K�d�r J�nos (1945-ig Csermanek) (Fiume, 1912. m�j. 26. – Bp., 1989. j�l. 6.): kommunista politikus, p�rtvezet�. 1918-ig Kapolyon nevel�sz�l�kn�l nevelkedett. 1918-t�l Bp.-en �lt, ahol elemi, majd polg�ri �s iparostanonc isk.-t v�gzett, 1929-ben szabadult fel �s irodag�p- m�szer�sz lett. 1929-t�l a Vasas Szakszervezet ifj�s�gi csoportj�nak tagja, 1930. szept. 1-j�n r�szt vett a nagy bp.-i t�megt�ntet�sben. 1930. szept.-t�l a KIMSZ �s a KMP tagja. 1930. nov.-ben letart�ztatt�k, de bizony�t�kok hi�ny�ban szabadon engedt�k, egyidej�leg rend�ri fel�gyelet al� helyezt�k. 1933-t�l a KIMSZ Titk�rs�g�nak egyik �l�s�n t�bb t�rs�val egy�tt letart�ztatt�k �s okt.-ben k�t�vi fegyh�zra �t�lt�k. 1934. j�n.-ban r�szt vett a bp.-i Gy�jt�fogh�zban megszervezett �hs�gsztr�jkban. B�ntet�se h�tral�v� r�sz�t a szegedi Csillag-b�rt�nben t�lt�tte le, ahol megismerkedett R�kosi M�ty�ssal. 1935-ben a KMP utas�t�s�ra az SZDP Bp. VI. ker.-i szervezet�nek, 1940-ben V�grehajt� Bizotts�g�nak tagja �s az ifj�s�gi csoport vezet�je lett. 1941-t�l a KMP Bp.-i Ter�leti Bizotts�g�nak tagja. 1942. m�j.-ban a letart�ztat�s elker�l�se v�gett illegalit�sba vonult. 1942. m�j.-t�l a KMP K�zponti Bizotts�g�nak szervez�si �gyekkel megb�zott tagja, szept.-t�l a m�j.- j�n.-i nagy lebuk�sok ut�n a ker.-i bizotts�gok �s sejtek �jj�szervez�s�t ir�ny�totta, ill. ezeket vezette, dec.-t�l a K�zponti Bizotts�g Titk�rs�g�nak tagja. 1943-febr.-t�l a KMP vezet� titk�ra, �pr.-ban r�szt vett a p�rtprogram kidolgoz�s�ban. 1943. j�n.-t�l a feloszlatott KMP ut�djak�nt l�trej�tt B�kep�rt vezet�je. Mo. n�met megsz�ll�sa (1944- m�rc. 19.) ut�n az �ltala vezetett K�zponti Bizotts�g kezdem�nyezte a Magyar Front l�trehoz�s�t �s vezet� szerepet j�tszott a KMP h�romtag� katonai bizotts�g�nak megalak�t�s�ban. 1944. �pr.-ban p�rtutas�t�sra Jugoszl�vi�ba indult, hogy az itthon m�k�d� p�rt �s az emigr�ns kommunist�k k�z�tt t�bb �ve sz�netel� kapcsolatot megteremtse, de a hat�ron mint katonasz�kev�nyt letart�ztatt�k. Kil�t�t siker�lt eltitkolnia ez�rt sz�k�si k�s�rlet�rt csak k�t�vi b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. Bp.-re t�rt�nt vissza�rkez�se ut�n, 1944szept.-ben a K�zponti Bizotts�g vezet� titk�ra lett. 1944. nov.-ben a N�metorsz�gba val� kisz�ll�t�sakor Nyerges�jfalun�l siker�lt megsz�knie. Visszat�rt Bp.-re, ahol �jra �tvette a p�rt ir�ny�t�s�t �s vezet� szerepet j�tszott az ellen�ll�si mozgalom szervez�s�ben. Miut�n a szovjet csapatok a n�metek ki�z�se ut�n elfoglalt�k Bp.- et, a f�v�ros helyettes rend�rf�kapit�nya 1945. �pr.-ig. 1945. jan.-ban az MKP vezet� titk�ri tiszts�g�r�l lev�ltott�k �s az 1943. �vi p�rtfeloszlat�s miatt Ger� Ern� likvid�tors�ggal v�dolta meg. 1945-47-ben ogy.-i k�pvisel�, 1045. �pr.-t�l az MKP K�zponti Vezet�s�ge titk�rs�g�nak tagja, 1945-47-ben Kiss K�rollyal egy�tt a k�deroszt�ly vezet�je, 1945. �pr.-m�j.-ban az MKP Bp.-i Ter�leti Bizotts�g�nak titk�ra, 1945. m�j.-t�l a Politikai Bizotts�g �s az MKP Nagybp.-i Bizotts�g�nak titk�ra, 1946-48-ban az MKP K�zponti vezet�s�g�nek f�titk�rh.-e. 1947-51-ben ogy.-i k�pvisel�. 1948. m�rc.-j�n.-ban az MKP-SZDP k�z�s nagybp.-i egys�gbizotts�g�nak eln�ke. 1948. j�n.-aug.- ban az MDP Bp.-i Bizotts�g�nak titk�ra, 1948. aug. 5-t�l 1950. j�n. 23-ig belgymin. 1949-ben r�szt vett a Rajk-per el�k�sz�t�s�ben. 1950. m�j.-t�l a K�zponti vezet�s�g Szervez� Bizotts�g�nak tagja �s a p�rt- �s t�megszervezetek oszt�lyvezet�je. 1951. �pr. v�g�n letart�ztatt�k, m�j.-ban minden tiszts�g�t�l �s test�leti tags�g�t�l megfosztott�k. Az ellene folytatott vizsg�latot a Farkas Mih�ly vezette, Kiss K�rolyb�l �s Kov�cs Istv�nb�l �ll� bizotts�g ir�ny�totta. P�ter G�bor szem�lyes k�zrem�k�d�s�nek eredm�nyek�nt elismerte az ellene felhozott v�dakat. 1952. dec.-ben a Legfels�bb B�r�s�g koholt v�dak alapj�n �letfogytiglani fegyh�zra �t�lte. 1954. j�l.-ban szabadon bocs�tott�k. 1954. okt.-t�l az MDP Bp. XIII. ker.-i Bizotts�g�nak, 1955. szept.-t�l Pest Megyei Bizotts�g�nak els� titk�ra. 1956. j�l.-ban az MDP K�zponti Vezet�s�g�nek, Politikai Bizotts�g�nak �s a K�zponti Vezet�s�g Titk�rs�g�nak tagja lett. 1956. okt. 25-�n az MDP K�zponti Vezet�s�g�nek els� titk�r�v� v�lasztott�k, okt. 28-�n a K�zponti Vezet�s�g Eln�ks�g�nek eln�ke lett. 1956. okt. 30-t�l nov. 4.-ig (nov. 1.-j�-t�l csak n�vlegesen) a Nagy Imre-korm�ny �llamminisztere, l�tsz�lag azonosult a forradalommal 1956. okt. 30-t�l az ekkor l�trehozott MSZMP Int�z� Bizotts�g�nak tagja. 1956. nov. 1-j�n M�nnich Ferenccel a bp.-i szovjet nagyk�vets�gre ment, majd elt�nt Bp.-r�l. 1956. nov. 2-3-�n Moszkv�ban t�bb kommunista orsz�g �llami �s p�rtvezet�ivel t�rgyaltak a mo.-i helyzetr�l. 1956. nov. 2-3-�n Ny. Sz. Hruscsov szovjet p�rtvezet� a J. B. Tit�val folytatott Brioni-szigeteki t�rgyal�sai sor�n elfogadta Tito javaslat�t, hogy a szovjet fegyveres beavatkoz�s eredm�nyek�nt hatalomra ker�l� rendszer vezet�je ~ legyen. 1956. nov. 4-�n a Hruscsovval t�rt�nt ungv�ri tal�lkoz� ut�n Szolnokra �rkezett, ahol M�nnich F. m�r megkezdte az ellenkorm�ny t�bor�nak szervez�s�t. 1956. nov. 4-�n Szolnokon ~- vezet�s�vel alakult meg az �n. forradalmi munk�s-paraszt korm�ny. Nov. 7-�n egy szovjet harckocsikb�l �s p�nc�losokb�l �ll� konvojjal �rkezett Bp.-re. Ezut�n l�trehozt�k az MSZMP Ideiglenes Int�z� Bizotts�g�t, melynek eln�ke lett. 1957. febr.-t�l j�n.-igaz MSZMP K�zponti Bizotts�g�nak eln�ke �s mint szervez� titk�r 1957-63-ban a Titk�rs�g tagja. 1957. j�n.-t�l az MSZMP Politikai Bizotts�g�nak tagja �s a K�zponti Bizotts�g els� titk�ra. 1958. jan. 28-t�l 1961. szept. 13-ig �llammin. 1957. ut�n meghirdette az �n. k�tfrontos harcot, de t�rsadalmi b�zis hi�ny�ban -hatalma megszil�rdul�sa �rdek�ben-l�nyeg�ben a r�kosista er�kre t�maszkodott. 1958-ban, t�bbsz�ri �g�rete ellen�re, szovjet nyom�sra hozz�j�rult Nagy Imre perbefog�s�hoz, el�t�l�s�hez �s kiv�gz�s�hez, mellyel nemzetk�zi felh�borod�st v�ltott ki, �s szem�ly�t hossz� id�re nemzetk�zileg kik�z�s�tett� tette. Az 1956-os forradalom lever�s�t k�vet� leplezetlen terrort az 1960-as �vek els� fel�ben fokozatosan megsz�ntette �s ehelyett a diktat�ra finomabb form�it alkalmazta. 1958-t�l ogy. k�pvisel�, 1961. szept. 13-t�l 1965. j�n. 30-ig ism�t a Min. tan�cs eln�ke volt. 1964-t�l a Hazafias N�pfront Orsz. Tan�cs�nak, 1965. – nov.-t�l az Eln�ki Tan�cs tagja. Az 1970-es �vek elej�t�l a t�bbi kommunista orsz�gt�l elt�r�, viszonylagosan liber�lis politik�ja �s az orsz�g gazdas�gi-t�rsadalmi helyzet�nek javul�sa eredm�nyek�nt az addigi elutas�t� Ny-i �ll�spont szem�ly�vel szemben fokozatosan megv�ltozott, annak ellen�re, hogy ~ is hozz�j�rult az 1968-as Pr�gai Tavasz katonai lever�s�hez. Az 1970-es �vtized k�zep�t�l politik�ja �s szem�lye nemzetk�zileg egyre nagyobb elismer�st kapott. 1985. m�rc.- ban az MSZMP XIII. kongreszszus�n a K�zponti Bizotts�g f�titk�r�v� v�lasztott�k. A SZU-ban a Gorbacsov hatalomra ker�l�se ut�n bek�vetkezett v�ltoz�sokra m�r nem volt k�pes alkot� m�don reag�lni, ugyanakkor nem akart tudom�st venni a rohamosan roml� magyarorsz�gi gazdas�gi-t�rsadalmi helyzetr�l sem. Ekkor m�r az MSZMP-n bel�l is, de f�k�nt k�v�lr�l t�bben k�vetelt�k lemond�s�t, � viszont tov�bbra is ragaszkodott hatalm�nak megtart�s�hoz. 1988. m�j.-ban az MSZMP orsz�gos p�rt�rtekezlet�n kihagyt�k a Politikai Bizotts�gb�l �s nem v�lasztott�k meg a p�rt f�titk�r�nak, ehelyett a hatalommal nem j�r� p�rteln�ki tiszts�get kapta meg. 1989. m�j.-ban p�rteln�ki tiszts�g�b�l �s k�zponti bizotts�gi tags�g�b�l is f�lmentett�k. Megkapta a Magyar N�pk�zt�rsas�g �rdemrend I. fokozat�t (1950), a Szocialista Munka H�se kit�ntet�st (1962, 1972, 1982) �s a Nemzetk�zi Lenin B�ked�jat (1977). – F. m. A szakszervezetek az �jj��p�t�s szolg�lat�ban (Bp., 1945); Er�s�ts�k a Magyar Kommunista P�rtot (Bp., 1945); A p�rt �s a t�megek kapcsolata a szocializmust �p�t� n�pi demokr�ci�nkban (Bp., 1950); A p�rt ir�ny�t� szerepe a szocializmus �p�t�s�ben, az �llami �s gazdas�gi szervek ir�ny�t�s�ban (Bp., 1950); Lenin-Szt�lin tan�t�sa a p�rtr�l (Bp., 1951); Szil�rd n�pi hatalom: f�ggetlen Magyarorsz�g (Bp., 1958); A szocializmus teljes gy�zelm��rt (Bp., 1962); Tov�bb a lenini �ton (Bp., 1968); Hazafis�g �s internacionalizmus (Bp., 1968); H�ven a forradalom�rt (Bp., 1972); A szocialista Magyarorsz�g�rt (Bp., 1972); V�logatott besz�dek �s cikkek 1957-1973 (Bp., 1974); A fejlett szocialista t�rsadalom �p�t�s�nek �tj�n (Bp., 1975); Internacionalizmus, nemzeti �rdek (Bp., 1976); A szocializmus�rt, a b�k��rt (Bp., 1978); Sz�vets�gi politika-nemzeti egys�g (Bp., 1982); Egy�tt a szocializmus�rt (Bp., 1982); P�rt, szakszervezetek, szocializmus (Bp., 1982); B�ke, f�ggetlens�g, honv�delem (Bp., 1985); A b�k��rt, n�p�nk boldogul�s��rt (Bp., 1985); V�laszgondolatok (Bp., 1985); A szocializmus meg�jul�sa Magyarorsz�gon (Bp., 1986). – Irod. Mih�lyi, G. E.: Communist Scuttle 1964: Vatican-Kadar Agreement (New York, 1965); Schawcross, W.: Crime and compromise: J. K�d�r and the politics of Hungary since revolution (London, 1974); Gyurk� L�szl�: Arck�pv�zlat t�rt�nelmi h�tt�rrel (Bp., 1982); Felkay Andr�s: K�d�r's Hungary and the Soviet Union: Hungarian-Soviet Relations and the Rule of J�nos K�d�r (Temple University, 1984); Portr�tskizze auf historischen Hintergrund (Bp-London-New York, 1988); Beke Albert: A hal�l nem alibi (Kapu, 1990. 6. sz.); V�lgyes Iv�n: Forradalom �s legitim�ci� 1956 (Ring, 1990. 37. sz.); Urb�n K�roly: Az 1957-es ideol�giai restaur�ci� t�rt�net�hez (Magy. Politikatudom�ny T�rs. �vk�nyve, 1990); Heged�s Andr�s: K�d�rizmus �s a munk�ss�g (Kritika, 1991. 7. sz.); Litv�n Gy�rgy: K. J. K�rmenete (Besz�l�, 1991. 5. sz.); Feljegyz�sei a Rajk-perr�l. 1954. j�l. 20. (K�zreadja, bev. Hajd� Tibor, T�rs. Szle, 1993. 1. sz.).