E�tv�s J�zsef

Apj�r�l, b�r� E�tv�s Ign�cr�l az volt a k�zv�lem�ny, hogy Magyarorsz�g legellenszenvesebb embere. El�dei nemzed�kr�l nemzed�kre a Habsburg-�nk�nyt k�szs�gesen, nemritk�n kegyetlen�l szolg�l� katona �s hivatalnok arisztokrat�k voltak. De az anya finom �rz�k� �s finom kult�r�j� n�met arisztokrata asszony volt, �s h�zitan�t�ja, Pruzsinszky J�zsef, egykor a Martinovics-mozgalom r�szese, aki egyenest a b�rt�nb�l l�pett az �ri h�zhoz nevel�nek. Az anya Goethe �s a n�met szentimentalizmus szeretet�t, az �rzelmes �nzetlens�g eszm�ny�t oltotta bel�, tan�t�ja a francia felvil�gosod�s szellem�t. Iskolat�rsait�l pedig megtudta, hogy apja nemzeti k�zgy�l�let t�rgya. K�zben pedig b�mulatosan j� tanul� volt, aki mindig t�bbet tanult, mint amennyire tan�tott�k.

1813-ban sz�letett. Tizen�t �ves kor�ban m�r k�lt�nek tudja mag�t. Bar�tj�val, a k�s�bbi t�rt�n�sz-�llamf�rfi Szalay L�szl�val egy�tt tiszteletteljes l�togat�st tesznek Kazinczyn�l, aki sz�v�lyesen fogadja �ket. A fiatal E�tv�s az eleg�nsan szentiment�lis Kazinczyban �s k�vet�iben tal�lja meg az els� p�ldak�peket. K�lcseyt mindv�gig mester�nek vallja.

Az egyetem elv�gz�se ut�n ugyan egy ideig megpr�b�l hivatalnokoskodni: a n�pelleness�gig cs�sz�rszolg�l� E�tv�s b�r�k ivad�k�nak, b�rhol pr�b�lkozz�k, mag�t�l k�n�lkozik a karrier. De E�tv�s nem karriert akar, hanem szolg�lni a n�pet, amely m�lt�n gy�l�li az apj�t. Az irodalmat is ennek a feladatnak a szolg�lat�ba akarja �ll�tani. Szem�lyes oka is van, hogy szak�tson az arisztokrata vil�ggal: szerelmes egy polg�rl�nyba, az ercsi postamestern� le�ny�ba, de otthoni �rm�nykod�ssal elszak�tj�k t�le. Nincs t�bb� kib�k�l�s, elhagyja az atyai h�zat, elhagyja a hivatalt. K�t �vig utazgat Eur�p�ban. L�t�k�re eur�pai t�vlatokig b�v�l. Amikor hazaj�n, meg�rja els� nagy reg�ny�t, A karthauzit. Ez a filoz�fi�val teljes szentiment�lis reg�ny a magyar t�rsadalmi reg�nyirodalom kezdete. A huszonhat �ves �r� az �nnepelt J�sika Mikl�s mell� ker�l az olvas�k sz�v�ben.

A karthauzi m�g nem politikai reg�ny: saj�t k�ts�geinek, saj�t b�natainak, bontakoz� �letfiloz�fi�j�nak megfogalmaz�sa. Ki kellett �rnia mag�b�l, hogy �let�t a nagy feladatoknak szentelje. A nemesi Magyarorsz�gon a liberalizmus, a demokr�cia, a polg�rosod�s harcosa akar lenni. �s sz�m�ra az irodalom is ennek az eszk�ze. Mindenekel�tt k�z�leti f�rfi, de k�z�leti mondanival�it legnagyobb er�vel irodalmi �ton fejezi ki. K�lt�, reg�ny�r�, dr�m�kat is �r, filoz�fus, publicista, kit�n� sz�nok. Magamag�val szembeni ig�nye, hogy p�ldamutat� legyen embert�rsai sz�m�ra. Id�vel p�ld�s f�rj �s p�ld�s apa, majd maga neveli nagy emberr� m�lt� fi�t, E�tv�s Lor�ndot, a k�s�bbi nagy fizikust �s demokrata �llamf�rfit.

Mint politikus k�z�phelyet foglal el Sz�chenyi �s Kossuth k�z�tt. Sz�chenyin�l halad�bb �s t�relmetlenebb, de nem forradalm�r, �s ez v�lasztja el Kossutht�l. F�l att�l, hogy a forradalom megakasztja a fejl�d�st. K�zben ismeri a n�p indokolt el�gedetlens�g�t, �s r�szv�te eg�sz�vel �ll a megal�zottak mell�. Az elz�ll�tt nemess�g Magyarorsz�g�nak halhatatlan k�p�t rajzolja meg v�dl� hang� nagy reg�ny�ben, a vil�gsikert arat� A falu jegyz�j�ben. (Az els� olyan magyar irodalmi m�, amelyre k�l�nb�z� nyelv� ford�t�sai alapj�n k�lf�ldi kritik�k is elismer�en felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik D�zsa paraszth�bor�j�r�l sz�l� reg�nye, a Magyarorsz�g 1514-ben. Ez amilyen nagy meg�rt�ssel mutatja be az elkesered�s�kben fegyvert fog� parasztokat, ugyanolyan szorong�ssal figyelmeztet, hogy sz�rny� �ra lehet egy ilyen megmozdul�snak. Alighanem azt mondhatjuk, hogy politikailag A falu jegyz�je a legjelent�kenyebb reg�nye, a Magyarorsz�g 1514-ben a legjobban meg�rt m�ve.

Mellett�k 1848-ig sz�mos verse is jelenik meg, �s a jelent�keny k�lt�k k�zt tartj�k sz�mon. K�lt�szete a Kazinczy-K�lcsey-Szemere P�l-f�le szentiment�lis hangv�tel folytat�sa, s �gy m�r a negyvenes �vekben n�mik�ppen mag�nyos k�lt�i jelens�g V�r�smarty�k zeng� romantik�ja mellett. E�tv�s figyelme er�teljesebben fordul a n�p �s a n�p �gye fel�, mint a nagy romantikusok�, de nyelve t�volabb �ll a n�p�t�l. Mint ahogy pr�z�j�nak bonyolult, �nnep�lyes, k�rmondatos nyelve is s�lyos olvasm�nyokk� teszi reg�nyeit.

1848 el�tt E�tv�s k�r�be csoportosulnak azok a filoz�fiailag t�rt�nettudom�nyosan k�pzett, legm�veltebb halad� f�rfiak, akik a polg�ri �talakul�st tartj�k a legfontosabb k�vetkez� l�p�snek. A gyermekkor �ta legjobb bar�t Szalay L�szl�; k�s�bbi s�gora, Trefort �goston; a hazai szociol�gia tudom�ny�t el�k�sz�t� Luk�cs M�ric �s m�g n�h�nyan rendk�v�li m�velts�g�kkel, t�retlen polg�ros�t� sz�nd�kukkal, demokratizmusukkal s ugyanakkor kifejezett forradalomelleness�g�kkel saj�tos �s n�mileg elszigetelt k�rt k�peztek a hazai politikai, szellemi �letben. Jobbr�l forradalm�roknak, balr�l maradiaknak tartott�k �ket. Elm�leti felk�sz�lts�g�k azt a benyom�st keltette, mintha idegenek voln�nak a gyakorlati �lett�l. Ink�bb g�ny, mint elismer�s volt abban, amikor E�tv�s k�r�t "magyar doktrin�rek"-nek nevezt�k. Val�j�ban a forradalom el�k�sz�t�s�ben - sz�nd�kukon k�v�l - volt annyi szerep�k, mint a programszer� forradalm�roknak. A kit�r� forradalom els� korszak�ban nem is �lltak szemben az esem�nyekkel. Az els� pillanatban E�tv�s v�llalta a forradalmat �s az els� korm�nyban a k�zoktat�s minisztere lett. Azonnali fontos reformokkal akarta kezdeni, de az esem�nyek megg�tolt�k. Amikor a forradalom a maga bels� t�rv�nyszer�s�gei szerint tov�bb fejl�d�tt, a szeptemberi fordulat ut�n megtorpant. Nem v�llalta t�bb� a miniszters�get, majd nemsok�ra csal�dj�val egy�tt Bajororsz�gba utazott. Ott v�rta ki a trag�di�t. Csak 1851-ben j�tt haza, de az elnyom�sban t�vol tartotta mag�t a k�z�lett�l. Ez id�ben �rta meg elm�leti f�m�v�t, amelynek c�me: A XIX. sz�zad uralkod� eszm�inek befoly�sa az �lladalomra. Ez a nagy t�rt�nelmi, t�rsadalomtudom�nyi felk�sz�lts�ggel �rt tanulm�ny az�ta is sok vit�t v�lt ki. Voltak �s vannak, akik a gondolkod� E�tv�s filoz�fi�ja teljess�g�t k�sz�ntik benne; voltak �s vannak, akik visszal�p�snek tekintik a halad� eszm�kt�l. Annyi bizonyos, hogy helyes �szrev�telek �s m�ly elemz�sek mellett olyan, halad�st�l f�l� magatart�ssal is tal�lkozhatunk benne, amely arra mutat, hogy a bukott forradalom ut�n E�tv�s kor�bbi t�rekv�seihez k�pest maradibb� v�lt. Viszont az is igaz, hogy a v�ltozatlanul antifeud�lis gondolkod� most m�r jobban l�tja a polg�ri t�rsadalom hib�it is. (Teh�t semmi cs�b�t�t nem fedez fel a polg�rosod�sban.) Ez a nagy terjedelm� tanulm�ny egy pesszimista l�lek politikai gy�tr�d�seinek tan�bizonys�ga.

K�zben azonban m�gis rem�nykedik a kibontakoz�sban, �s hisz pedag�giai elveiben. Hiszi, hogy az emberform�l�sban d�nt� jelent�s�ge van a nevel�snek. Ennek hirdet�s�re �rja meg negyedik reg�ny�t, A n�v�reket. Ez a reg�ny nem olyan sz�les t�rsadalomrajz, mint A falu jegyz�je vagy a Magyarorsz�g 1514-ben, �s nem is olyan megragad� l�r�j�, mint A karthauzi. T�bb benne a kifejezett didaktikus jelleg, de pszichol�gi�ja fejlettebb, mint az el�z�k�, itt jobban �gyel az egy�ni jellemek megform�l�s�ra. �r n�h�ny remek novell�t is, legjobb k�z�l�k A moln�rle�ny c�m�, amelyben a m�dos paraszts�gban l�tja �s l�ttatja egy demokratikus t�rsadalom alapj�t.

�gy halad az id� a kiegyez�s fel�. E�tv�s De�kkal �s Andr�ssyval t�rekszik a megegyez�sre, �s amikor az 1867-ben bek�vetkezik, �jra k�zoktat�s�gyi miniszter. � az egyetlen, aki miniszter volt Batthy�ny forradalmi korm�ny�ban is, Andr�ssy kiegyez� korm�ny�ban is. A h�tral�v� n�gy �vben meg is tud val�s�tani egyet-m�st reformeszm�ib�l, p�ld�ul t�rv�nybe iktattatja a k�telez� elemi iskolai oktat�st. De egyre elszigeteltebben �ll a politikai �letben. Az arisztokrat�knak �s az egyh�znak t�l halad�, a Kossuth nev�vel indul� ellenz�k pedig nem �rzi a mag��nak. Amikor megjelenik Gondolatok c�m� k�nyve, amely aforizm�it �s r�viden kifejezett filoz�fiai gondolatait tartalmazza, �gy �rezheti, hogy mag�nyosan �ll a hazai szellemi �letben. Vil�gosan der�l ki ebb�l a k�nyvb�l, hogy vil�gn�zete minden vall�st�l, egyh�zt�l f�ggetlen deizmus. Ez a klerik�lisoknak istentelens�get jelent, a vall�stalanoknak vall�soss�got. Jobbr�l szidalom, balr�l nagy csend fogadja. A parlamentben is egyre t�bb kritika �ri. Eg�szs�ge is romlik. 1871-ben, �tvennyolc �ves kor�ban halt meg.

Hal�la perc�ben elhallgatott minden v�d: a nemzet gy�szba borult. Magyarorsz�g tudta, hogy egyik legnagyobb fi�t vesztette el. H�r�n, jelent�s�g�n, m�veinek �rt�k�n mit sem rontott az az�ta m�l� id�. Tudom�sul vessz�k korl�tait, de tudjuk, hogy nagy �llamf�rfi, nagy politikai gondolkod�, nagy �r� volt. Ma azzal szoktuk jellemezni, hogy vele kezd�dik a magyar realista reg�ny.