�ltak ki a maguk "�rdemeinek" val�j�ban a forradalom el�rul�s�nak igazol�s�ra. D�szes kiadv�nyokban �s k�l�nb�z� k�nyvekben n�pszer�s�tett�k magukat. /A fejezet v�g�n �s a lap k�vetkez� sz�maiban ezekb�l n�h�ny jellemz� r�szletet ismertet�nk./ Jellemz� az 1989-es elszabot�lt un. rendszerv�lt�sra, hogy az elvt�rsak minden�tt ott maradtak. 1999 �prilis�ban a Parlamenti K�nyvt�rban kutatva az 1956-os esem�nyeket, k�rt�k a Munk�s Paraszt hatalom kit�ntetettjeir�l sz�l� k�nyvet. A legnagyobb megd�bben�s�nkre a k�nyvt�ros k�z�lte, hogy az nem adhat� ki m�g betekint�sre sem. Elgondolkoztat�! Am�g minden kit�ntet�sr�l �s kit�ntetettr�l, m�g a legegyszer�bb kult�resem�ny kit�ntetettjeinek nevei is megtal�lhat�k, addig a m�sodik legmagasabb �llami kit�ntet�s tulajdonosai, az ismeretlens�g hom�ly�ba burkol�znak. Ez nem lehet v�letlen! Eg�sz biztos, hogy a 20.000 n�v k�z�l nagyon sok k�zismert n�v megtal�lhat� lenne, a hely�k�n hagyott elvt�rsak ill. azok ut�dai k�z�l.

Visszat�rve az 57-es �v esem�nyeihez l�nyeges momentum, hogy meg�llapod�st �rtak al� a SZ.U. vezet�ivel a szovjet csapatok Magyarorsz�gon val� tart�zkod�s�r�l. Az "ideiglenesen haz�nkban �llom�soz�" csapatok, nagyon is v�glegesen rendezkedtek be. A tisztek val�di �r�klak�sokba k�lt�ztek csal�dost�l, a katon�k a laktany�kban voltak elhelyezve. Szigor�an �gyeltek arra, hogy ne �rintkezhessenek a lak�ss�ggal.

M�ig vitatott �s �rthetetlen t�rt�net, hogy 1957 m�jus 1-�n hogyan tudt�k el�rni, hogy sz�zezres t�meg jelent meg a H�s�k-ter�n, ahol K�d�r �s Maros�n �dv�z�lte a megjelenteket �s �rt�kelte az elm�lt esem�nyeket, elmarasztalva a szervezett ellenforradalmi felkel�st.

Miut�n a rendszer �gy-ahogy megszil�rdult �s nem kellett tartani az ellenz�ki er�k fe�lkereked�s�t�l, megkezdt�k a lak�ss�g megnyer�s�t. Mindenekel�tt az un. N�pi Demokr�ci�kt�l, de f�leg a SZ.U.-t�l jelent�s seg�lyeket �s k�lcs�n�ket k�rtek �s kaptak, hogy a n�pgazdas�g egyens�ly�t helyre�ll�ts�k. Ugyanis a forradalmi esem�nyek, a h�bor�s k�rok �s a hossz� sztr�jk miatt, gazdas�gi cs�d fenyegette az orsz�got.

Egy �v eltelt�vel elh�rult a gazdas�gi �sszeoml�s vesz�lye �s megkezdhett�k az �letsz�nvonal lass� emel�s�t, ami n�h�ny �v alatt elvezetett a K�d�ri guly�skommunizmus l�tsz�lagos �s viszonylagos j�l�t�hez. Megsz�letett a jelsz�: " Aki nincs ellen�nk az vel�nk van."

A gazdas�gi �let viszonylagos fellend�l�se mellett term�szetesen tov�bb folyt az ellenforradalm�rok felel�s�grevon�sa. 1960-ban ugyan sor ker�lt egy r�szleges amneszti�ra, amikor a legt�bb reform-kommunista �s ismert k�z�leti szem�lyis�g , k�zt�k D�ri Tibor, Don�th Ferenc, Farkas Mih�ly is szabadult, az igazi forradalm�rokat azonban ez nem �rintette. A t�bb ezer 56-os elit�lt ezt m�lt�nytalannak tartotta �s a V�ci B�rt�nben �hs�gsztr�jkkal tiltakoztak az igazs�gtalans�g ellen. Az �hs�gsztr�jkot kegyetlen m�dszerekkel let�rt�k. A rabokat sz�tsz�rt�k az orsz�g k�l�nb�z� b�rt�neibe �s a sztr�jkol�kra k�l�n b�ntet�st szabtak ki.

Teh�t, m�g az orsz�gban igyekeztek a lak�ss�got megnyerni �s orsz�gunk a "legvid�mabb barakk lett a b�ket�bor l�ger�ben" addig a b�rt�n�kben semmi nem v�ltozott. Igaz, 1961-ben megsz�ntett�k az intern�l�t�borokat, de a Gy�jt�fogh�zban m�g ebben az �vben is v�geztek ki 56-os �gyben elit�ltet.

Az orsz�g gazdas�gi talpra �ll�t�s�ban, a K�d�r-rendszer megszil�rd�t�s�ban, a Keleti-t�bor orsz�gai mellett az Egyes�lt �llamok is kivette r�sz�t. El�ny�s k�lcs�n�kkel t�mogatta �s er�s�tette a hatalmat. M�r 1960-ban titkos t�rgyal�sok kezd�dtek az USA �s Magyarorsz�g k�z�tt. Ennek eredm�nyek�nt 1962-ben, az addig folyamatosan napirenden l�v� "Magyar k�rd�s" leker�lt az ENSZ K�zgy�l�s napirendj�r�l. Nem sokkal ez ut�n sor ker�lt Magyarorsz�gon az 1963-as nagy amneszti�ra, amikor nagyon sok 56-os elit�lt nyerte vissza szabads�g�t.

Ez az amnesztia azonban nagyon �ls�gos volt! Ugyanis a "gyilkosokra" nem vonatkozott �s mint az el�z�ekben l�ttuk, a fegyveres harcosok nagy r�sz�t ezzel a v�ddal �t�lt�k el. �gy nagyon sokan 1963 ut�n is a b�rt�nben maradtak �s t�bben az utols� napig let�lt�tt�k 15 �ves b�rt�nb�ntet�s�ket.

Teh�t az orsz�g konszolid�l�sa mellett, m�g hossz� ideig k�s�rtett 56 szelleme �s a megtorl�s hossz� �vekig elh�z�dott. Ennek a konszolid�l�snak volt r�sze az is, hogy a legsz�ls�s�gesebb Szt�linist�kkal megszak�tott�k a kapcsolatot. Jellemz�, hogy 1962.ig, m�g R�kosi �s Ger� is tagja volt a p�rtnak �s csak ekkor ker�lt sor a kiz�r�sukra.

Az 1963-as amnesztia ut�n a forradalom eml�ke lassan a feled�s hom�ly�ba mer�lt, mert az emberek �gy tudt�k, hogy minden forradalm�r szabadult. Csak a meghurcoltak sz�zezrei, a rend�ri fel�gyelet " REF " megal�ztat�sait elvisel�k, a hivat�sukt�l eltiltottak, a lak�sukat, egzisztenci�jukat , emberi m�lt�s�gukat elvesztettek eml�keztek 1956-ra �s titokban, szinte rem�nytelen�l v�rt�k sorsuk jobbrafordul�s�t.

A hatalom urai k�zben egyre nagyobb biztons�gban �rezt�k magukat.

Biztos vezet� poz�ci�kban, egyre nagyobb j�l�tben, er�s fegyveres test�letekkel a h�tuk m�g�tt �s v�gs� soron az ideiglenesen itt tart�zkod� szovjet csapatok v�delm�ben, megd�nthetetlennek �rezt�k hatalmukat. Gyermekeik egyetemeken, sokan k�lf�ldi egyetemeken tanultak �s a j�v� biztosnak l�tszott.

A Kerepesi temet�ben, a Nemzeti S�rkertben fel�p�tett�k a Munk�smozgalmi Panteont, ami m�reteiben egy egyiptomi f�ra� monument�lis s�reml�k�re eml�keztet. Itt helyezt�k el a "Nagy kommunist�k" hamvait, M�nnich Ferenct�l K�d�r J�nosig �s t�bb sz�z, vagy t�bb ezer el�re elk�sz�tett urnahely v�rta a kommunista h�s�k hamvait a k�tszintes labirintusban, mintha �r�k id�kre akartak volna berendezkedni �s �r�k eml�ket �ll�tani maguknak.

Teh�t a forradalom lever�se ut�n n�h�ny �vvel, az 1956 el�tti kommunista rendszer �jj��ledt.

Igaz, a forradalom eredm�nyek�nt n�mi m�dos�t�sra k�nyszer�lt. Megsz�nt a R�kosi-rendszerre jellemz� ny�lt, brut�lis diktat�ra. A t�bbi un. N�pi Demokr�cia orsz�gaihoz k�pest magasabb lett az �letsz�nvonal. Lehet�s�g volt, - korl�tok k�z�tt- a mag�nszektor m�k�d�s�re. A l�nyeg azonban a r�gi maradt.

1981-ben a forradalom �s szabads�gharc v�rbefojt�s�nak 25. �vfordul�j�n a haza�rul�k �s kollabor�nsok m�r �gy �rezt�k, hogy hatalmukat �s ut�daik hatalm�t �r�k id�kre megteremtett�k �s egyre nagyobb sz�mban jelentett�k meg azokat a kiadv�nyokat, amelyekben 25 �v el�tti �rul�sukat, dics�s�ges forradalmi tettnek t�ntett�k fel.

A N�pszabads�g �s a Kossuth Kiad� " Ez t�rt�nt" c�mmel cikksorozatot adott ki az 1956-os ellenforradalomr�l. Itt tal�lunk utal�st pl. a hadsereg november 4.i szerepl�s�re:

"Dr. M�nnich Ferenc a fegyveres er�k minisztere bejelentette: a Nagy Imre korm�ny n�gy volt tagja, Apr� Antal, Kossa Istv�n, K�d�r J�nos, � maga m�r november 1-�n megszak�totta ezzel a korm�nnyal minden kapcsolat�t. Ugyancsak � �rta 4-�n hajnalban: Elrendelem, hogy a magyar n�phadsereg egys�gei ne t�zeljenek a szovjet egys�gekkel szemben.

A parancs eljuttat�s�r�l egy, a Honv�delmi Miniszt�riumban mindv�gig ott tart�zkod� f�tiszti csoport gondoskodott, melynek addigra m�r volt kapcsolata az " elt�nt" kommunista vezet�kkel.

Egy sor katonai alakulat parancsnoka ennek nyom�n m�r november 4-�n felvette a kapcsolatot a szovjet egys�gek parancsnokaival, r�sz vettek k�rny�k�k�n a rendhelyre�ll�t�s�ban.

A hadsereg forradalommal szembeni gy�szos szerepl�s�re mutat r� Berecz J�nos:

"Ellenforradalom tollal �s fegyverrel" c�m� k�nyv�ben: " Az ellenforradalmi fegyveres csoportok sz�tz�z�s�ban alapvet� szerepe volt a szovjet csapatok j�l megv�lasztott harci taktik�j�nak... Hat�konyan hozz�j�rult a fegyveres harc gyors befejez�s�hez az a t�ny is, hogy a Magyar N�phadsereg egyetlen egys�ge sem harcolt szervezetten a szovjet csapatok ellen. Ez igen fontos k�r�lm�ny volt, mert a kik�pzett �s j�l felszerelt egys�gek harcba l�p�se megnehez�tette �s jelent�sen k�sleltette volna az ellenforradalom sz�tz�z�s�t. Nem akadt egyetlen olyan magyar katonai egys�g sem, amely �tgondolt �s szakszer�en ir�ny�tott harcba l�pett volna a szovjet csapatok ellen.

Els� helyen k�telesek ad�zni azon a tisztek h�siess�g�nek �s helyt�ll�s�nak, akiket kor�bban megb�n�tott az �rul�s, de november 4-�n a d�nt� pillanatban hely�n volt a sz�v�k �s az esz�k �s megakad�lyozt�k a fegyverbar�tok elleni harcot.

A K�d�r-korszak "katonah�sei" kiemelkedik Hodos�n Imre. L�ssuk, hogy az � saj�t szavaival a klasszikus parancsmegtagad�s �s haza�rul�s a kommunist�k szem�ben hogyan v�ltozott h�si cselekedett�?

"November 4-�n �jjel k�t �rakor a t�rzsf�n�k azzal �bresztett, hogy valami parancs j�tt. A H.M. riad�t rendelt el. Nyomban sejtettem, hogy mir�l van sz�, hiszen a szovjetekt�l tudtuk, hogy akci�ra k�sz�lnek. Hagytam aludni az ezredet. Egy �r�val k�s�bb a HM parancs�t tov�bb�tva a hadoszt�ly is elrendelte a riad�t. Jelentettem, hogy m�r v�grehajtottuk, pedig az ezred tov�bbra is aludt. N�gy �rakor ism�telten elrendelt�k a riad�t, mert mint a parancsban �llt, a szovjet csapatok megt�madt�k Budapestet. Jelentettem, hogy felder�t�ink jelent�se alapj�n sz� sincs t�mad�sr�l, a szovjet csapatok a roncs harckocsikat vontatj�k ki a v�rosb�l. Ek�zben a vez�rkart�l megkaptam a parancsot is, amely szerint a szovjet hadsereg akci�ba l�pett �s a hadsereg maradjon t�tlen. A r�di�ban elhangzott Nagy Imre fegyveres ellen�ll�sra utas�t� felh�v�sa. Egym�sra n�zt�nk, v�gk�ppen meg�rtett�nk mindent. Meg�llap�tottuk, hogy egy �rul�s nem is v�gz�dhet m�sk�ppen, mint a n�p �gy�vel val� teljes szembefordul�ssal.

A r�di� gombj�t tekergett�k, tudtuk, hogy valami k�zlem�nynek kell k�vetkeznie. �s megtal�ltuk az ad�t, melyen Forradalmi Munk�s Paraszt Korm�ny a munk�sokhoz, parasztokhoz, az orsz�g n�p�hez. Az irod�mban ott szorongott az ezred vezet�se, a politikai munk�sok. Mindenkin�l toll volt, meg pap�r �s �rtuk a felh�v�s sz�veg�t. A sok-sok apr� mozaikb�l ki mit tudott lejegyzett. �ssze�ll�tottuk a felh�v�s teljes sz�veg�t. Fennhangon olvastuk �s k�nnyezt�nk. Elk�pzelni is neh�z volt, hogy milyen nyom�s al�l szabadultunk fel. Egyszerre vil�gosan �s �rthet�en tudt�ra adt�k mindannyiunknak, hogy mi cselekedt�nk helyesen, amikor t�ntor�thatatlanul ki�lltunk a n�phatalom v�delm�ben. Tudtuk, hogy az er� �s az igazs�g a mi oldalunkon �ll.

V�rtuk a szovjet csapatokat. Akkor m�r talpon volt mindenki. A t�voli moraj egyre er�sebb d�b�rg�ss� v�lt. A harckocsik ismert hangja egy csap�sra el�zte a f�sults�gunkat �s lehangolts�gunkat."

Ezekb�l �s a hasonl� haza�rul�kb�l a K�d�r-rendszer �vei alatt t�bornokok lettek. K�z�l�k ker�ltek ki a hadsereg legf�bb vezet�i, a Vars�i Szerz�d�s leg szolgalelk�bb kiszolg�l�i.

Az 1989-90-es un. rendszerv�lt�s ut�n F�r Lajos Honv�delmi Miniszter szinte valamennyit a hely�n hagyta. Az a n�h�ny, akit akkor nyugd�jba helyeztek, n�gy �v m�lva, a Horn-korm�ny idej�n, Keleti Gy�rgy miniszters�ge alatt, -aki maga is �vtizedekig vezet� politikai munk�s volt a Honv�delmi Miniszt�riumban - mint tan�csad�k visszasziv�rogtak a hadseregbe �s napjainkban a NATO lelkes propagandist�i.

A forradalom ut��let�r�l sz�lva, felt�tlen�l meg kell eml�kezni azokr�l a forradalm�rokr�l, akik a megtorl�sok, a hal�los �t�letek �s a hossz� b�rt�nb�ntet�s el�l k�lf�ldre menek�ltek.

A forradalom lever�se ut�n k�zel 200.000 ember hagyta el az orsz�got. K�zt�k voltak azok a forradalm�rok, akik a legelsz�ntabbak voltak �s a legv�gs�kig harcoltak �s ezt a harcot m�s eszk�z�kkel, de tov�bb folytatt�k �j haz�jukban is.

Miut�n a vil�gban sz�tsz�r�dott magyarok egzisztenci�lisan megkapaszkodtak, a volt forradalm�rok megkerest�k egym�st �s szinte minden orsz�gban, Ausztr�li�t�l - Canad�ig, D�l-Amerik�t�l - Eur�pa sok orsz�g�n �t az USA-ig megalak�tott�k a k�l�nb�z� forradalmi �s szabads�gharcos szervezeteket. A szervez�s kezdeti l�p�sein�l nagy seg�ts�get kaptak azokt�l az emigr�ns szervezetekt�l, melyek az el�z� �vtizedben j�ttek l�tre, meger�s�dtek �s tapasztalatokkal rendelkeztek az emigr�ci�s munka ter�let�n.

Az egy�ttm�k�d�s az�rt j�tt k�nnyen l�tre, mert mindannyian elsz�nt ellenfelei voltak a kommunizmusnak �s a Szovjet uni�nak. Mert val�j�ban semmi k�l�nbs�g nem volt a II.Vil�gh�bor�s magyar katona, aki p�nc�l�k�llel l�tte ki a T-34 harckocsit, �s az a Pesti Sr�c k�z�tt, aki benzines palackkal f�st�lte ki a T-54 es tankot.

Az elk�vetkez� �vekben, �vtizedekben ezek a szervezetek tartott�k �letben a forradalom �s szabads�gharc eml�k�t. Szebbn�l -szebb eml�km�veket emeltek vil�gszerte. K�nyveket, �js�gokat adtak ki �s adnak ki a forradalom igaz t�rt�net�r�l. �vente rendszeresen megeml�keznek okt�ber 23-r�l, ami sokszor nem csak a magyar emigr�ci�t, hanem az adott orsz�g hivatalos szerveit �s lak�ss�g�t is megmozgatja.

Ebben a sorban kiemelkedik a Francia-orsz�gi emigr�ci�, amely minden �vben a Diadal�v el�tt, az ismeretlen katona eml�km�v�n�l, francia katonai d�szegys�g, zenekar �s neves Francia politikusokkal egy�tt eml�kezik meg az 1956-os forradalomr�l. Nem sokkal marad el ett�l ezen a t�ren az Ausztr�li�ban m�k�d� magyar emigr�ci� sem. Itt is legt�bbsz�r, jelent�s k�z�leti szem�lyis�gek egy�tt �nnepelnek, egy�tt koszor�znak a magyarokkal okt-23-�n. De szinte ugyanezt lehet elmondani nagyon sok v�rosr�l Amerik�ban �s Canad�ban is.

A vil�gban sz�tsz�rtan m�k�d� csoportok id�vel megkerest�k egym�st �s egys�ges szervezetekbe t�m�r�ltek. �gy j�tt l�tre a Szabads�gharcos Vil�gsz�vets�g, melynek legakt�vabb csoportja az Eur�pai szervezet. Ennek vezet�i �s tagjai �vente rendszeresen tal�lkoztak, k�l�nb�z� tiltakoz� akci�kat szerveztek szovjet k�vets�gek el�tt. Kit�ntet�seket, okleveleket szerkesztettek �s adtak �t az arra �rdemeseknek. Az eur�pai szervezet titk�rs�ga hossz� ideig Sv�jcban volt �s innen tartotta a rendszeres kapcsolatot a tagszervezetekkel.

Hasonl�, b�r l�tsz�mban kisebb szervezet a Szabads�gharcos Nemzet�r Sz�vets�g, a Hung�ria Szabads�gharcos Mozgalom, a Volt politikai Foglyok Sz�vets�ge. Legut�bb alakult az 56-os Magyarok Vil�gsz�vets�ge. E szervezetek semmif�le kapcsolatot nem tartottak a K�d�r-korm�nnyal �s azok k�pvisel�ivel. K�vetkezetes �s megalkuv�smentes, kommunista �s szovjetellenes politik�t folytattak, ez�rt gy�l�letesek voltak az itthoni kommunist�k szem�ben, akik szerint minden Nyugaton �l�, nemzeti elk�telezetts�g�, �s politik�val foglalkoz� szervezet vagy egy�n fasiszta �s ellenforradalm�r volt.

1989-ben felcsillant a rem�ny, hogy a kommunista rendszer �sszeoml�s�val, a legk�vetkezetesebb kommunistaellenes er�ket is bevonj�k a politikai �letbe. Mivel azok �vtizedek alatt anyagilag talpra �lltak, a nyelveket anyanyelvi szinten besz�lt�k, rokoni, bar�ti, �zleti �s politikai kapcsolataik r�v�n, az adott orsz�gban sokat tehettek volna Magyarorsz�g �rdek�ben. Az Antall-korm�ny azonban nem haszn�lta ki e hatalmas potenci�lis er�t, a legt�bb hivatalban, - a diplom�ciai test�letben is - ott hagyt�k a r�gi, kommunista nomenklat�ra embereit. Ez a folyamat a Horn-korm�ny alatt is folytat�dott, s�t, az el�z� korm�ny szer�ny pr�b�lkoz�sait is visszafejlesztett�k.

Az Antall-korm�ny felel�s�g�t az igazi rendszerv�lt�s elmarad�s��rt a t�rt�nelem fogja felvetni! Ugyanis sz�z �venk�nt egyszer ad�dik olyan lehet�s�g egy nemzet �let�ben, mint amilyen lehet�s�g a magyarok el�tt �llt 1989-ben!

Az 1999-es v�laszt�sokon a kommunist�k kiestek a hatalomb�l �s rem�ny van arra, hogy az eddig m�ltatlanul mell�z�tt forradalm�rok m�lt� elismer�sben r�szes�lnek �s a forradalom t�rt�net�t nem a reform-kommunist�k fogj�k tov�bb hamis�tani!

A Magyarorsz�gon �s a vil�gban sz�tsz�r�dott 56-osok most figyelnek �s v�rnak. Vajon megteszi-e a korm�ny azt ami els�sz�m� k�teless�ge lenne 56-al kapcsolatban?

Az id� s�rget! A legfiatalabb 56-os is t�l van m�r a nyugd�jkorhat�ron �s soraik napr�l-napra fogyatkoznak. Ne v�rj�k meg, m�g az utols� is elt�vozik k�z�l�k. �let�k alkony�n m�g emelj�k fel �ket! �s f�leg a tank�nyvekben tegy�k helyre 1956 t�rt�net�t, hogy az ut�kor az igazs�got, a torz�t�smentes igazs�got ismerje meg a forradalomr�l, amelyik nem csak magyar, de vil�gt�rt�nelmet �rt!