„…�s az ok? Egyetlen t�ny, v�dak v�dja: MAGYARS�GOM.”

                                                        (F�bry Zolt�n)

         Els� szem�lyes �lm�nyem a kisebbs�gi magyar sors h�tk�znapjaib�l a hetvenes �vek v�g�r�l val�. Ny�r volt. A szocialista t�bor legvid�mabb barakkj�nak szabad vil�g�ban bar�taimmal a „nagy k�r�tra” k�sz�lt�nk. Piros �tlevel�nk el�tt megny�ltak a hat�rok, rep�tett minket a Trabant, v�rt a nagyvil�g: Csehszlov�kia, NDK, Lengyelorsz�g. M�r hazafel� tartottunk. A Felvid�k egyik kis faluj�ban meg�lltunk v�s�rolni. Am�g a boltban sorunkra v�rtunk, besz�lgett�nk. Egyszer csak az el�tt�nk �ll� �reg n�nike megfordult �s �gy sz�lt: - Itt nem szabad magyarul besz�lni! D�bbenten n�ztem r�. Nem a hatalom, a hivatal embere, egy rend�r vagy egy p�rtfunkci utas�tott „rendre”, hanem egy falusi t�p�r�d�tt kis �regasszony. „Itt nem szabad magyarul besz�lni!” H�borgott a lelkem. Milyen vil�g lehet ez? Mit �lhetnek meg itt nap mint nap a Felvid�k magyarjai, ha egy ilyen h�tk�znapi helyzetben is megal�zhatj�k az embert? �s a mindig visszat�r� k�rd�s, MI�RT?

         Hol is kezdjem? Nagyon neh�z p�r oldalban a kisebbs�gi sorba ker�lt magyars�g b� nyolcvan �ves t�rt�net�r�l �rni. Az�rt is neh�z, mert ez a t�rt�net rendk�v�l tragikus, megr�z�, sz�vszor�t�, rem�nytelen�l elkeser�t�, felkavar�, felh�bor�t�, d�h�t kiv�lt�, igazs�g�rt ki�lt�. Tele k�nnyel, v�rrel, szenved�ssel, megal�ztat�ssal. Nagyon neh�z, mert e v�gtelennek l�tsz� t�rt�net fejezetei napjainkban is �r�dnak.

Hol is kezdjem? Trianon. Az els� vil�gh�bor�ban gy�ztes nagyhatalmak Franciaorsz�g vezet�s�vel sz�tdarabolt�k a Magyar Kir�lys�got. A d�nt�s kifosztotta Magyarorsz�got. Elvesztette ter�let�nek 71%-�t, lakoss�g�nak 63%-�t. Term�szeti kincsei, nyersanyagforr�sai az ut�d�llamok birtok�ba ker�ltek. Ezen t�l s�lyos k�rt�r�t�sre k�telezt�k. Ekkor j�tt l�tre a megnagyobb�tott Rom�nia mellett Csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g a k�s�bbi Jugoszl�via. Ter�letet kapott Olaszorsz�g, Lengyelorsz�g �s a szint�n h�bor�s vesztes Ausztria. Rom�nia kapta a legnagyobb r�szt, 103.000 km²-t. Erd�lyk�nt szoktuk emlegetni, de ez j�val nagyobb ter�let a t�rt�nelmi Erd�lyn�l. Mag�ban foglalja a B�ns�got �s a Partiumot (M�ramaros, Szatm�rvid�k, K�r�svid�k). Nem r�szletezem a trianoni b�kedikt�tum l�trej�tt�nek k�r�lm�nyeit – kimer�t�en olvashatnak r�la Raffay Ern�: Magyar trag�dia c. k�nyv�ben (R.E.) – de n�h�ny mozzanat kiemel�se elengedhetetlen. Az egyik „v�d” Magyarorsz�ggal szemben az volt, hogy soknemzetis�g� orsz�g (1910-ben Horv�torsz�g n�lk�l a lakoss�g 54,5%-a magyar). Helyette nemzet�llamokat kell l�trehozni. Ezzel szemben az orsz�gcsonk�t�s k�vetkezt�ben a hat�rokon k�v�lre ker�lt t�bb, mint 3 milli� magyar, valamint sok m�s nemzetis�g tagjai term�szetesen. Egy helyett teh�t h�rom nemzetis�gi �llam j�tt l�tre. Az �j �llamok 42 milli� lakos�b�l 16 milli� nem az uralkod� nemzetis�ghez tartozott. Hogy �rz�keltessem az „eredm�nyt”: Csehszlov�kia: cseh 45,9%, szlov�k 12,4%, n�met 27,5%, magyar 7,9%. Rom�nia �ltal k�vetelt ter�leten csak 51,2% a rom�nok sz�mar�nya. A megh�zott trianoni hat�rok a vegyes lakoss�g� ter�leteken k�v�l sz�n magyar vid�keket v�lasztottak le Magyarorsz�gr�l. A rom�n, cseh �s szerb politikusok gazdas�gi �s katonapolitikai �rvekkel indokolt�k a „sz�ks�ges” hat�rm�dos�t�st, rengeteg hazugs�ggal sz�d�tve a d�nt�shoz�kat. Az er�szakos �s g�tl�stalan, magyargy�l�lett�l f�t�tt ter�letrabl� politika t�bb mint sikeres volt. Ha azt gondolja az Olvas�, hogy ezek t�l er�s szavak, ne higgye!

Az els� vil�gh�bor� alatt a Rom�n Kir�lys�g Ausztria-Magyarorsz�g sz�vets�gese volt. Ennek ellen�re 1916. augusztus 17-�n P�rizsban titkos szerz�d�st k�t�tt az Antant-hatalmakkal. �g�retet kapott, ha bel�p a h�bor�ba Ausztria-Magyarorsz�g ellen, akkor jutalmul megkapja Erd�lyt. A szerz�d�sben a hat�rt a rom�n ig�nyeknek megfelel�en nagyvonal�an a Tisz�n�l h�zt�k meg. Volt a szerz�d�snek egy pontja, melyre k�l�n felh�vn�m a figyelmet. Ha Rom�nia k�l�nb�k�t k�t a h�bor� alatt, akkor a titkos szerz�d�s �rv�nytelen. Ezt k�vet�en Rom�nia hadat �zent �s csapatai megt�madt�k az erd�lyi hat�rokat. A kezdeti rom�n sikerek ut�n siker�lt az orvt�mad�st visszaverni. A v�ge az lett, hogy Rom�nia 1918. m�jus 7-�n k�nytelen volt k�l�nb�k�t k�tni Ausztria-Magyarorsz�ggal. Ezzel viszont „ugrott” a titkos p�rizsi alku. Azaz csak ugrott volna. Mi t�rt�nt? 1918. nov. 12-�n kiki�ltott�k az Osztr�k K�zt�rsas�got, nov. 16-�n a Magyar N�pk�zt�rsas�got. Rom�nia arra hivatkozva mondta fel a k�l�nb�k�t, hogy Ausztria-Magyarorsz�g megsz�nt, �gy a szerz�d�s nem �rv�nyes. (Csak z�r�jelben k�rdezem: mi a helyzet a ma m�r nem l�tez� Csehszlov�ki�val, Jugoszl�vi�val, Szovjetuni�val k�t�tt trianoni �s p�rizsi szerz�d�seinkkel?) A rom�n csapatok ism�t megt�madt�k Magyarorsz�got Berthelot francia t�bornok vezet�s�vel (ez�rt k�s�bb sz�p birtokot kapott Erd�lyben). 1918 Kar�csony�n elfoglalt�k Kolozsv�rt, 1919. j�lius 29-�n �tl�pt�k a Tisz�t �s aug. 4-�n bevonultak Budapestre. �tjukat szabad rabl�s, fosztogat�s, t�sz-szed�s, gyilkoss�g k�s�rte. Vitt�k a term�nyt, �llatokat, g�pi berendez�seket, vas�ti j�rm�veket, telefonk�zpontokat, lev�lt�rakat, hosszan sorolhatn�m. H�dmez�v�s�rhelyen sz�z t�sz gyilkoltak le. A k�lf�ldi diplomat�k korabeli jelent�sei a rom�n r�mtettek felsorol�s�val voltak tele. Lloyd George akkori brit minisztereln�k a rom�n magatart�s l�tt�n kijelentette: „Nem rendelkezhet�nk emberekkel, mint barmokkal. Vajon milyen b�k�hez fog vezetni Eur�p�ban, ha kider�l, hogy a magyarok panaszai megalapozottak voltak, hogy eg�sz magyar k�z�ss�geket, mint �llatcsord�kat aj�nd�koznak Rom�ni�nak?” Sajnos nyolcvan �v t�vlat�b�l tudjuk, milyen „b�k�hez” vezetett.

.A cseh �s szlov�k politikusok sem t�tlenkedtek ez id� t�jt. A Pozsony melletti K�pcs�nyben sz�letett T. G. Masaryk professzor, parlamenti k�pvisel� 1914-t�l m�r k�sz tervekkel utazgatott Eur�p�ban.  E terv c�lja Ausztria-Magyarorsz�g sz�tz�z�sa �s K�z�p-Eur�pa �talak�t�sa Elk�peszt�en hangzik, de Masaryk leg�lisan, szab�lyos �tlev�llel, a hat�s�gok tudt�val utazgatott, sz�tte a sz�lakat az ellens�ges diplom�ci�val a Monarchia feloszlat�s�r�l – tudom meg V�gh K�roly „A szlov�kiai magyars�g sorsa” c. k�nyv�b�l (V.K.). A m�sik f�szerepl� E. Bene�. Masarykkal m�g 1914-ben k�sz�tik el Csehszlov�kia l�trehoz�s�nak terv�t. Az els� vil�gh�bor� alatta a cseh propaganda k�zpontja P�rizs volt. Bene� itt tartotta el�ad�sait, jelentette meg k�nyv�t „Rombolj�tok le Ausztria-Magyarorsz�got!” c�mmel. Bene� szem�ben a magyarok a szlov�kok k�z� betolakodott idegenek. Megbocs�jthatatlan b�n�k, hogy elv�gt�k a csehszlov�kokat a d�lszl�vokt�l. Ez�rt jogos az ig�ny egy Nyugat-Magyarorsz�g ter�let�n h�z�d� �sszek�t� s�v kialak�t�s�ra a testv�ri szl�v n�pek k�z�tt. Az Antant-hatalmak k�zrem�k�d�s�vel pedig a cseh katonas�g 1919 elej�re megsz�llta a Felvid�ket.

A D�lvid�ken sem volt jobb a a helyzet. 1918 �sz�n szerb �s sz�vets�ges csapatok sz�llt�k meg a ter�letet. A november 25-i nagy szl�v nemzetgy�l�s kimondta a B�n�t, B�cska �s Baranya Magyarorsz�gt�l t�rt�n� �llampolg�ri, politikai �s gazdas�gi elszak�t�s�t. P�cs, Baranya egy r�sze, Baja �s k�rny�ke is szerb megsz�ll�s al� ker�lt. A rendk�v�l z�rzavaros id�szak 1921. augusztus 24-ig tartott.

�sszefoglalva: a trianoni b�ket�rgyal�sok idej�re – melyek 1919. janu�rj�ban kezd�dtek �s sz�munkra 1920. j�nius 4-�n fejez�dtek be – az orsz�g gyakorlatilag katonai megsz�ll�s al� ker�lt, szinte k�sz helyzetet teremtve. Puszta l�tez�se is vesz�lyben forgott. A megsz�ll� nacionalista hatalmak pedig v�rszemet kaptak. „A megsz�ll� csapatok szab�lyos terrort gyakoroltak a lakoss�ggal szemben. Bevezett�k a stat�riumot, a bot�t�st, az elhurcol�st, a k�nyszermunk�t, a cenz�r�t, a szabad rabl�st, a gy�lekez�si �s szervezked�si tilalmat, azaz a polg�ri demokr�cia minden jellemz�j�t megsz�ntett�k” (R.E.) Mindenhol megkezdt�k a magyar k�zigazgat�s felsz�mol�s�t. K�ztisztvisel�k, hivatalnokok, vasutasok, post�sok, tan�rok vesz�tett�k el �ll�sukat, nem ritk�n lak�sukkal egy�tt. A megmaradtakat h�s�gesk� let�tel�re k�telezt�k, hi�ba tiltott�k azt nemzetk�zi egyezm�nyek. A h�s�gesk�t megtagad�kat t�megesen tett�k �t a hat�ron �gy, hogy m�g a legsz�ks�gesebb ing�s�gaikat sem vihett�k magukkal. Csak egy p�lda: „1919. febru�r 21-�n Szabadk�n, Temesv�ron �s P�csett a Vasutassz�vets�g �s a K�zalkalmazottak Sz�vets�ge �ltal szervezett sztr�jk is bizony�tja, magyar nemzeti c�lok�rt is ki�lltak. K�vetelt�k a magyar k�zigazgat�s vissza�ll�t�s�t, a magyar sajt�t is s�jt� cenz�ra elt�rl�s�t, a magyar sz�nh�z �s mozik m�k�d�s�t betilt� rendelet visszavon�s�t, a gyakran alkalmazott b�ntet�si forma, a botoz�s megsz�ntet�s�t a t�ntet�sek miatt szedett n�met �s magyar t�sztok szabadon bocs�t�s�t, a h�s�gesk� elt�rl�s�t, az elbocs�tott magyar tisztvisel�k visszav�tel�t stb.” – olvashat� A. Sajti Enik�: „K�nyszerp�ly�n” c. munk�j�ban (S.E.). A magyars�gra v�r� trag�dia kezdett kibontakozni. Fernand Vix francia vez�rezredes a k�vetkez�t �rta jelent�s�ben: „K�teless�gemnek v�lem megjegyezni, hogy Magyarorsz�ggal szemben a k�vetel�sek napr�l napra n�vekszenek. Ez egy vessz�fut�s. F�l�, hogy t�l messzire megy�nk… Ha szil�rdnak �s nagyon k�vetkezetesnek mutatkozunk is Magyarorsz�ggal szemben, vannak hat�rok, amelyeket nem lenne helyes t�ll�pni. Azt hiszem, hogy t�ll�pik �ket. A magyar n�p nem hajland� lemondani arr�l, hogy �ljen.” A gy�ztes nagyhatalmak, hogy lelkiismeret�ket nyugtass�k, m�g 1919-ben a wilsoni elvek szellem�ben k�l�n szerz�d�seket k�t�ttek a leend� ut�d�llamokkal – parlamentjeik ezeket k�s�bb j�v�hagyt�k - a nemzeti kisebbs�gek saj�tos jogainak biztos�t�s�r�l. E szerz�d�sek biztos�tott�k (volna) az egy�ni �s kollekt�v jogokat. Minden benn�k volt, amit csak egy kisebbs�g k�v�nhat, idilli j�v�k�pet festve sz�mukra. Ezzel szemben megkezd�d�tt a magyars�g tudatos, tervszer�, v�ltozatos m�dszerekkel folytatott, az �let minden ter�let�re kiterjed�, �llamilag ir�ny�tott ellehetetlen�t�se, v�gs� c�lk�nt teljes felsz�mol�sa. „Az�rt ez t�lz�s” – gondolhatja az Olvas�. Szomor�an kell el�re bocs�tanom, t�vednek. Mint l�tni fogj�k, nem t�bb „sz�raz” t�nymeg�llap�t�sn�l.

„Mindh�rom megsz�ll� orsz�gnak azonos volt a f�lfog�sa a nemzetk�zi szerz�d�sekr�l. Amikor �rdekeiket szolg�lta, elfogadt�k, al��rt�k, de odahaza homlokegyenest m�st csin�ltak.”(R.E.). K�sz�ltek az �j orsz�gok �j alkotm�nyai. Nagy-Rom�nia alkotm�nya nem engedte a kisebbs�gi egyezm�nyt t�rv�nyer�re emelkedni, mondv�n, korl�tozn� Rom�nia szuverenit�s�t. „Erd�lynek elrom�nos�t�sa a legs�rg�sebb �s legk�zelebbi c�l, amely nem ismer sem demokratikus, sem �nkorm�nyzati s�t m�g kiv�lts�gi akad�lyokat sem.” –ezek Iuliu Maniu rom�n politikus, 1910-ben magyar k�pvisel�, k�s�bb rom�n minisztereln�k szavai. Az SzHSz Kir�lys�g alkotm�ny�nak f� c�lja az orsz�gr�szek �sszeolvaszt�sa volt. Kedvez�bb volt a helyzet Csehszlov�ki�ban, ahol t�rv�nyer�re emelkedtek a kisebbs�geket v�d� jogok. M�g ilyeneket is bele�rtak: „Nem megengedett az er�szakos elnemzetietlen�t�s semmif�le m�dszere. Ennek az elvnek a kij�tsz�s�t a t�rv�ny b�ntetend�nek is min�s�theti.” Ha akarja – teszem hozz� – de nem akarta. Az anyanyelv haszn�lat�t 20%-os kisebbs�gi ar�nyhoz k�t�tt�k egy-egy k�zigazgat�si ter�leten bel�l. De h�nyan is vannak a nemzeti kisebbs�gek �s hogyan is n�znek ki a k�zigazgat�si hat�rok? Mindh�rom orsz�gban tartottak n�psz�ml�l�st. Remek alkalom, hogy az �r�asztal mellett, pap�ron elt�ntess�k a nemzetis�gek egy r�sz�t. �ltek is vele. Hely hi�ny�ban most nem r�szletezem, az eml�tett irodalmakban megtal�lj�k. A nyelvt�rv�nyt �gy j�tszott�k ki, hogy Szlov�ki�t �szak d�li ir�ny� keskeny j�r�sokra osztott�k. �gy esett, hogy a pozsonyi, kassai, rimaszombati, nyitrai �s g�lsz�csi j�r�sokban a magyarok sz�ma 20% al� cs�kkent, ez�rt az igazs�g�gyminiszter itt megtiltotta a magyar nyelv haszn�lat�t. (A m�dszer ugye ismer�s. A k�zelm�lt esem�nye, hogy a szlov�k parlament nem enged�lyezte t�bbs�gi magyar megye l�trehoz�s�t, hi�ba tev�kenykedik a szlov�k korm�nyban a Magyar Koal�ci� P�rtja.) 35 Felvid�ki �s K�rp�taljai v�rost k�zs�gi szintre min�s�tettek vissza. Ez komoly jogveszt�ssel j�rt. Csak Pozsony, Kassa, Ungv�r �s Munk�cs maradt v�rosi rangban. A v�laszt�si t�rv�ny is meg�r p�r sort. M�g Pr�g�ban egy szen�tor megv�laszt�s�hoz sz�z al��r�s �s 74 ezer szavazat kellett, addig Szlov�ki�ban ezer al��r�s, megv�laszt�s�hoz �rsek�jv�rott 105 ezer, K�rp�talj�n 143 ezer szavazatra volt sz�ks�g.

A megsz�ll� korm�nyok mindh�rom orsz�gban v�grehajtott�k a f�ldreformot. Az adatok azt bizony�tj�k, hogy a c�l a magyar birtokos oszt�ly gazdas�gi t�nkret�tele volt. Az „elnyom�” Magyar Kir�lys�gban 1916-ban Erd�lyben pl. ilyenek voltak a birtokviszonyok Bir� S�ndor adatai alapj�n:

Birtok t�pusa	�ssz. ter�let	magyar	rom�n
T�rpe �s kisbirtok	4.037.496 kat. hold	24,8%	66,2%
k�z�pbirtok	578.496 kat. hold	81.2%
Nagybirtok	884.764 kat. hold	93.7%
Erd�lyen k�v�li Rom�ni�hoz csatolt ter�leten 1910-ben:
5 hold alatt			76,5%
5-10 hold			73,9%
10-50 hold			63%
50-100 hold			44,1%

„Ha azt akarjuk, hogy ezeknek a ter�leteknek eredeti rom�n karaktere legyen, ha minden �z�ben rom�nn� akarjuk tenni, akkor tulajdon�ba kell adnunk a f�ldet.” – mondta egy rom�n szen�tor.  E szerint is tettek. Erd�lyben 2,7 milli� hold f�ldet saj�t�tottak ki, z�m�ben magyar �s sz�sz birtokosokt�l. Elvett�k a k�z�ss�gi f�ldbirtokokat a Sz�kelyf�ld�n. A 301.328 f�ldn�lk�li rom�n paraszt k�z�l 242.540 (80,5%), a 171.646 f�ldn�lk�li magyar paraszt k�z�l 46.069 (26,8%) kapott f�ldet. M�s felbont�sban: a f�ldh�z jutottak 78,1%-a rom�n, 14,8%-a magyar, a hi�nyz� sz�zal�kok a t�bbi nemzetis�get takarj�k.

         Csehszlov�ki�ban a magyarlakta ter�leteken t�bb mint 600 nagybirtokot foglaltak le. Ennek k�tharmad�t az ott lak� magyar paraszts�g kapta. Ugyanakkor megindult a cseh �s szlov�k gazd�lkod�k betelep�t�se, els�sorban a sz�ntiszta magyar Csall�k�zbe �s a Tiszah�tra. Mag�ban a Csall�k�zben 22 szlov�k falut alap�tottak. Itt is, mint Erd�lyben a birtokok elapr�z�dtak. Az �tlagos magyar birtok terjedelme 1,73 hekt�r volt.

         A D�lvid�ken a birtokok k�zs�gi, mag�n ill. egyh�zi tulajdonban voltak. Itt m�r 1919-ben megkezdt�k a nagybirtokok kisaj�t�t�s�t, els�sorban a katolikus egyh�z birtokait. A B�csk�ban �s a B�n�tban a magyar ill. a n�met nagybirtok domin�lt. Mindk�t ter�letet a f�ldn�lk�li magyarok magas ar�nya jellemezte. A f�ldoszt�sn�l a szerbiai kisparaszti birtokszerkezetet igyekeztek az eg�sz orsz�g ter�let�re kiterjeszteni. Ezr�vel �rkeztek a d�lszl�v telepes csal�dok a Vajdas�gba, akik ad�kedvezm�nyt �s �llami t�mogat�st kaptak. A f�ldreform eredm�nyek�nt a magyar tulajdonosok birtokaik jelent�s r�sz�t elvesztett�k. Ezzel szemben a magyar f�ldn�lk�liek egy�ltal�n nem kaptak f�ldet.

         Az ad�politika �s ad�v�grehajt�s mindenhol h�tr�nyosan �rintette a magyarokat. Iparosok, keresked�k, kisv�llalkoz�sok ezrei mentek t�nkre ezekben az �vekben.

         Ezek az int�zked�sek n�h�ny �v alatt alapjaiban rengett�k meg a magyars�g �letlehet�s�geit. Magyarok t�megei menek�ltek el sz�l�f�ldj�kr�l, �t a megmaradt haz�ba. A magyar korm�nynak k�l�n hivatalt kell fel�ll�tania a menek�l�k megseg�t�s�re. Az adott gazdas�gi helyzetben ez megoldhatatlan feladat volt. A kisemmizett, el�ld�z�tt embereknek csak a rem�ny marat.

         Raffay k�nyv�b�l id�zve: „A h�rom megsz�ll� orsz�gban nagyon j�l tudt�k, hogy hi�ba minden �ld�z�s, ha a nemzeti kisebbs�gek iskol�iban van tan�t�s… Ezen a ter�leten ha lehet, m�g durv�bb t�mad�sokat int�ztek a magyars�g int�zm�nyei �s nyelve ellen, mind a mai napig.”  Elgondolkodtat� adatok k�vetkeznek. „Az imp�riumv�lt�skor Erd�lyben az iskol�k 72%-a felekezeti, 28%-a �llami iskola volt. Ezeknek 48,8%-a magyar, 41,7%-a rom�n tannyelv�.”(R.E.) A rom�n hatalom elrendelte teh�t, hogy az oktat�s alapja az �llami iskola legyen. A magyar k�zs�geket iskola �p�t�s�re �s fenntart�s�ra k�telezt�k, hi�ba m�k�d�tt ott felekezeti iskola. Az �j iskol�ba rom�n taner� �rkezett, kiemelt fizet�ssel. A felekezeti iskol�kt�l megvont�k az �llami t�mogat�st. A megmarad� felekezeti iskol�kat adminisztrat�v int�zked�sekkel zaklatt�k. El��rt�k a k�telez� felszerel�st, vagy azt, hogyan n�zzen ki az �p�let. (A m�dszer 2001-ben is m�k�dik. Lsd. a cs�ng� mag�niskol�k bez�r�s�t.) A k�z�piskol�k egy r�sz�t egyszer�en rom�n tannyelv�v� alak�tott�k. Bevezett�k a n�velemz�st, rom�nn� min�s�tve emberek ezreit. Megg�tolva ezzel, hogy gyermekeiket anyanyelv�k�n neveltethess�k. Minden iskol�ban k�telez�v� tett�k a rom�n irodalom, t�rt�nelem �s f�ldrajz rom�n nyelven t�rt�n� tan�t�s�t. Nemzetk�zi visszhangot is kiv�ltott kult�rz�na bevezet�se tov�bb er�s�tette a rom�n oktat�st a nemzetis�gi ter�leteken. A harmincas �vekben er�sen korl�tozt�k az �retts�git. A magyar di�kok 65-90%-�t buktatt�k meg ezekben az �vekben. Az eredm�ny: magyar iskol�k sz�zai sz�ntek meg, k�zt�k k�zel 600 felekezeti iskola.

A Felvid�ken megindult a magyar lakoss�g elszlov�kos�t�sa a Slovensk� liga nev� szervezet hathat�s k�zrem�k�d�s�vel. „A sz�nmagyar k�zs�gekben a szlov�k nyelv� iskol�k eg�sz sor�t szervezte meg.”(V.K.) A Felvid�k 3.700 n�piskol�j�b�l 689 magyar, de ebb�l csak 59-et tart fenn az �llam. A k�zkedvelt polg�ri iskol�k helyzete is igen kedvez�tlen k�pet mutatott. Hi�ba �rta el� t�rv�ny ilyen, nemzetis�gi nyelven oktat� iskola k�telez� l�tes�t�s�t, azt sem a Felvid�ken, sem K�rp�talj�n nem hajtott�k v�gre. „Az olyan er�sen magyar t�bbs�g� helyeken, mint Dunaszerdahely, Gal�nta, P�rk�ny, Tornalja, Rozsny�, Szepsi stb. csak szlov�k nyelv� polg�ri iskol�k l�teztek. A 18 magyar polg�ri k�z�l csak 7 volt �llami, a t�bbi felekezeti. 1931-ben a 274 k�z�piskol�b�l 8 magyar, �gy a magyar di�kok k�nytelenek szlov�k vagy cseh nyelv� iskol�kba j�rni. A tan�t�i �s tan�ri ut�np�tl�s sem volt kiel�g�t�, - pl. a 61 tan�t�k�pz�b�l csak egy szolg�lta a magyar iskola�gyet - az el�ad�sok, vizsg�k – m�g magyar szakon is – szlov�k nyelven folytak. „Bakos professzor pl. Pet�fit szlov�k nyelven adta el� a magyar hallgat�knak, �s csup�n az illusztr�ci�k hangzottak el magyar nyelven.”(V.K.) 1928-ra a tan�t� �s tan�rhi�ny aggaszt�v� v�lt. Az iskol�kkal szembeni egyenl�tlen b�n�sm�d a k�lts�gvet�sben is kifejez�sre jutott.

A D�lvid�ken „1919 nyar�t�l, a B�cs megyei Napl� kifejez�s�vel �lve, �gysz�lv�n ’hadijelent�seket’ lehet �rni a d�lvid�ki iskola�gyr�l. A ’front�lis t�mad�s’ c�lja bevallottan a magyar szellemis�g �s szuprem�cia let�r�se volt. 1919 okt�ber�ben �llamos�tott�k az iskol�kat… A felekezeti, k�zs�gi fenntart�knak ekkor nyilatkozniuk kellett, �tadj�k-e az �llamnak teljes vagyon�val az iskol�kat. Amennyiben ezt nem tett�k meg, elvesz�tett�k az iskola nyilv�noss�gi jog�t, vagyis v�gzetts�get igazol� bizony�tv�nyt nem adhattak ki, tan�t�i, tan�ri kara az �llamt�l nem kapott fizet�st, s megvont�k a tan�t�k t�zifajuttat�s�t is. Ez a rendelkez�s a h�bor� ut�ni egy�bk�nt is neh�z gazdas�gi helyzetben t�meges trag�di�k forr�sa lett… Az egyh�zi, k�zs�gi �s egy�b vagyonok kisaj�t�t�sa, �llamos�t�sa miatt az iskolafenntart� k�zs�gek arra k�nyszer�ltek, egyre gyorsul� �temben ’aj�nlj�k fel’ oktat�si int�zm�nyeiket az �llamnak.” (S.E.) Ezt k�vette a h�rhedt n�velemz�si rendelet, mely szerint a gyermekeket a sz�l�k �s a nagysz�l�k neve alapj�n kellett iskol�ba �ratni. Nem sz�m�tott, hogy a gyerek nem besz�li a szerbhorv�t nyelvet. Felsz�molt�k a k�z�piskolai h�l�zatot is, helyett�k a szerbhorh�t iskol�kban esetenk�nt enged�lyezt�k magyar tagozat ind�t�s�t. A tan�rokat �llamnyelvb�l nyelvvizsg�ra k�telezt�k.  A h�bor� el�tt 897 elemi iskola k�z�l 179 szerb tannyelv� volt. A harmincas �vekre a 4233 als�fok� tagozatb�l csak 528-ban tan�tottak magyarul. A magyar tan�t�k sz�ma h�sz �v alatt 1832 f�r�l 250-re apadt. Barany�ban egy�ltal�n nem maradt magyar elemi iskola.

1938-41 k�z�tt az elszak�tott ter�letek egy r�sze visszaker�lt Magyarorsz�ghoz. Ilyen el�zm�nyek ut�n nem csoda, hogy a magyarok igazi felszabad�t�k�nt �dv�z�lt�k a bevonul� katon�kat. Az �r�m�rt �s a n�h�ny �vig tart� szabads�g�rt azonban s�lyos �rat fizettek.

Erd�ly k�t r�szre szakadt. �szak-Erd�ly ker�lt Magyarorsz�ghoz, D�l-Erd�ly rom�n maradt, kett�v�gva a t�rt�nelmi Erd�lyt. Megjegyzem, hogy a hat�rrev�zi�t maga Rom�nia k�rte. �gy el�rte azt, hogy jelent�s ter�leteket megtarthatott, mint N�metorsz�g h� sz�vets�gese. A hat�rm�dos�t�st k�vet�en D�l-Erd�lyben maradt kb. 700 ezer magyarnak az elk�vetkez� id�szak nem sok j�t �g�rt. Napirenden voltak a letart�ztat�sok, elbocs�t�sok. Tilos volt a magyar nyelv haszn�lata a k�zhivatalokban, a telefonbesz�lget�sekkor, egy ideig m�g a postai lev�lforgalomban is. A legt�bb szenved�st az �lelmiszer- �s gabonarekvir�l�sok, az �llat�llom�ny lefoglal�sa okozt�k. T�megesen h�vt�k be a magyar f�rfiakat katonai szolg�latra, munkaszolg�latra, gyal�zatos felszerel�ssel ind�tva �ket a frontra vagy a munkat�borokba. Eg�sz falvak �r�ltek ki �s a v�rosokban is alig akadt magyar f�rfi. Szinte nem volt olyan �tven �v alatti magyar f�rfi, aki 1943 �sz�ig ne teljes�tett volna katonai munkaszolg�latot. A magyarok ism�t t�megesen menek�ltek. 1944 �sz�t�l azt�n elszabadult a pokol. Az el�renyomul� szovjet csapatok oldal�n visszat�r� rom�n katonas�g megkezdte a „megtorl�st”, szab�lyos pogromokat rendezve. �sszevert�k, megk�nozt�k, legyilkolt�k az embereket, kifosztott�k a magyar telep�l�sek lak�it. Ezek az akci�k eg�sz �szak-Erd�lyre kiterjedtek. Visszat�rt a rom�n k�zigazgat�s, vele egy id�ben megjelentek a f�l-katonai szervezet, a h�rhedt Maniu-g�rdist�k Gavril Olteanu vezet�s�vel. V�gig rabolt�k, fosztogatt�k a Sz�kelyf�ld megy�it. Kegyetlenked�seik, barb�r v�rf�rd�ik r�muralmat teremtettek. Ismerj�k az �ldozatok n�vsor�t, �letkor�t. Nagyon hossz� ez a lista. �lljon itt eml�k�l egy a sok k�z�l: „Cs�kszentdomokoson, okt�ber 7-�n, a g�rdist�k fegyver �s katonaholmi keres�se �r�gy�n v�gig fosztogatt�k a h�zakat. Els�sorban �lelmet �s ruhanem�t kerestek. Albert P�tert s�lyosan megvert�k, kez�t elt�rt�k. Zs�k Lajosra 25 bot�t�st m�rtek. B�z�s J�zsefet megkorb�csolt�k. M�snap, okt�ber 8-�n, vas�rnap reggel �sszeszedt�k kiszemeltjeiket �s Dobos Ferenc kertj�be terelt�k. Az �sszeterelt szerencs�tlenek kiv�gz�s�re d�lut�n 4 �rakor ker�lt sor.  Els�nek az 54 �ves B�r� Lajost v�gezt�k ki, majd a 27 �ves Kurk� J�zsefet, a 19 �ves T�m�r S�ndort. K�vetkezett az 54 �ves Szak�cs Antal �s fia, a 18 �ves Imre, a 32 �ves Zs�k Lajos, valamint a 31 �ves Albert P�ter. Utols� k�t asszony volt: a 82 �ves Gy�rgy J�zsefn� sz. Kedves �gnes �s a 39 �ves Bod� S�ndorn� sz. B�cs Anna.”(Domokos P�l P�ter: Rend�letlen�l…) A g�rdist�k „b�tors�g�ra” jellemz�, hogy csak a v�dtelen lakoss�ggal szemben mertek fell�pni. Amint megjelent egy szovjet j�r�r vagy katona, elmenek�ltek. L�tva az embertelen cselekedetek sorozat�t, Vinogradov szovjet vez�rezredes 1944. november 12-�n kitiltotta a rom�n k�zigazgat�st �szak-Erd�lyb�l. Nem is t�rt vissza 1945. m�rcius 6-ig, a Groza-korm�ny megalakul�s�ig.