Szt�lin, Joszif Visszarionovics

1879-1953

Kommunista politikus, a Szovjetuni� dikt�tora. 1898-t�l p�rttag, az 1917-es bolsevik forradalom ut�n vezet� p�rt �s �llami posztokat t�lt�tt be. 1922-t�l a kommunista p�rt K�zponti Bizotts�g�nak f�titk�ra, az 1930-as �vekre dikt�tori hatalommal rendelkezett. A m�sodik vil�gh�bor� alatt �s ut�n vezet�s�vel a Szovjetuni� bekebelezte a Baltikumot �s kiterjesztette uralm�t Kelet- �s K�z�p Eur�p�ra. 1953-as hal�l�ig �rtatlanok milli�it v�geztette ki, vagy z�ratta a Gulag t�boraiba.

Sztehlo G�bor

1909-1974

A protest�ns zsid�k v�delm�re l�trej�tt J� P�sztor Bizotts�g munkat�rsa, a Nemzetk�zi V�r�skereszt "B" szekci�j�nak vezet�je. A nyilas uralom alatt az �ld�z�tt gyermekek v�delm�t szervezte, t�bb sz�z zsid� gyermek k�sz�nheti neki az �let�t.

Szt�jay D�me

1883-1946

Alt�bornagy, diplomata, minisztereln�k �s k�l�gyminiszter (1944. m�rc. 22-aug. 29.) 1935-t�l Magyarorsz�g berlini nagyk�vete. Magyarorsz�g n�met megsz�ll�sa ut�n a kollabor�ns korm�ny feje, �gy felel�s az antiszemita rendeletek�rt, a vid�ki zsid�s�g gett�s�t�s��rt �s deport�l�s�rt. A h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Teleki P�l

1879-1941

F�ldrajztud�s, politikus, minisztereln�k (1920. j�l. 19. - 1921- �pr. 14. �s 1939. febr. 16-1941. �pr. 3). Els� minisztereln�ks�ge alatt fogadt�k el a numerus clausust, m�sodik ciklus�ban l�pett hat�lyba a m�sodik zsid�t�rv�ny. Semlegess�gi politik�j�val megpr�b�lja visszatartani Magyarorsz�got a h�bor�ba val� sodr�d�st�l. 1941. �prilis�ban Horthyval, valamint a magyar politikai �s katonai elit vezet�ivel szemben ellenezte Jugoszl�via megt�mad�s�t, ez�rt k�ts�gbees�s�ben �ngyilkoss�got k�vetett el.

Thilo, Heinz

1911-1945

(A k�p k�zep�n jobb kez�t felemelve magyar zsid�kat szelekt�l.) SS-orvos, f�hadnagy. 1942 �s 1944 k�z�tt Auschwitzban dolgozott orvosk�nt. R�szt vett a Bunkerekben folytatott elg�zos�t�sokban. 1944-ben gyakran szelekt�lta a magyar zsid�kat a r�mp�n �s a t�borban. T�le sz�rmazik a mond�s, hogy Auschwitz a vil�g v�gb�lny�l�sa (anus mundi). Mengele ikrei f�lelm�kben a Hal�l �rd�g�nek nevezt�k. A h�bor� v�ge ut�n n�h�ny nappal tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt meghalt.

T�r�k S�ndor

1904-1985

�r�, �js�g�r�. A Zsid� Tan�cs kereszt�ny tagja, az 1944 nyar�n megalakul� Kereszt�ny Zsid�k Sz�vets�g�nek egyik vezet�je.

Trenker, Alfred

1905-?

Rend�rtiszt, SS-�rnagy. 1944 m�rciusa �s j�liusa k�z�tt a Gestapo budapesti f�n�ke. A n�met megsz�ll�s els� �r�iban embereivel t�megesen tart�ztatta le a prominens n�metellenes zsid� �s nem zsid� k�z�leti szerepl�ket. A felel�ss�gre von�st elker�lte.

Vajna G�bor

1891-1946

Katonatiszt, nyilas politikus. Sz�lasi Ferenc egyik legk�zvetlenebb munkat�rsa, a nyilas korm�ny bel�gyminisztere, a zsid�kkal kapcsolatos �gyek ir�ny�t�ja. A h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Veesenmayer, Edmund

1904-1977

SS-dand�rt�bornok, gazdas�gi szakember, diplomata. A n�met megsz�ll�s ut�n a "Nagyn�met Birodalom teljhatalm� magyarorsz�gi megb�zottja �s k�vete". A zsid�k deport�l�s�nak egyik f� szorgalmaz�ja. 1945 m�rcius�ban elhagyta Magyarorsz�got. A n�rnbergi perek sor�n 20 �ves b�rt�nb�ntet�st kapott, de 1951-ben szabadult.

Vrba, Rudolf, eredeti nev�n Walter Rosenberg

1924-?

Zsid� sz�rmaz�s� szlov�k deport�lt. 1942-ben tiltott hat�r�tl�p�st k�vet�en a magyar hat�s�gok letart�ztatt�k �s �tadt�k a szlov�koknak. Ny�ron el�bb Majdanekbe, majd Auschwitzba deport�lt�k. 1944. �prilis 7-�n bar�tj�val, Alfred Wetzlerrel megsz�k�tt Birkenaub�l. A szlov�k cionist�k a k�t sz�kev�ny besz�mol�ja alapj�n k�sz�tett�k el a k�s�bb k�lf�ldre juttatott Auschwitz-jegyz�k�nyvet, amely ismertette a megsemmis�t�s r�szleteit. A h�bor� ut�n Kanad�ban telepedett le.

Wallenberg, Raoul

1912-1947?

Sv�d �p�t�szm�rn�k, diplomata. 1944 j�lius�ban �rkezett Magyarorsz�gra, hogy a sv�d diplom�ciai test�let tagjak�nt seg�ts�get ny�jtson a zsid�knak. A sv�d ment�akci�k motorja. Ezr�vel bocs�totta ki a v�dleveleket, sz�mos budapesti h�zra terjesztette ki a sv�d v�delmet, szem�lyesen �s megb�zottain kereszt�l t�megesen mentette az embereket a hal�lmenetekb�l �s a J�zsefv�rosi P�lyaudvarr�l indul� transzportokb�l. 1945 janu�rj�ban a szovjet hat�s�gok letart�ztatt�k �s Moszkv�ba hurcolt�k. A Szovjetuni� hivatalos k�zl�se szerint 1947-ben fogs�gban halt meg, sz�vel�gtelens�g miatt.

Wekerle S�ndor

1848-1921

Politikus, gazdas�gi szakember, minisztereln�k (1892-1895, 1906-1910, 1917-1918). Hossz� politikai �s k�z�leti csat�roz�sok ut�n el�rte, hogy 1895-ben az izraelita vall�st a parlament bevett felekezett� min�s�tette, ezzel teljess� v�lt a magyarorsz�gi zsid�s�g 19. sz�zadi egyenjog�s�t�sa.

Wetzler, Alfred, eredeti nev�n Josef Lanik

1918-?

Zsid� sz�rmaz�s� szlov�k deport�lt. 1942 tavasz�n Auschwitzba vitt�k, ahol a 29162-es tetov�l�si sz�mot kapja. 1944. �prilis 7-�n bar�tj�val, Rudolf Vrb�val sikeres sz�k�st hajtott v�gre Birkenaub�l. A szlov�k cionist�k a k�t sz�kev�ny besz�mol�ja alapj�n k�sz�tett�k el a k�s�bb k�lf�ldre juttatott Auschwitz-jegyz�k�nyvet, amely ismertette a megsemmis�t�s r�szleteit. A h�bor� ut�n visszat�rt haz�j�ba.

Wigner Jen�

1902 - 1995

Zsid� sz�rmaz�s� magyar fizikus, Nobel-d�jas tud�s.

Winkelmann, Otto

1894-1977

SS-t�bornok, a n�met megsz�ll�s idej�n a magyarorsz�gi SS �s rend�ri er�k f�parancsnoka.

Wisliceny, Dieter

1911-1948

SS-sz�zados, a szlov�k, majd a g�r�g zsid�s�g deport�l�s�nak egyik megszervez�je. 1944 elej�t�l Eichmann k�zvetlen munkat�rsa, a magyarorsz�gi deport�l�sok egyik vezet�je. A h�bor� ut�n kiadt�k Csehszlov�ki�nak. Hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Ziereis, Franz

1905-1945

SS-ezredes, t�borparancsnok. 1939 �s 1945 k�z�tt a mauthauseni t�bor parancsnokak�nt t�bb mint 100 ezer ember hal�l��rt volt felel�s. 1945 m�jus�ban az �t �ld�z� amerikai katon�k s�lyosan megsebes�tett�k. Hal�los �gy�n r�szletes beismer� vallom�st tett.