1.R�sz, V�ls�g �s �tkeres�s.

Az un. 56.os Int�zet t�rt�nelemhamis�t� tev�kenys�ge ott kezd�dik, hogy a forradalom okait, a v�ls�g keletkez�s�nek t�rgyal�s�t 1953 –al, Szt�lin hal�l�val kezdi, holott a szovjet �s kommunista rendszer elleni k�zdelem sokkal el�bb, 1944 szeptember�ben kezd�d�tt,amikor az els� szovjet �s rom�n katona Magyarorsz�g f�ldj�re l�pett �s megkezdte az orsz�g “felszabad�t�s�t”. R�vid id� alatt azonban kider�lt, hogy e felszabad�t�s val�j�ban nem m�s,mint barb�r �zsiai �s balk�ni hord�k kegyetlen rabl�hadj�rata.

A “felszabad�tott” ter�letekr�l �rkez� h�rek megd�bbentett�k az orsz�g lak�ss�g�t. Kifosztott h�zak �s lak�sok, ki�r�tett ist�l�k, meggyal�zott l�nyok �s asszonyok sz�zai-ezrei estek �ldozatul sorozatban, a kegyetlenked�,fosztogat�, er�szakos megsz�ll�knak, �s ha egy apa, f�rj vagy fi�,a l�nya, feles�ge vagy anyja v�delm�re kelt, azt nem egyszer szerettei szemel�tt�ra l�tt�k agyon vagy jobbik esetben vert�k f�lhotra. H�rek j�ttek civilek, �regek �s gyerekek fogs�gbahurcol�s�r�l, hadifoglyok agyonl�v�s�r�l,a Szovjet�ni�b�l hazat�r� kommunist�k bas�skod�s�r�l.

Ekkor der�lt ki, hogy a magyar �s n�met “propaganda” nem hazug usz�t�s volt, hanem k�kem�ny val�s�g. Ez arra k�sztette a m�g meg nem sz�llt ter�letek lak�ss�g�t, f�leg az

�llamappar�tus helyi tagjait, az �rtelmis�gieket, a vagyonosabb r�tegeket, a n�tagjait f�lt� csal�dokat,hogy a felszabad�t�k el�l menek�lve a f�v�rosban �s a Dun�nt�lon keressenek mened�ket.

Ekkor, minden el�k�sz�let n�lk�l, v�ratlanul okt�ber 15.-�n elhangzott Horthy

r�di�nyilatkozata,melyben bejelentette, hogy Magyarorsz�g leteszi a fegyvert �s felt�tel n�lk�l megadja mag�t a Szoviet Hadseregnek. Az el�z�ekben felsorolt t�nyek ismeret�ben a lak�ss�g d�nt� t�bbs�ge �rtetlen�l �llt a korm�nyz� felh�v�s�val kapcsolatban. M�g a Hadsereg is, melynek tisztikara esk�t tett Horthyra, n�h�ny elszigetelt kiv�telt�l eltekintve, megtagadta a Legfels�bb Had�r parancs�t �s tov�bb folytatta a harcot a szoviet �s rom�n csapatok ellen. Ekkor Sz�lasi Ferenc �s a

Hungarista Mozgalom vette �t a hatalmat �s �l�re �llt a bolsevizmus elleni nemzetv�d� harcnak, ami egyben Eur�pa v�delm�t, az eur�pai kult�ra v�delm�t is jelentette az �zsiai barb�rs�ggal szemben.

Itt kell megjegyezni, hogy Sz�lasi teljesen t�rv�nyesen lett Magyarorsz�g Nemzetvezet�je, hiszen a lemond� Horthy nevezte ki �t, amit a Parlament is j�v�hagyott

�s amit Sz�lasi a Szentkoron�ra tett esk�vel szemtes�tett. Ett�l kezdve fokoz�dott az ellen�ll�s az el�renyomul� ellens�ggel szemben, ami Budapest 1o1 napos, a teljes k�k�lz�r�st�l 52napos h�sies v�delm�ben �rte el cs�cspontj�t. Ekkor a magyar �s n�met hadsereg mellett sz�mtalan �nk�ntes egys�g is alakult, melyek mindegyike k�nyszer n�lk�l h�sies b�tors�ggal vette fel a k�zdelmet az orsz�g, a f�v�ros v�delm�ben. A legismertebbek meg�rdemlik, hogy nev�k meg legyen �r�k�tve, hiszen nem csak vit�z�l harcoltak,de a h�bor� ut�n az �letbenmaradottak tov�bb folytatt�k az ellen�ll�st, szervezkedtek, k�sz�ltek a visszav�g�sra, ez�rt k�z�l�k nagyon sokan a kommunista-zsid� bossz��ll�s �ldozatai lettek

KABSZ, ABIT, Hungarista L�gi�, Pr�nay zlj. Egyetemi zlj.

Az1944, okt. 15 . �s 1945, �pr. 12. –ig tart� nemzeti ellen�ll�s a k�vetkez� pozit�v erdm�nyeket k�nyvelheti el .

1, T�bbsz�zezer olyan magyar menek�lhetett ki nyugatra, akik ha itthon maradnak,

biztosan �ldozatai lesznek a bossz��ll�snak �s a kommunista oszt�lyharcnak.

2, Hat h�napig feltart�ztatt�k a Szoviet Hadsereget, �gy azok nem jutottak el a Rajn�ig �s sokmilli� eur�pai menek�lt meg att�l, hogy megismerje a “felszabad�t�kat”.

3, Az orsz�g nemzeti �rt�keinek jelent�s r�sz�t siker�lt nyugatra menteni, a dunai haj�kt�l, a vas�ti g�rd�l�anyagon �s a m�zeumok kincsein �t a Nemzeti Bank aranyk�szlet�ig. Ezt 5o �ven �t, mint az orsz�g kifoszt�s�t hirdett�k, pedig a nyugatra menek�tett �rt�kek d�nt� t�bbs�ge hazaker�lt �s b�zis�t jelentette az orsz�g �jj��p�t�s�nek, a Forint megteremt�s�nek. Szemben azokkal az �rt�kekkel, g�pekkel, m�kincsekkel amit a Szovietek hurcoltak el �s a mai napig sem ker�ltek vissza.

Mindezek ellen�re a h�bor� ut�n a hatalomra ker�lt, Sz.U. b�l visszat�rt kommunist�k �s a n�met l�gerekb�l hazat�rt deport�ltak olyan bossz�hadj�ratot kezdtek, a nemzeti ellen�ll�s h�sei ellen, ami azideig ismeretlen volt nem csak Magyarorsz�gon, hanem a civiliz�lt vil�gban is. Mint “h�bor�s b�n�st” ezr�vel it�lt�k el �s sz�z�val v�gezt�k ki azokat, akik 1944, okt. 15.Ut�n felvett�k a harcot a bolsevizmus ellen.

Itt kell megjegyezni, hogy a 8o milli�s N�metorsz�gban sokkal kevesebb u.n. h�bor�s b�n�st vontak felel�s�gre mint a 1o milli�s Magyarorsz�gban. Jap�nban pedig csak n�h�ny h�bor�s b�n�st v�geztek ki, de n�h�ny �v m�lva m�r rehabilit�lt�k �ket �s ma d�szs�rhelyen, mint a nemzet h�sei el�tt tisztelegnek .Ezzel szemben Magyarorsz�gon a 298-as parcell�ban m�g ma is t�bbsz�z nemzeti h�s van jeltelen g�d�rben elkaparva, m�g K�d�r J�nos �s t�meggyilkos kommunista t�rsai a Nemzeti Phantheonban, reprezentat�v, v�r�s csillaggal disz�tett m�rv�ny eml�km�vek alatt nyugszanak.

Teh�t a kommunista rendszer elleni k�zdelem a h�bor� utols� szakasz�ban kezd�d�tt �s mindazok akik akkor �s az azt k�vet� id�kben megtapasztalt�k a kommunizmus �ld�sait,annak 12 �v ut�n is �d�z ellens�gei maradtak.

1945-t�l kezdve eg�szen 1956 ig folytak azok a perek, melyek a kommunizmus minden rend� �s rang� ellenfelei ellen ir�nyultak. Ezek nagyr�szben “az �llamrend megd�nt�s�re ir�nyul� szervezked�st�l a fegyverrejteget�sen �t a k�mked�sig terjed�” koncepci�s perek voltak. El�g volt n�h�ny s�r�zget� volt bajt�rs �s egy �cska vad�szpuska �s m�ris fegyveres �sszeesk�v�ssel lettek v�dolva a” fasiszt�k”. El�g volt, ha valaki egy levelet �rt nyugaton �l� bar�tj�nak �s m�ris k�mked�ssel lett v�dolva �s elit�lve.

�lljon itt egy jellemz� p�lda, de ehhez hasonl� soksz�z volt akkor az orsz�gban.

S. J. 16 �vesen mint �nk�ntes vett r�szt Budapest 1944-45-�s v�delm�ben. Szerencs�re �letben maradt �s a h�bor� ut�n folytatta tanulm�nyait, majd munk�ba �llt,de r�gi bajt�rsaival sem szak�totta meg a kapcsolatot. Rendszeresen tal�lkoztak �s tervezgett�k, hogyan lehetne a kommunist�kt�l megszabad�tani az orsz�got. Ezekre az �sszej�vetelekre felfigyelt az �.V.H. �s 1955-ben mint az �llamrend megd�nt�s�re ir�nyul� szervezked�ket b�r�s�g el� �ll�tott�k �s mindannyiokat s�lyosan elit�lt�k. S.J. 15 �vet kapott. Szerencs�j�re, 1956-ban a forradalm�rok kiszabad�tott�k a b�rt�nb�l. Els� �tja a Corvin-k�zbe vezetett �s ott hacolt eg�szen a forradalom lever�s�ig. Ekkor k�lf�ldre menek�lt �s 42 �ve az emigr�ci� egyik legtev�kenyebb, legismertebb vezet�je.

Teh�t l�ttuk eddig, hogy a h�bor� alatt, k�zvetlen�l a h�bor� ut�n �s azt k�vet�en kik sorakoztak fel a kommunizmus elleni harchoz, illetve kik voltak a kommunista rendszer meggy�z�d�ses ellenfelei. Sz�mar�nyait tekintve azonban ezeket j�val meghaladta a SZ.U.-ba hurcolt hadifoglyok, civilek,�regek, n�k, gyerekek sz�ma. Pontos adatok err�l soha nem k�sz�ltek, de az elhurcolt magyarok sz�ma a hadifoglyokkal egy�tt hozz�vet�legesen t�bb mint f�lmilli�ra becs�lhet�. Ezeknek az elhurcoltaknak nagyr�sze elpusztult a szoviet l�gerekben. Az elpusztultak hozz�tartoz�i, is a SZ.U.

�s a kommunista rendszer ellenfel�nek sz�m�tottak,de a hazat�rtek is az �t�lt �s tapasztalt borzalmak hat�s�ra a kommunistaellenes t�bort er�s�tett�k. Kiv�telt k�pezett az a n�h�ny

tucat haza�rul�, aki beh�dolt a szovietek cs�b�t�s�nak, k�l�nb�z� antifasiszta tanfolyamon vett r�szt �s hazat�rve mint megb�zhat� kollabor�ns szolg�lta a Vil�gkommunizmus eszm�j�t saj�t fajt�j�val szemben..

Jellemz� p�ld�t mondott el N. F. aki a sors fintorak�nt az 5o-es �vekben a N�phadsereg politikai tisztje volt. 1945 �prilis�ban 17 �ves kor�ban az orosz katon�k, mint civilt az utc�n elfogt�k, el�bb Kiskunf�legyh�z�ra, majd onnan Foks�nyba vitt�k sokadmag�val

lez�rt vagonokban. K�t h�nap mulva egy ujabb szerelv�nnyel �szak-Oroszorsz�gba, egy fogolyt�borba sz�ll�tott�k ahol a f� tev�kenys�g a fakitermel�s volt. A t�bornak mintegy 6ooo “lak�ja” volt 8o% ban n�met 2o% ban magyar foglyokkal. A kegyetlen

munkatemp�, az el�gtelen t�pl�lkoz�s a szokatlan id�j�r�s �s az �rs�g brutalit�sa megtette hat�s�t �s egyre t�bben ker�ltek a t�bor k�rh�z�ba �s a t�l k�zeledt�vel egyre szaporodtak a hal�lesetek is. Ekkor m�g fel�rt�k az elhunyt nev�t, c�m�t, azonoss�gi sz�m�t. Novemberben m�r –2o-25 fokos fagyok voltak, amikor N. F. tiszt�t�s k�zben

belezuhant egy benzint�rol� akn�ba. Bajt�rsainak m�g siker�lt �t kih�zni, de a lenyelt benzin, a bel�legzett benzing�z �s a test�re tapadt,benzinnel �titatott ruha �rtalma folyt�n a l�ger k�rh�z�ba ker�lt. Itt n�met katonaorvosok hamar talpra�ll�tott�k, de a k�rh�z vezet�je egy id�s orosz doktorn� megsajn�lta a v�kony, fiatal fi�t �s seg�dszem�lyzetk�nt tavaszig a k�rh�zban tartotta. Mikor kitavaszodott �s visszahelyezt�k a barakba, ahol el�z�leg lakott, megd�bben�ssel tapasztalta, hogy a l�ger 6ooo lak�j�b�l mind�ssze 2ooo ember volt �letben, a t�bbi a t�l folyam�n elpusztult. Mivel a f�ld m�terekig fagyos volt,nem tudtak s�rokat �sni �s a naponta szaporod� hal�lesetek �ldozatait a t�bor sz�l�n helyezt�k el. K�s�bb m�r egym�sra helyezt�k a holttesteket �s �gy a t�l v�g�re val�s�gos j�gg� fagyott, h�val fedett hullahegyek emelkedtek a l�ger sz�l�n. Ekkor a j�rv�nyvesz�ly elker�l�s�re szovjet m�szaki katon�k jelentek meg, hatalmas g�dr�ket robbantottak �s ezekbe a g�dr�kbe kellett a holttesteket belet�lni. Ekkor m�r minden azonos�t�s n�lk�l ismeretlen�l lett k�zel 4ooo ember elf�ldelve.

N. F. 1948 ban ker�lt haza a fogs�gb�l. Ez id� alatt j�l megtanult oroszul �s mivel 3 �vet t�lt�tt a Sz. U. ban a fordulat �ve ut�n �gy gondolt�k az elvt�rsak, hogy ez megfelel� biztos�t�k arra, hogy politikai tiszt legyen. Mikor “kiemelt�k” �s tisztiiskol�ra k�ldt�k nem mert nem-et mondani, mert ismerte a kommunista rendszer l�nyeg�t �s tudta, hogy ezzel eg�sz j�v�beni �let�t t�nkretenn�. Igy lett politikai tiszt, de biztos, hogy kev�s ember volt aki n�la jobban gy�l�lte volna a Szovieteket �s a kommunista rendszert.

Ezek ut�n �sszegezz�k, hogy 1953 ig milyen er�k voltak azok, akik a rendszer ellens�g�nek sz�m�tottak �s akik v�rm�rs�klet�kt�l f�gg�en, meglapulva, sokszor illegalit�sban, az izgat�st�l kezdve, a passz�v ellen�ll�son �s szabot�l�son �t az �sszeesk�v�sig, v�rta a pillanatot, amikor sok�ves szenved�s��rt �s megal�ztat�s��rt visszafizethet.

Hozz�vet�leges sz�m�t�sok szerint 7oo.ooo-8oo.ooon�t er�szakoltak meg f�leg az orosz katon�k. T�bb mint 4oo.ooo volt azoknak a n�knek a sz�ma akik valamilyen nemi fert�z�st kaptak ennek kapcs�n. Hogy h�nyan nem mert�k “sz�gyen�ket” bevallani arr�l nincs adat. Ha minden meggyal�zott n�nek csak k�t csal�dtagot sz�molunk,-apa, f�rj, testv�r, gyermek,- akkor ez 2 milli� embert jelent.

K�zvetlen�l a h�bor� ut�n, mint „h�bor�s b�n�st, -nyilast, hunyadist�t, volksbundist�t,” stb.- t�bbt�zezer ember hurcoltak meg, z�rtak intern�l�t�borokba, b�rt�n�kbe, sz�zakat v�geztek ki �s kapartak el jetelen g�dr�kbe, f�leg a 298-as parcell�ba. E meghurcoltak

�s a hozz�tartoz�knak a sz�ma is t�bbsz�zezerre tehet�, akik tal�n m�g az el�z�ekben eml�tett csoportn�l is jobban k�v�nt�k a kommunista rendszer buk�s�t.

V�gezet�l a f�l milli� Szovietuni�ba hurcolt hadifogoly, k�nyszermunk�s �s azok hozz�tartoz�i is k�zel 2 milli�an potenci�lis ellenfelei voltak a rendszernek.

Teh�t a fentiekb�l kit�nik, hogy m�r 1953 el�tt is legal�bb 3-4 milli� ellenl�basa volt a

Kommunista rendszernek, akik csak a pillanatot v�rt�k, hogy mikor d�l meg a hatalom ill. hogy mikor kapcsol�dhatnak be a gy�l�lt rendszer megd�nt�s��rt foly� k�zdelembe.

Az u.n. 56-os Int�zet tanulm�nya ezt a 3-4 milli� embert �s a benn�k felhalmoz�dott potenci�lis er�t figyekmen k�v�l hagyja, pedig 1956 okt�ber 23.-a ut�n ezek soraib�l ker�ltek ki a forradalom legk�vetkezetesebb, legelsz�ntabb harcosai, akik a Pesti Sr�cokkal kar�ltve gy�zelemre vitt�k a forradalmat.

Ami a rendszer szempontj�b�l legtragikusabb volt az, hogy elriasztotta mag�t�l azokat a t�megeket is, akik kezdetben hittek a kommunista jelszavaknak �s a szoci�lis igazs�goss�g megteremt�s�t, a j�l�t megval�s�t�s�t rem�lt�k. E helyett a sorozatos normarendez�sek, a b�kek�kcs�n�k, a beszolg�ltat�sok, fokozatos elszeg�nyed�st eredm�nyeztek. Az elszeg�nyed�s sz�lte el�gedetlens�get pedig a terror fokoz�s�val pr�b�lt�k megf�kezni.Zs�fol�sig megteltek a b�rt�n�k, -egy k�tszem�lyes z�rk�ba 8-1o rabot is bezs�foltak- az intern�l�t�borok dugig teltek, a rabmunkahelyek t�zezreket foglalkoztattak. Az u.n. szocialista v�rosok –Inota, Koml�, Sztalinv�ros, Kazincbarcika, stb.- nagyr�szben elit�ltek rabszolgamunk�j�val �p�lt.

L�thatjuk teh�t, hogy 1953-iga lak�ss�g d�nt� t�bbs�ge el�gedetlen volt a kommunista rendszerrel. Kiv�telt k�peztek az �llami �s p�rtappar�tusban dolgoz�k,a DISZ.�s Szakszervezeti funkcion�rusok, az �.V.H.,tagjai, a Rend�rs�g �s Honv�ds�g vezet� tisztjei. Ezek azonban alig tett�k ki a lak�ss�g n�h�ny %-�t.Vel�k szemben sorakozott fel a v�gs�kig elkeseredett, el�gedetlen, nem egyszer “t�rleszt�sre v�gy�” lak�ss�g d�nt� t�bbs�ge, akiket a forradalomt�l csak a k�m�letlen terror �s a megsz�ll� Szoviet Hadsereg jelenl�te tartott vissza.

Most pedig kapcsol�djunk az u.n. 56-os Int�zet �ltal �ssze�ll�tott anyaghoz.

Sztalin hal�la ut�n a Sz.U.-ban megindult a Sztalini terrorrendszer boml�sa, ami el�sz�r a vezet� hatalom�rt foly� szem�lyi marakod�ssal kezd�d�tt.Azt azonban minden vezet� l�tta, hogy a f�ktelen terror, a retteg�s birodalma az el�z� form�ban nem tarthat� fenn, sem a Sz.U.-ban, sem a csatl�s orsz�gokban, �gy Magyarorsz�gon sem. Ez�rt rendelt�k Moszkv�ba a magyar vezet�ket, hogy a kompromitt�l�dott R�kosi M�ty�st, akinek neve �sszefon�dott a t�megess� v�lt terrorral, egy kev�sb� kompromitt�lt, de megb�zhat� kommunist�val, Nagy Imr�vel v�lts�k fel.

Nagy Imre a Moszkv�ban kapott utas�t�soknak megfelel�en a k�zelg� cs�d�t, a fenyeget� katasztr�f�t az el�gedetlens�g sz�lte forradalmi vesz�lyt igyekezett elh�r�tani azokkal a pozit�v int�zked�sekkel melyek az u.n. 56-os Int�zet tanulm�ny�ban olvashat�k. Pl. A neh�zipar t�lzott fejleszt�s�nek m�rs�kl�se. A k�telez� beszolg�ltat�s megsz�ntet�se. Az �letszinvonal emel�se. A k�zkegyelem. A kitelep�t�sek megsz�ntet�se �s az intern�l�t�borok feloszlat�sa, stb. Azonban meg kell eml�teni, hogy e kegyelemgyakorl�s sor�n els�sorban a koncepci�s perek sor�n elit�lt kommunist�k szabadultak, akik azonnal hatalmas k�rt�r�t�st, reprezentat�v –a kitelep�t�sek sor�n elkobzott- lak�st �s vezet� beoszt�st kaptak. A Szoci�ldemokrat�kt�l jobbra �ll� politikusok szabadonenged�se sz�ba sem ker�lt,s�t, K�thly Ann�t 1954-ben it�lt�k el.

Nagy Imre �ltal hozott reformok, b�r jelent�sek voltak, arra viszont nem voltak elegend�ek, hogy a fenyeget� v�ls�got megoldj�k. Els�sorban az�rt, mert a rendeletek nem �rintett�k az el�z�ekben eml�tett 3-4 milli� embert, s�t, ezek elkesered�se , a mell�z�tts�g l�t�n m�g tov�bb fokoz�dott.

Az �letszinvonal emel�se sem j�rt sikerrel,s�t, id�vel tov�bb romlott �s 1956-ra katasztr�f�lis m�reteket �lt�tt. Igy Nagy Imre nem sz�m�thatott az orsz�g lak�ss�g�nak akt�v t�mogat�s�ra. De m�g a p�rtvezet�s nagyr�sze is Nagy Imre ellen fordult, mert a kommunizmust�l val� elt�volod�snak, p�rtellenesnek b�lyegezte Nagy Imre int�zked�seit. Pedig a Moszkv�nak elk�telezett, p�rth� kommunista politikus term�szetesen nem volt, nem is lehetett p�rtellenes. V�g�l is a visszah�z� er�k gy�ztek �s Nagy Imr�t 1955 els� fel�ben lev�ltott�k a minisztereln�ks�gr�l, decemberben pedig a P�rtb�l is kiz�rt�k.

Nagy Imre lev�lt�sa �s a z Sz.K.B.P. 2o. kongresszusa ut�n �l�nk�lt meg a reformkommunist�k tev�kenys�ge, mert bel�tt�k, hogy komoly v�ltoz�sok n�lk�l a forradalom elker�lhetetlen �s akkor kommunist�k �s reformkommunist�k egy�tt ker�lnek, -a legjobb esetben is- a t�rt�nelem s�lyeszt�j�be.

Ekkor kezd�dtek a Pet�fi K�r vit�i. Itt a reformkommunist�k l�zasan kerest�k a v�ls�gb�l kivezet� utat. Azonban aki a Pet�fi K�r vit�it �gy igyekszik be�ll�tani mint a forradalom el�k�sz�t�j�t az nyilv�nval�an t�rt�nelmet hamis�t. A Pet�fi K�r vit�iban elvt�rsak vitatkoztak a kommunista rendszer megment�s�nek lehet�s�geir�l. R�kosi

M�ty�s lev�lt�s�nak k�vetel�se pl. nem jelentett forradalmi k�vetel�st, hiszen ez m�r Moszkv�ban is felvet�d�tt. Jellemz�, hogy Rajk L�szl�n� a Pet�fi K�r egyik utols� vit�j�n, f�rje rehabilit�l�s�t k�vetelte, amit m�g v�letlen�l sem lehet a kommunista rendszer elleni forradalmi k�vetel�snek tekinteni.

E vit�kban sz� sem volt a Szoviet csapatok kivon�s�r�l, aVars�i Szerz�d�sb�l �s a K.G.S.T.-b�l val� kil�p�sr�l a mag�ntulajdon visszaad�s�r�l, a k�zkegyelem kisz�les�t�s�r�l. E vit�kra elmentek olyanok is, akik elsz�nt ellenfelei voltak a rendszernek �s megpr�b�ltak radik�lisabb hangot meg�tni. Azonban a Pet�fi K�r reformkommunist�i lehurrogt�k �s sz�hoz sem engedt�k jutni �ket.

Egyre gyakrabban vet�d�tt fel Nagy Imre neve, mint aki a reformpolitik�j�val visszat�rve tal�n megakad�lyozhatla av�gs� robban�st. A t�megeknek azonban m�r kev�s volt a P�rt �ltal kezdem�nyezett �s kil�t�sba helyezett n�h�ny reform. A b�nbaknak kiki�ltott Farkas Mih�ly �s P�ter G�bor letart�ztat�sa semmit nem jelentett a t�megeknek. A helyzet s�lyosbod�sa l�t�n . Szovietek int�zkedtek �s 56 �sz�n Nagy Imr�t is visszavett�k a P�rtba. Ezt azonban a lak�ss�g j�form�n �szre sem vette. Ekkor m�r mindenki t�bbre, radik�lis v�ltoz�sokra sz�m�tott.

Az1944 �s 1956 k�z�tt megal�zottak, meghurcoltak, �ld�z�ttek, kifosztottak,beb�rt�nz�ttek �s kiv�gzettek hozz�tartoz�i term�szetesen esk�dt ellens�gei voltak a rendszernek, de a kezdetben loj�lis appolitikus t�megek is a rendszer ellen fordultak, hiszen a terror �s f�lelem mellett egyre nehezebben �ltek. A lak�ss�g �letszin-

Vonala 1956- ban nem �rte el az 1938- as szintet. Tov�bbra is v�ls�gos volt a lak�shelyzet. Sokan emberi lak�snak nem nevezhet� kalyib�kban �ltek, t�bbeknek azonban m�g ilyen lehet�s�g sem jutott. A kiemelt szocialista nagyberuh�z�sokon dolgoz�k jelent�s r�sze embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt lakott, k�z�s barakkokban �s ezek a telep�l�sek egyben a b�n�z�s meleg�gyai is voltak. Az ell�t�s itt m�g rosszabb volt, mint m�shol, pedig minden�tt voltak hi�nycikkek, mik�zben a kaphat� �ruk min�s�ge is alacsony volt. A falura nehezed� nyom�s �s az er�ltetett nagyberuh�z�sok jelent�sen megn�velt�k a lak�hely�kt�l t�vol munk�t v�llalni k�nyszer�l�k, az ing�z�k sz�m�t, akik az �v nagy r�sz�t, csal�djukt�l t�vol, hi�nyos felszerlts�g� t�megsz�ll�sokon,u.n. munk�ssz�ll�kon k�nyszer�ltrk elt�lteni. Rosszak, eg�szs�gtelenek voltak a munkak�r�lm�nyek. A teljes�tm�nyek t�lhjszol�sa miatt, nem t�r�dve a munkav�delemmel, gyakoriak voltak az �zemi balesetek.

A vezet� elvt�rsak mindezt nem �rz�kelt�k, mert lef�gg�ny�z�tt g�pkocsikban suhantak a r�zsadombi �s pasar�ti lkszusvill�ikba, amit �.V.H.-s �rs�g v�dett.

Teh�t el��llt az a helyzet amit a Markszizmus – Leninizmus klasszikusai forradalmi helyzetnek neveznek, amikor a t�megek m�r nem akarnak az adott k�r�lm�nyek k�z�tt �lni, �s az uralkod� k�r�k m�r nem k�pesek uralmukat tov�bb fenntartani.

Okt�ber 6.-�n a Kerepesi temet�ben ker�lt sor Rajk l�szl� �s t�rsainak �nnep�lyes �jratemet�s�re. A temet�sre sz�zezrek voltak k�v�ncsiak, mert �rezt�k, hogy a rendszer gerince megroppant, mert k�nytelen �nmaga leleplezni –igaz csak r�szben- saj�t gonoszs�g�t.

Term�szetesen az �jratemet�s id�pontj�nak kijel�l�se is sunyi kommunista manipul�ci� volt, mert az 1848-49-es dics�s�ges szabads�gharc Aradon kiv�gzett 13 t�bornoka kiv�gz�s�nek napj�t akart�k �sszemosni az �jratemetett kommunist�kkal, abban a rem�nyben,hogy id�vel az emberek tudat�ban okt�ber hatodik�n hasonl� �rz�seket fog kelteni a k�t esem�ny. Pedig a szabads�gharc kiv�gzett h�s t�bornokai �s a kommunist�k egym�sk�zti marakod�s�nak �ldozatai F�ny�vnyi t�vols�gban vannak egym�st�l.

Okt�ber 6.-a volt az az esem�ny ami m�r a forradalom el�szele volt. Az utc�kon felvonul�, p�rtellenes jelszavakat ki�ltoz� fiatalok,a hatalom dermedt t�tlens�ge , a MEFESZ megalakul�sa , a k�vetel�seket tartalmaz� r�pc�dul�k terjeszt�se m�r meg�ll�thatatlan lend�letet adott az esem�nyeknek. Azonban ez m�g nem volt forradalom. A P�rt vezet�i abban rem�nykedtek, hogy er�vel m�g k�zben tudj�k tartani asaz esem�nyeket. A reformkommunist�k �gy gondolt�k, hogy a leggy�l�ltebb vezet�k lev�lt�s�val �s radik�lis reformokkal m�g megmenthet� a kommunista rendszer.

Term�szetesen alapvet� v�ltoz�sokra, m�gink�bb forradalomra m�g gondolni sem mertek. Ez a k�vetkez� napokban v�lt nyilv�nval�v�, amit a k�vetkez� felyezet fog bizony�tani.

V�gs� meg�llap�t�s. A reformkommunist�k �s a Pet�fi K�r vezet�i nem forradalmat k�sz�tettek el�, hanem �k voltak a kommunista rendszer megment�s�nek v�gs� elsz�nt harcosai, akik ekkor m�g fegyver n�lk�l pr�b�lt�k a rendszert megmenteni. A forradalomt�l �gy f�ltek mint �rd�g a szenteltv�zt�l.

Ez�rt m�ltatlan, hogy most e refomkommunist�k a forradalom el�k�sz�t�inek ki�ltj�k ki magukat �s �k �rj�k a forradalom t�rt�net�t a maguk sz�ja �ze szerint.