KDR-KORSZAK
Kdr-korszak – Az 1956 s 1988 kztti vek kzkelet elnevezse. Nevt Kdr Jnosrl kapta, aki az egsz korszakban a Magyar Szocialista Munksprt els titkra, ill. ftitkra, s emellett 1956–1958-ban s 1961–1965-ben a Minisztertancs elnke volt. A Kdr-korszak kt nagy szakaszra oszlik. Az elst, amely 1962-1963-ig tartott, a forradalmrokkal val vres leszmols, a diktatra intzmnyrendszernek restaurlsa, Kdr szemlyi hatalmnak megszilrdulsa s vgl a rendszer nemzetkzi elismertetse jellemeztk. Ekzben egyrtelmv vlt, hogy 1956 alapvet cljai – a fggetlensg s a demokrcia – nem valsulhatnak meg, m egyben az is, hogy az 1956 eltti sztalinista politikhoz nincs visszatrs; Rkosi s trsai nem juthatnak tbb szerephez Magyarorszgon. A msodik nagy szakasz, amelynek sorn a rendszer megklnbztet jegyei karakterisztikuss vltak, 1962-1963-tl 1988-ig tartott. Ezek a jellegzetessgek a kvetkezk voltak: (1) a diktatra totlis jellegnek autoriterr vlsa, vagyis represszv jellegnek enyhlse; (2) az llami s trsadalmi tulajdonra pl tervgazdasg racionalizlsa s ennek rszeknt a piaci szempontok korltozott mrtk rehabilitlsa; (3) a kommunista ideolgia hegemnijnak a megsznse s a szellemi-kulturlis let liberalizlsa; (4) a mindennapi let depolitizlsa s a trsadalom fogyasztsi-modernizldsi ignyeinek elfogadsa. A liberalizlds thghatatlan korltait az egyprtrendszer, valamint a Szovjetuni klpolitikjhoz s az ltala irnytott katonai szvetsghez (Varsi Szerzds) val felttlen hsg jelentettk. A Rkosi-korszaktl eltren a Kdr-korszak szmos terleten elrte vagy megkzeltette az adott kereteken bell lehetsges s elrhet optimumot, miltal az akkori magyar trsadalom jelents rsze azonosult vele.
|