ERD�LY M�RCIUSA
Az 1848-as forradalom eml�ke az erd�lyi irodalomban

   Az 1848 tavasz�n k�vetelt, majd orsz�ggyûl�si hat�rozatban is kimondott uni�ig Magyarorsz�g �s Erd�ly k�l�n korm�nyzati keretben �lt, hat�r azonban term�szetesen nem volt k�z�tt�k, minthogy mindk�t orsz�g a Habsburg-birodalom r�sze volt: Magyarorsz�g mint kir�lys�g, Erd�ly mint nagyfejedelems�g. A korm�nyzati "k�l�n�ll�s" ugyanakkor nem jelentett gazdas�gi, politikai �s kultur�lis elk�l�n�l�st, hiszen a reformkori Magyarorsz�g �s a reformkori Erd�ly sz�ve egy �temben dobogott, �s mindig l�ptek fel �llamf�rfiak, ahogy a k�t Wessel�nyi Mikl�s, akik mindk�t orsz�gban �ri�si tekint�lyt szereztek a nemzeti �rdekeket k�pviselõ politik�nak �s a nemzeti egys�g eszm�j�nek.
   Az erd�lyi magyars�g, nyomban azut�n, hogy a pest-budai forradalom h�re meg�rkezett Kolozsv�rra �s Marosv�s�rhelyre, azonosult m�rcius 15-e eszm�ivel �s eszm�nyeivel. Term�szetes volt ez az azonosul�s, mivel az erd�lyi magyars�g mindig a magyar nemzet integr�ns r�sz�nek tudta mag�t, �s a nevezetes Tizenk�t Pont is hangot adott annak a k�vetel�snek, hogy Erd�ly �s az anyaorsz�g ism�t �llamjogi k�z�ss�get alkosson.
   Az erd�lyi magyarok ez�rt lelkes �r�mmel fogadt�k a magyar fõv�rosb�l �rkezõ h�reket. A Kolozsv�rott megjelenõ Erd�lyi H�rad� �gy nyilatkozott m�rcius 21-�n: "Nemzetek Istene add, hogy e napot �vfordulati �nnepe gyan�nt �lhess�k meg, �s �lhess�k meg unok�inknak is unok�i, az idõk v�gtelens�g�ig, amaz �dvhoz� ig�k megtestes�l�s�nek eml�kezet�re, melyeket e napon Kolozsv�r v�ros lelkes polg�rs�ga s vele �sszehangz�lag Erd�ly �rtelmesb �s vagyonosb oszt�ly�nak nagy r�sze, feledve p�rtsz�nezetet, feledve a v�lem�nytus�k keserû eml�keit, egy sz�vvel l�lekkel kimondott."
   E lelkes�lt nyilatkozatot azt�n az itt k�vetkezõ - bizalomt�l �thatott - j�vend�l�s z�rta le: "A magyarnak j�vendõje van; mert e nemzet m�g tud nagy dolgok ir�nt lelkesedni s a mely nemzet a k�zelgõ v�sz h�r�re nem s�ti le fej�t, gy�va odaenged�ssel v�rn� b� a h�bor�k �ld�klõ d�mon�nak pallos�t vagy a szolgas�g gyal�zatos j�rm�t, sõt nemes h�vvel l�ngolva szedi �ssze erej�t, s egys�gen dolgozv�n jogokban, k�teless�gek- �s �rdekekben, ez �ltal �r�k biztos�t�k� pecs�ttel szil�rd�tja ama polg�ri nagy sz�vets�get, mely azt tartja, hogy minden, ki e haza szent f�ld�nek �ld�sait �lvezi, hon��rt, kir�ly��rt �lni s ha kell halni is k�sz legyen, - ilyen nemzetnek nem lehet, hogy meg legyenek napjai sz�ml�lva, annak �lni kell �s vir�gozni."
   Ettõl kezdve a magyar m�rcius mindig hozz�tartozott Erd�ly t�rt�net�hez: a szabads�g, egyenlõs�g, testv�ris�g eszm�ire alapozott politikai hagyom�ny az erd�lyi magyars�g lelki �r�ks�g�nek r�sze lett. Az erd�lyi hadj�ratban k�zdõ �s �let�t �ldoz� Petõfi k�sei versei ugyan�gy ezt az �r�ks�get k�pviselt�k, mint a marosv�s�rhelyi term�szettud�s-k�ltõ: Mentovich Ferenc vagy a d�si reform�tus lelk�sz: Medgyes Lajos politikai k�lt�szete. Vagy �ppen az Erd�ly peremvid�k�rõl sz�rmaz� Arany J�nos Erd�ly m�ltj�t �s jelen�t megsz�l�t� versei. Ezek a k�ltõk egyszerre k�sz�nt�tt�k a n�pfelszabad�t� forradalmat �s a Magyarorsz�g, valamint Erd�ly uni�j�t kimond� t�rv�nyeket. Mellett�k Kõv�ri L�szl� historikus mûvei vagy Czetz J�nosnak a sz�kely n�pfelkelõk harcait felid�zõ eml�kiratai �r�k�tett�k meg a negyvennyolcas forradalom �s a r�k�vetkezõ szabads�gharc esem�nyeit.
   Erd�lyben az uni� megval�s�t�sa egy�ttj�rt a polg�ri szabads�g diadal�val, hiszen a negyvennyolcas t�rv�nyekben r�gz�tett �llampolg�ri jogegyenlõs�g a rom�n parasztokra �s a sz�sz polg�rokra is vonatkozott. Az, hogy a havasi rom�nok felkeltek a magyar korm�ny ellen, s v�res lesz�mol�sba kezdtek, amelynek igen sok d�l-erd�lyi magyar v�lt �ldozat�v�, valamint az, hogy az erd�lyi sz�szok nagy r�sze a b�csi kamarill�hoz csatlakozott, a cs�sz�ri korm�ny �rm�nyainak �s a nemzetis�gi vezetõk r�vidl�t�s�nak a k�vetkezm�nye volt. Az erd�lyi sz�szok addigi biztons�gukat �s kiv�lts�gaikat is f�ltett�k a polg�ri szabads�gjogok forradalmi kiterjeszt�s�tõl, a rom�nok pedig, r�szben a K�rp�tokon t�lr�l �rkezõ biztat�sra, �gy gondolt�k, hogy az erd�lyi nemzetek demokratikus �sszefog�s�n�l elõbbreval� lehet az erd�lyi rom�n hegem�nia kiv�v�sa. Sajn�latosan a magyar korm�ny is k�vetett el politikai hib�kat �s mulaszt�sokat, midõn k�slekedett a nemzetis�gek �nkorm�nyzat�nak t�rv�nyi megalapoz�s�val: erre m�r csak a szabads�gharc v�g�r�iban sz�nta el mag�t.
   A magyar korm�nyzat ennek ellen�re a rom�nok �s sz�szok megb�k�t�s�re t�rekedett. Be�thy �d�n erd�lyi korm�nybiztos 1849. janu�r 6-i felh�v�s�ban a k�vetkezõket jelentette ki: "a magyar nemzet egyed�li feladata, b�rmi m�ltatlans�got �s polg�riass�g elleni t�nyt k�vettek l�gyen is ellene, hasonl� m�rt�kkel vissza nem fizetni - mert ezt sem hist�riai nevezetess�ge, sem vil�gszerte ismeretes becs�letes jelleme meg nem engedi. Feladat�sunk nem h�d�t�s, feladat�sunk kib�k�t�s, �s meggyõzni mindenkit arr�l, hogy e honnak j�võje �s mindene az uni�t�rv�nynek szil�rd�t�s�ban rejlik". Hasonl� megb�k�ltet�st k�pviselt az erd�lyi hadsereg legend�s fõvez�re, Bem t�bornok, midõn k�t alkalommal: egy nagyv�radi �s egy brass�i felh�v�s�ban is felsz�l�totta Erd�ly h�rom n�p�t: a magyarokat, a rom�nokat �s a n�meteket az �sszefog�sra.
   M�rcius �r�ks�ge t�bb mint egy f�l �vsz�zadon kereszt�l - a vil�gosi fegyverlet�tel �s a trianoni b�keszerzõd�s k�z�tt - az erd�lyi szabadelvûs�g m�sk�l�nben is erõs hagyom�nyait gazdag�totta s eg�sz�tette ki. Erd�ly a szabad vall�sgyakorlat igen korai - elõsz�r az 1557-es tordai orsz�ggyûl�sen t�rt�nt - kimond�sa k�vetkezt�ben mindig az eur�pai szabadelvûs�g tûzhelye �s mûhelye volt. Nos, ezek a szabadelvû hagyom�nyok kaptak erõsebben nemzeti sz�nezetet a negyvennyolcas forradalom szellemi �r�ks�g�nek v�llal�s�val, a t�bbi k�z�tt Gyulai P�ln�l, Kem�ny Zsigmondn�l, Tolnai Lajosn�l �s kiv�lt Ady Endr�n�l, aki �ppen Erd�lyben - az erd�lyi hagyom�nyokn�l �s az ottani politikai kult�r�ban - kereste a magyars�g �leterej�t meg�j�t� forr�sokat.
   A magyar forradalom �s szabads�gharc, illetve a k�t orsz�g uni�ja �s k�z�s k�zdelme a nemzeti �s polg�ri jogok�rt Erd�ly magyars�g�t k�sõbb is, nehezebb idõkben is, mindig bizakod�ssal t�lt�tte el. J�l jelzik mindezt Tam�si �ron szavai (Szabads�g a k�ltõ sz�v�ben), amelyek a magyar m�rcius sz�z�ves �vfordul�j�n rendezett Pilvax-k�v�h�zbeli megeml�kez�sen hangzottak el: "Egy sz�zad �ta a nemzed�kek milli� szakadatlan sorokban menetelnek egy �nnep fel�, melynek a k�sz�b�hez �rkezt�nk ezekben az �r�kban. A k�sz�b�t, amelyn�l most �llunk, a nemzeti test v�re �s a nemzeti l�lek k�nnyei �ztatt�k; s anyag�ra n�zve vasn�l �s ac�ln�l tart�sabb ez a k�sz�b, mert �lomb�l vagyon, amely el nem pusztul �s nem hazudik. S a k�sz�b m�g�tt egy nemzet szabads�g�nak jelk�pes temploma �ll, maga az �nnep, amely teljess�g�ben �gy jelenik meg elõttem, mintha a sz�let�st, a hal�lt �s a felt�mad�st egy�tt �s egyszerre foglaln� mag�ban".
   A negyvennyolcas hagyom�nyok �ltal t�pl�lt szabadelvûs�g volt az erd�lyi magyars�g szellemi t�masza 1918 ut�n, midõn a kisebbs�gi sors terh�t hordozva kellett megtal�lni a megmarad�s lehetõs�geit. Petõfi S�ndor, Bem t�bornok vagy a sz�kely �gy��ntõ, G�bor �ron alakja t�bb alkalommal is megjelent a sz�letõ kisebbs�gi magyar irodalomban. M�rcius �r�ks�g�t olyan �r�k �bresztgett�k, mint Tab�ry G�za, aki A Frimont-palota c�mû reg�ny�ben a reformkor �s a szabads�gharc vagy Makkai S�ndor, aki Mi Ernyeiek c�mû nagy t�rt�nelmi fresk�j�ban a szabads�gharc �s az �nk�nyuralom erd�lyi esem�nyeit id�zte fel. Ezek a reg�nyek hitelesen jelen�tik meg az erd�lyi magyars�g �let�t �s t�rekv�seit, k�z�tt�k azt, hogy mindig lelki, kultur�lis �s politikai egys�gben k�v�nt maradni az anyaorsz�gban �lõ testv�reivel. Mindk�t reg�ny egyszersmind a K�s K�roly �s Ny�rõ J�zsef mûveivel indul� erd�lyi t�rt�nelmi reg�nyirodalom kiv�l� �s jellegzetes alkot�sa, amely neh�z t�rt�nelmi tapasztalatok �br�zol�sa sor�n is azt az �r�i meggyõzõd�st fejezi ki, miszerint Erd�ly magyar n�pe �s kult�r�ja el�g erõs ahhoz, hogy megk�zdj�n az idegen h�d�t�ssal �s uralommal. Hasonl� irodalomt�rt�neti szerep jutott Berde M�ria �s Tam�si �ron egy-egy reg�ny�nek. Berde M�ria A hajnal emberei c�mû, sors�ban is kalandos mûve az erd�lyi uni� elõk�sz�leteit �s l�trehoz�s�t id�zi fel, vagyis a reformkort�l a kiegyez�sig besz�li el Erd�ly, elsõsorban a nagyenyedi magyars�g h�nyatott t�rt�net�t. A reg�ny elsõ k�t k�tete m�g 1943-ban napvil�got l�tott, a nemsok�ra ezut�n bek�vetkezõ h�bor�s esem�nyek azonban megg�tolt�k a harmadik k�tet kiad�s�t, ami m�r csak j�val az �r�nõ hal�la ut�n: 1995-ben, a kolozsv�ri reform�tus egyh�zker�let j�volt�b�l k�vetkezhetett be. Tam�si �ron n�pszerû mûve, az 1953-ban megjelent Hazai t�k�r pedig egy ifj� sz�kely bujdos� visszaeml�kez�seinek t�kr�ben id�zi fel a magyar forradalom �s szabads�gharc erd�lyi esem�nyeit.
   A szabadelvû hagyom�nyokat keltette �letre Rem�nyik S�ndor erõteljes k�ltem�nye, a Petrovics �t�l, midõn a szerb ap�t�l �s szlov�k any�t�l sz�rmaz� Petõfi p�ld�j�t �ll�totta szembe a fajelm�letet �s idegengyûl�letet hirdetõ ideol�gi�val: "Fent, a legfõbb Semm�tõsz�kben / �l minden f�ldi b�r�s�g f�l�tt / Ama m�s n�ven ismert Petrovics. / Mi legfõbb b�r�nk minden faji perben: / A v�r: a semmi. A L�lek: a Minden."
   Egy m�sik erd�lyi magyar k�ltõ, az im�nt eml�tett Berde M�ria a h�szas �vek v�g�n, midõn az erd�lyi magyars�g a kisebbs�gi sorssal k�zdve pr�b�lt t�rt�nelm�bõl erõt �s �n�rzetet mer�teni, csal�di eml�kek nyom�n id�zte fel 1849 tavasz�nak l�lekemelõ �lm�nyeit, midõn G�rgey felvid�ki gyõzelmeinek h�re eljutott Kolozsv�rra: "Z�szl�k vir�goztak a h�ztetõk�n. / Az ifj� Isten j�rt alattuk, a megszabad�tott Szabads�g. / M�morosan, boldogan, sz�rnyasan j�rt / Negyvenkilencnek tavasz�n."
   Az Erd�lybõl elsz�rmazott, m�gis mindig visszat�rõ s �nmag�t k�vetkezetesen erd�lyi k�ltõnek tart� J�kely Zolt�n a havasokban legyilkolt Vasv�ri P�l v�gzet�nek t�kr�ben mutatta meg az erd�lyi magyars�g trag�di�kt�l terhes t�rt�net�t. Vasv�ri P�l nyom�ban c�mû k�ltem�ny�nek trag�di�kba illõ dallama van, az erd�lyi magyar �nv�delem nem egyszer v�rbefojtott hõsiess�g�t id�zi fel, s a t�rt�nelemnek azt a szinte v�gzetszerû k�m�letlens�g�t, amely �jra �s �jra eltorlaszolta az utat az erd�lyi magyar felemelked�s elõtt: "K�r�sk�r�l les sz�zezer hal�l r�nk / s sz�v�nkre m�r alkusznak a sasok. / - De hûlt szemmel is r�d n�z�nk mi visz-sza, / szabads�g, � te k�nnybõl szûrt sziv�rv�ny! / S v�r�nket szûz-ad�jak�nt felissza / a T�rt�nelem, a H�tfejû S�rk�ny."
   A negyvennyolcas �r�ks�g Erd�lyben mindig a helyt�ll�sra figyelmeztetett: egyszerre k�n�lt t�rt�nelmi tanuls�gokat �s biztat� erk�lcsi p�ld�t. Ezt a p�ld�t k�v�nta mozg�s�tani az 1943-ban Kolozsv�rott kiadott 48-as Erd�ly c�mû "zsebk�nyv", amely a transzilv�nista elveknek elk�telezett kiv�l� k�z�r�: Krenner Mikl�s (Spectator) szerkeszt�s�ben m�rcius hagyom�nyaival pr�b�lta felv�rtezni a megint nagy t�rt�nelmi fordulat elõtt �ll� erd�lyi magyars�got. A kis k�tet a r�giek k�z�l Petõfi S�ndor, T�ncsics Mih�ly, Medgyes Lajos, Szentiv�ni Mih�ly �s Kõv�ri L�szl�, a kort�rsak k�z�l Rem�nyik S�ndor, Berde M�ria, Janovics Jenõ, J�kely Zolt�n �s Balogh Edg�r �r�sainak t�kr�ben mutatta be az 1848-1849-es erd�lyi esem�nyeket �s hagyom�nyokat.
   Ezek k�z�tt az erd�lyi n�pek megb�k�l�si t�rekv�seit is, amelyeknek rendk�v�li szerep�t a t�rt�nelem a m�sodik vil�gh�bor� balj�s napjaiban ism�t felvetette, minthogy tudni lehetett, hogy a h�bor� ut�n �jra a magyar-rom�n vet�lked�s �s szemben�ll�s idõszaka k�vetkezik el. Krenner Mikl�s, az 1848-as szabads�gharc tanuls�gait id�zve �gy besz�lt: "A nemzetis�gi k�rd�st nem b�rj�k megoldani azut�n se. Ma, egy sz�rnyû vil�g�g�s idej�n, Wessel�nyi »sz�zat«-�nak sz�zadik �vfordul�j�n, hallv�n-halljuk ezt a s�lyos k�rd�st. Nyilv�n oly l�gk�rt kell teremten�nk, mint aminõ 1848. m�jus 30-�n volt egy pillanatig, s 1860 �prilis�ban is n�h�ny h�napig Sz�chenyi hal�lakor, amikor hatalmas magyar-sz�sz �s magyar-rom�n bar�tkoz�s t�rt�nt. Erre gondolunk most Petõfi sz�let�s�nek 120-ik �s az õ m�rcius 15-�nek majdnem 100-ik �vfordul�j�n, mikor e szer�ny k�nyvvel szolg�lni k�v�njuk az �r�k m�rciusi eszm�ket. Mert az a hit�nk, hogy a megval�sult 1848 megõrz�se �s a meg nem val�sult 1848 teljes v�grehajt�sa marad tov�bbra is a magyar j�vendõ legfõbb lehetõs�ge".
   Az 1944 v�g�n bek�vetkezett fordulat ut�n, midõn az erd�lyi magyars�g ism�t a bukaresti korm�ny fennhat�s�ga al� ker�lt, a negyvennyolcas hagyom�nyok s�lya �s szerepe csak n�vekedett. Olyan �r�k �lesztett�k ezeket a hagyom�nyokat, mint Balogh Edg�r, B�z�di Gy�rgy, Beke Gy�rgy vagy Benkõ Samu, akik t�rt�neti �s sz�pirodalmi mûveikben egyar�nt a forradalom �s a szabads�gharc erd�lyi hõseinek �s k�zdelmeinek eml�k�t �polt�k. K�l�n�sen a sokszor m�ltatlanul elhallgatott �s �ld�z�tt B�z�di Gy�rgy, aki szinte eg�sz 1945 ut�ni �letmûv�t a negyvennyolcas erd�lyi hagyom�nyok megvil�g�t�s�nak szentelte. De hivatkozhatom Beke Gy�rgy Vil�gos �rny�k�ban c�mû reg�ny�re is, amely a szabads�gharc buk�sa ut�n k�lf�ldre menek�lt magyar katon�k neh�z �letsors�t �r�k�tette meg. Megjelentek ezek a hagyom�nyok a fiatalabb nemzed�k mûveiben is. K�ny�di S�ndor A k�k�si h�don c�mû vers�ben G�bor �ron p�ld�j�ra hivatkozva besz�lt az erd�lyi magyars�g nagy hagyom�nyair�l, Szil�gyi Domokos pedig H�jjasfalva fel� c�mû k�ltem�ny�ben a hõsi hal�lba indul� Petõfi alakj�t id�zte fel: a v�gsõ elsz�nts�g �s helyt�ll�s erk�lcsi p�ld�jak�nt. Kocsis Istv�n Sz�chenyi Istv�n c�mû dr�m�ja a "legnagyobb magyar" 1848-as belsõ k�zdelmeit jelen�tette meg egy k�pzeletbeli sz�npadon.
   Az erd�lyi magyar irodalom ma is h�ven õrzi azt a szellemi �r�ks�get, amit m�rcius 15-i �s a r�k�vetkezõ szabads�gharc k�pviselt �s jelent. Ez az �r�ks�g ma is a megmarad�s�rt folytatott k�zdelmekhez ad erõt, egyszersmind azt is tan�s�tja, hogy a k�zdelem, ha s�lyos �ldozatokkal j�r is egy�tt, �s �lland� k�szenl�tet k�vetel is, nem rem�nytelen.