Horthy Mikl�s

Tenger�sztiszt, politikus. 1886-ban lett a hadiflotta tagja. 1909 �s 1914 k�z�tt Ferenc J�zsef sz�rnyseg�de. Az elsõ vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vetõen k�l�nb�zõ hadihaj�kon szolg�l. A hadmûveletek sor�n megmutatkozik rendk�v�li parancsnoki tehets�ge. A h�bor� v�g�n ellentengernagy, a Monarchia hadiflott�j�nak utols� parancsnoka. A prolet�rdiktat�r�t k�vetõen 1920. m�rcius 1-t�l 1944. okt�ber 15-ig Magyarorsz�g korm�nyz�ja. K�lpolitik�j�nak alapvet� c�lkit�z�se a trianoni b�keszerz�d�s rev�zi�ja volt. Ennek �rdek�ben kereste a sz�vets�get N�met- �s Olaszorsz�ggal is. B�r Hitlerrel k�lcs�n�sen nem szerett�k egym�st, nem l�tott m�s utat a magyar �rdekek �rv�nyes�t�s�re, mint a n�metek mellett val� fegyveres beavatkoz�st, melytõl bar�tj�nak, Teleki P�l minisztereln�knek az �ngyilkoss�ga sem tartotta vissza. Igyekezett minim�lis szinten tartani a n�metek rendelkez�s�re �tadodott haderõ l�tsz�m�t, sõt 1942-t�l az angolsz�sz hatalmakkal titkos b�ket�rgyal�sokat folytatott. A belpolitik�j�ban mind a baloldali, mind a jobboldali sz�lsõs�gesektõl tart�zkod� Horthy nem l�tta, hogy a hadsereg �s fõk�nt a tisztikar fiatalabb tagjai a politiz�l�st megtilt� rendelkez�sei ellen�re egyre ink�bb politikai c�ljaik megval�s�t�s�t is szem elõtt tartott�k, �s a sz�lsõs�ges mozgalmakban v�lt�k megtal�lni �rdekeik k�pviselõit. Magyarorsz�g n�met megsz�ll�sa ut�n igen szûk mozg�stere maradt, b�r miut�n bel�tta, hogy ellenkezõ esetben nem ker�lheti el a felelõss�gre von�st, le�ll�totta a zsid�s�g deport�l�s�t. Megpr�b�lta kivonni az orsz�got a harci cselekm�nyekbõl, de miut�n 1944. okt�ber 15-i kiugr�si k�s�rlete nem sikre�lt, a hatalmat �tadta Sz�lasi Ferencnek. Ezut�n a n�metek, a h�bor�t k�vet�en pedig az amerikaiak fogs�g�ba ker�lt. A n�rnbergi per sor�n tan�k�nt hallgatt�k ki. Portug�li�ban halt meg, 1957-ben. 1993-ban Kenderesen �jratemett�k.