VESSZEN VESSZEN TRIANON!
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Esemnyek,valls,mondk
 
Chat
rjatok valamit!!!
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szavazs
Mit szeretnl a honlapon ltni?

Tbb krptia szveg
Tbb ms szveg
Trtnelem
Honfoglals
Semmit
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
13 ARADI VRTAN
 
Szavazs3
Melyik eggytest szereted a legjobban????

Krptia
Magozott cseresznye
Divizi88
Romantikus erszak
Egszsges fejbr
Titkolt ellenlls
Egyik sem
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
1848-49-es Szabadsgharc
 
Legyen j Httrzene?
Legen j httrzene?

Igen
nem
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Szchenyi Istvn

 

Srvr-felsvidki grf Szchenyi Istvn, (1791. szeptember 21., Bcs1860. prilis 8., Dbling), politikus, r, a „Legnagyobb magyar”, eszmi, mkdse s hatsa ltal az „j Magyarorszg” egyik megteremtje.

 

 Gyermekkora

 

Barabs Mikls: Szchenyi Istvn (1836)

Apja Szchnyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Mzeum alaptja, anyja tolnai grf Festetics Julianna, Festetics Pl lnya volt, aki els frjnek, Szchenyi Jzsefnek 1775. november 20-n bekvetkezett elhunyta utn 1777. augusztus 17-n ppai engedllyel annak testvrhez, Ferenchez ment nl. A hzassgukbl szletett t gyermek, hrom fi s kt leny kzl Istvn volt a legfiatalabb.

Nevelst otthon, a szlei hznl nyerte, amelynek az atya irnyelvei szerint val vezetst Liebenberg (Lunknyi) Jnos magntant vllalta magra. Mellette egyes tantrgyakat kln szaktanrok tantottak. Igy Rvai Mikls, a magyar nyelvszet egyetemi tanra, aki szpen is rajzolt, tantotta az architektrt, egy Poupar nev hzi kpln az olasz s francia nyelvbl adott rkat. A csald krben a magyar nyelv volt az uralkod s a gyermekek nevelse is magyar szellemben trtnt. Midn Kazinczy Ferenc egy alkalommal a grfi csaldot megltogatta, az apa azt kvnta tle, hogy gyermekeivel csak magyarul beszljen. Mint ksbbi nyilatkozatai bizonytjk, nevelsre klnsen anyja gyakorolt jtkony befolyst. Szchenyi nem a korn rett, hanem a szorgalmasan s alaposan tanul gyermekek kz tartozott, s a vizsgkon, melyeknek magt az atyja kivnsga szerint venknt egy nyilvnos iskolban al kellett vetnie, kitn eredmnnyel felelt meg.


Katonskodsa

A serdl gyermek nevelse 17 ves korban megszakadt. Azon veszly elhrtsra, mely a monarchit I. Napleon rszrl fenyegette, 1796 ta csaknem minden magyar orszggylsnek els s legfontosabb trgya az jonccsapatok megszavazsa volt. Az 1808. vi orszggyls 25 000 joncot szavazott meg, s a nemesi flkels szervezsrl is intzkedett. A trvnyt, mely minden csaldbl csupn egy tagot kvnt fegyverfogsra, a Szchenyi-csald gy tlttte be, hogy mindhrom fit a csatatrre kldte. Az ifj grf emelkedse a hadi plyn kezdetben gyorsan ment, 1809. prilis 7-n mr fhadnagy lett a wrttembergi huszrezredben s itt feljebbvali, Voit rnagy s Ertel br alezredes bizalmt csakhamar annyira megnyerte, hogy az az ezred pnztrnak kezelst is re bzta. A hres gyri csata utn (jnius 14.), mely a felkel sereg megfutamodsval vgzdtt, szemlyes btorsgnak kitn bizonysgt adta, midn Dunn egy csnakon vgig evezve, az ellensges francia csapatok kikerlsvel flkereste Chasteler altbornagyot, rtestette t a Mesk tbornok hadteste holltrl, s ezltal lehetv tette a kt egymstl elszaktott hadtest egyeslst (jlius 19.), amely mersz tette fltt a kirly is teljes megelgedst nyilvntotta. Ekzben a hadi szolglattl resen maradt idejt tereprajzok s felvtelek ksztsre s ltalban a maga tovbbkpzsre hasznlta fl. A felkel sereg hazabocstsa utn (december 18.) testvrei (Pl s Lajos) hazatrtek szleikhez, de tovbbra is a hadseregnl maradt, elbb a Liechtenstein-huszroknl, azutn egy dzsids ezrednl. Hadosztlya egy ideig Vilgoson, ksbb (1811) Cseh- s Morvaorszgban llomsozott. 1813 nyarn mr ellensges terletre lpnek, s a francia csapatokkal tbbszr megtkznek. Ekkor mr kapitny volt, br svadron nlkl. A nagy lipcsei csatt megelzleg, melyben a szvetsges fejedelmek Napleon hatalmt megtrtk, oly hsi tettet hajtott vgre, melynek vilgra szl fontossga volt. 1813. oktber 16. s 17. kzti jjel Schwarzenberg herceg Blcher porosz tbornagyhoz kldte, hogy 18-ra az tkzetre meghvja. Sz. a legrvidebb utat vlasztva, az ellensg vonalain keresztl csakugyan szerencssen eljutott Blcher tborba. Itt megbzatst teljestve, mg az volt htra, hogy a svd trnrks is, aki ily elhatroz lpsre mindig nehezen volt rbrhat, idejekorn felszlttassk. Sz. a porosz tbornagy eltt ksznek nyilatkozott e feladat teljestsre. Vllalkozsa tetszett Blchernek, s megbzta, hogy a kt csszr s a porosz kirly nevben szltsa fel Bernadotte-ot a csatlakozsra. A trnrkshz rkezve, ettl elbb tagad vlaszt nyert. Sz. elismervnyt krt arrl, hogy a hrom uralkod meghvst tadta. Erre a trnrks is gondolkodba esett, rvid tancskozs utn elhatrozta magt a csatlakozsra, az tirnyt Sz. ltal kijelltette, s a csata harmadik napjn kell pillanatban csakugyan meg is rkezett s eldnt a csatt. Kitn hadi szolglata elismersl az els osztly kapitnyi rangot s az orosz Vladimir-rendet kapta. Tizenht vi katonai plyja alatt ennl feljebb azutn nem is emelkedett. A lipcsei csata utn az elnyomul csapatokkal francia terletre lpve, 1814. prilis 1-jn Prizsba ment. A kvetkez hnapban mr Olaszorszgban van, s 1815. mjus 1-jn a tolentini lovassgi tkzetben tntette ki magt, egy nagy btorsggal s gyessggel intzett rohammal sztverve Murat testrezredt. Ez alkalombl szintn tbb rdemrendet kapott. Ezutn a Hessen-Homburg huszrezredhez helyeztette t magt, s itt szolglt 1826. februr 15-ig, amikor a katonai szolglatbl kilpett.

Utazsai

 

Szchenyi, a keleti utaz (Johann Ender – 1818)

Katonskodsa e hossz idejt, melyet kzbe-kzbe hosszasabb szabadsgols szakasztott meg, nkpzsre s utazgatsokra fordtotta. 1815 szeptemberben jra Franciaorszgban van, innen Angliba evezett t, mindentt lnk figyelemmel ksrve a kifejldtt kultra vvmnyait s azon intzmnyeket, melyeket ksbb hazjban meghonostand volt. Egy jabb olaszorszgi t (1817 mjusa) az olasz ktszet, egy grgorszgi utazs a Boszporuszon, Kis-zsia partjain, s az Archipelaguson a grg irodalom, a mvszet s rgszet tanulmnyozsra serkenti minden szp s nemes irnt fogkony lelkt. Hazatrve, Magyarorszg s Erdly nevezetesebb vrosait kereste fl, s utazsa alatt tbb, letre szl ismeretsget s bartsgot kttt. Ekkor ltogatta meg felsbki Nagy Plt s Wesselnyi Mikls brt is (1821. augusztus 1.), aki vele rokon llek volt, s lngol szeretete - mint ksbb maga irja - magasztos felfogsa s bizonyos varzs, melyet annyiakra gyakorolt, elbjoltk lelkt, s rk bartsgot fogadtak egymsnak, amelyet ksbb azonban eltr politikai nzeteik miatt klcsns elhidegls szaktott meg. A klfldn s a hazban tett utazs s ennek hatsa alatt a klfldi s hazai llapotok elmaradhatatlanul flmerl sszehasonltsa mr ekkor lnken reztette vele a magyar nemzet szellemi s anyagi tren val htramaradst, s felklt benne a vgyat a klfldn ltott s nlunk ismeretlen dvs intzmnyek meghonostsra.

Lverseny

 

A Szchenyi Istvn javaslatra megvalstott els pesti lfuttats 1827-ben (Johann Erdmann Gottlieb Prestel szinezett litogrfija)

Els ilyen irny terve a lverseny behozatala volt, mely Ausztriban, pp gy mint nlunk, ismeretlen volt. Az eszmnek tbbeket megnyerve, kihallgatsra ment I. Ferenc kirlyhoz, s ennek felszltsra 1822. janr 31-n rsban is benyjtotta javaslatt. A lverseny-egyeslet vdjv a ndort is megnyerte.

jabb klfldi tanulmnyt Wesselnyi trsasgban (1822. mrcius 1-jtl szeptember 26-ig). Azzal a kzs elhatrozssal indultak el, hogy a klfld gazdasgi s egyb viszonyait, klnsen ltenysztst tanulmnyozzk. Mnchen, Stuttgart, Prizs, a l'Aigle s Mortagne kztt fekv trappista zrda s London (mjus 15.) voltak ez t nevezetesebb pontjai. Figyelmket mindenre kiterjesztik, aminek tanulmnyozst Magyarorszg tervbe vett formlshoz hasznosnak tartjk. Hosszabb pihens utn, melyet gazdasgnak rendezse, a lverseny gynek srgetse, eszmi rdekben a hazban tett kirnduls tbb zben szakasztott flbe, 1825. mjus 10-n a X. Kroly koronzsi nneplyre kldtt Esterhzy Pl herceg trsasgban ismt tra kelt Pris fel. Ez t alatt klnsen a XIV. Lajos alatt ptett Canal du Midi ragadta meg figyelmt s kelt fl benne a Duna- s Tisza-szablyozs gondolatt. Dl-Franciaorszgban s Olaszorszgban, melybl ez alkalommal Nizzt, Torint, Milant, Velenct s vgl Triesztet rintette, a selyemtermelsrl s szederfatenysztsrl gyjttt adatokat, s azutn sietett haza az orszggylsre, mely 1825. szeptember 11-re Pozsonyba volt sszehva s az 1791 vi orszggyls kldttsgei munklatainak napirendre tzse ltal nevezetesnek igrkezett.

Akadmia alaptsa

Szchenyi Istvn felajnlja birtokainak egyvi jvedelmt egy Tuds Trsasg alaptsra (litogrfia)

Mr az 1791 vi orszggyls tudomnyi bizottsga flvette programmjba a katonai s kpzmvszeti akadmin kivl egy magyar tudomnyos akadmia fellltst, s most ez orszggylsen a kvetek november 2-ai s 3-ai kerleti lsben ennek eszmjt ismt fleleventettk. Mr az els gylsben szv tette ennek szksges voltt Mrissy Sros vrmegyei kvet, de klnsen gyjt hatsa volt msnap a felsbki Nagy Pl beszdnek, melyben hevesen kikelt azon elkorcsosod furak ellen, akik elhanyagoljk nemzetisgnk s nyelvnk rdekeit. A kzlelkesedsben, melyet a beszd keltett, Sz. a hallgatsg kzl a kvetek asztalhoz lpve, engedlyt krt a szlsra s ezt megnyerve,„a nemzetisg s nyelv erstse, terjesztse s pallrozsa szent cljra” felajnlotta minden jszgnak egy vi jvedelmt, melyet 60 000 forintban llaptott meg. Lerhatatlan rmmel s meghatottsggal fogadtk e kijelentst, s utna egymsutn keltek fl s tettk meg ajnlataikat Vay brahm (8 000), Andrssy Gyrgy grf (10 000), Krolyi Gyrgy grf (40 000) s mg tbben; november 8-n a ngy els alapt a ndorhoz s az als s fels tblhoz mr rsban is benyjtotta ajnlatt, november 21-n pedig az alaktand tuds trsasg tervnek alaprajzt. A ndor bizottsgot nevezett ki ez alaprajz trgyalsra, s ebben Sz. is tevkeny rszt vett. A bizottsg munklatai 1827. augusztus 18-n a kirlyi szentestst is megnyertk (1825-27-iki XI. t.-c.).

Metternich

Mg az orszggyls tartott (november 10.), idt szaktott arra is, hogy Metternich miniszternl - akivel csaldi sszekttetse is volt - ltogatst tegyen. E ltogats utn, mely alatt beszlgetsk a magyar politika, klnsen az orszggylsen trgyalt krdsek krl forgott (december 15.), felszltsra rsban is beadta hozz emlkiratt (Meine Berichte), melyben ezekre vonatkoz nzeteit kifejtette. Metternich jegyzeteket tett r, melyekben, miknt mr elbbi beszlgetsk alkalmval, nem titkolta el rosszallst Szchenyi politikai llspontja fltt, s figyelmeztette, hogy nagyon messzire megy, megrontja az ifjsgot, majd megbnja, mikor ks lesz; ne ragadtassa el magt a tapsok ltal, gondoljon a holnapra is. Szchenyit mindez nem tartotta vissza, hogy az orszggylsen ezutn is tbbszr fel ne szlaljon, valahnyszor a magyar nyelv, a szabadsg, vallsi trelem stb. krdse kerlt szba, mindannyiszor szabadelv szellemben; nem riasztotta vissza ettl az elnkl ndor rendreutastsa sem, melyet hrom zben vont magra, st hogy nzetei szabad kifejtsben katonai rangja se akadlyozza, 1826. februr 15-n, tizenht vi szolglat utn errl is lemondott.

Nemzeti kaszin

Szintn ezen orszggyls idejre esik Sz. e msik alkotsa, melyet a politikai, gazdasgi s trsadalmi krdsek megvitatsa, az sszetarts erstse s nmileg sajt eszmi terjesztse cljbl alaptott. Az els tagokat gyjttte, rszt vett az alapszablyok kidolgozsban s buzgsga a tagok gyjtsben ksbb se lankadt s 1830-ban Metternichet is megnyerte tagnak. 1827. jnius 10-n tart az egyeslet alakul gylst 150 taggal, kik kzl mintegy 45-en voltak jelen s a kvetkez vben mr az alapszablyokat is a kzgyls el terjeszthettk (l. Szchenyi-emlklakoma).

Irodalmi fllpse

 

A Hitel cmlapja

Eszmi terjesztsre msik eszkzl a sajtt vlasztotta, melyhez elszr trgyat kedvenc szakmja a ltenyszts szolgltatott. 1828-ban jelent meg e tren alapvet rpirata a Lovakrul, melyben hosszas tanulmnyozssal szerzett tapasztalatai utn a ltenyszts nemzetgazdasgi fontossgt fejtegeti s e tren htramaradsunkat s ennek okait ismerteti. Szerinte „csak magunktl fgg, hogy a vilg minden vsrait lovainkkal elborthassuk s hogy a magyar l mindentt rdemlett elsbbsget nyerjen”. Ugyanez vben kezdett msik nagyobb jelentsg munkja a Hitel irshoz, melyen egy vig dolgozott s 1830-ban tette kzz, hogy benne foglalt j s talakt eszmivel s reformterveivel forrongsba hozza s az ltaluk keltett szellemi harc seglyvel a halads tjra terelje a nemzetet. llamgazdasgi irodalmunk e genilis alkotsa, melyet „Honnunk szebblelk asszonyinak” ajnl, sorra veszi mezgazdasgunk, kereskedelmnk get krdseit s a jelen llapotnak „tiszta magyar sziv” rzsvel rott rajza utn meglep biztossggal jelli ki: Mit kell tenni s min kell kezdeni? Geogrfiai helyzetnk, a pnz szke, kereskedi konkurrencia, kiviteli vm, flsleges s kros hats kormnyrendeletek, termels hinya, rossz kzlekeds, belfogyaszts s kereskedsi biztonsg hinya, kereskedbecslet, nemzeti bank, a polgri ernyek s ktelessgek, nemzetisg, mvelds, trvnyek, politika stb. mind trgyals al kerlnek, mivel mindezek vagy a hitel szentsgn alapulnak, vagy annak eredmnyei. J rszben ugyanezeket fejti ki mg rszletesebben Vilg c. munkjban, melyet Dessewffy Jzsef grf tmadsa ellen (1831) a Hitel vdelmre irt, s amelyben ezenkvl annak beismersre is akarja birni nemzett, hogy mindenben htra van, s ha mr az „nvallomson” tesett, arrl is meggyzi, hogy mint ertl pezsg fiatal np ”csudlatos magassgra emelheti magt s minden lehet, ha kzrtelmessgt s nemzetisgt kifejti”, hogy Buda s Pest egyestse Magyarorszg fejldshez elengedhetetlenl szksges, hogy a nemzet haladsa a kirlyi szket is ersti stb., tovbb meggyz bizonytkokkal vdi a megtmadott egyesleteket, a kaszint, pesti lversenyt stb. E kt m e kt v legnagyobb esemnye s hatsuk leirhatatlan volt; kt prtra szaktottk a nemzetet: egyik, mely Sz.-t kpzelgnek tartotta s mvt meggette, a msik, mely „diadal fi”-nak nevezte s a nemzet megvltjnak tekintette s gig magasztalta. A szngyet szintn melegen felkarolta, s erre vonatkozlag nagy tervekkel lpett fl A magyar jtkszinrl (1832) rpiratban s vek mltval is a Trsalkodban. A sznhzi alap sszegyjtst rszvnyek ltal tervezte, s az pletre vonatkozlag mr klfldn gyjttt tervrajzokat. Fy s Fldvri sznhzptsi tervt kisszernek tartotta s azrt nem is prtolta.

Dunai t

Rg polt vgya volt, hogy megnyissa a Dunt a kereskedsnek egsz a Fekete-tengerig. 1830 jnius 24-n indult kisretvel sajt hajjn szemletra, hogy a Duna folyst tanulmnyozza, s a szablyozs nehzsgeirl sajt tapasztalatai tjn gyzdjk meg. Ez tnak, mely Pesttl Konstantinpolyig terjedt, Orsova, Galac, Konstantinpoly, hazatrben Pozsarevc (hol Milos hercegnl idztt), Szendr, Belgrd voltak nevezetesebb pontjai. tkzben Bujukderbl tudstotta Jzsef fherceg ndort megtett tjnak cljrl, s felajnlotta szolglatait egy, a Duna vgig hajzhatv ttelre vonatkoz javaslat elterjesztsre. 1833. jnius. 20-n kapta errl a ndor megbzst, s ettl kezdve mint kirlyi biztos 10 ven t vezette a munklatokat. Ez v jlius 8-n indult el jra, s 29-n kezdte meg Orsovn a sziklarepesztst s br az eszkzk elgtelensge, a trk kormny akadkoskodsa miatt lassan haladhattak, 1834-re mr egy Argo nev hajval tkelhettek. Kzben (1833. szeptember 3.) egy gzhajval, mely a Tiszn az els volt, Szegedre is elrndult, hol nagy lelkesedssel fogadtk.

A gzhajzs gye is llandan foglalkoztatta. A Dunagzhajzsi trsulat gyt nlunk karolta fel s tmogatta a bcsi kormnynl, a ndornl, az orszggylsnl (els gzhaj Budapest s Zimony kztt 1831 mrc. 16.); ksbb egy egsz cikksorozatban ismertette e vllalatot s nagy kereskedelmi fontossgt. Az buzglkodsa hozta ltre a balatoni gzhajzst is, indt a mozgalmat, gyjttt rszvnyeseket stb. (1846 szept. 21-n els gzhaj).

Stdium

 

A Stadium cmlapja

Politikai tevkenysge sem sokig sznetelt. Kt nagy mvnek, a Hitelnek s a Vilgnak kiegsztsre adta ki Lipcsben 1833-ban ezekhez szellemben s trgyban hasonl mvt: a Stdiumot, melyben reformterveit mg szabatosabban kifejti, s a rmai XII tbls trvnyre emlkeztetleg 12 pontba foglalja.

E pontok: 1. Hitel. 2. sisgi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokkpessg. 5. Trvny eltti egyenlsg. 6. Nemtelenek prtvde. 7. Hzi pnztr s orszggylsi kltsg terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvmok stb., orszggylsi trgyalsok al tartozzanak. 9. Monopliumok, chek, limitcik eltrlse. 10. Trvny csak magyar nyelven szerkesztessk. 11. Csak a helytart tancs kormnyozzon. 12. tletek, tancskozsok nyilvnossga.

E nagy m megrsa utn, melyet Arany a Hitellel s Vilggal egytt «hrom gbe nyul piramidnak» nevez, melyek kzl egy is halhatatlann tette volna nevt, ismt jabb terv foglalkoztatja pihenst nem ismer elmjt. 1834 kzepn a vaskapui munklatok vezetse mellett hozzkezdett Hunnia c. mve rshoz, melyben arrl rtekezik, miknt kellene a fvrost a modern knyelemnek megfelel mdon rendezni, az ptkezseknl milyen stl alkalmazand, ltalban a lakhzak ptsnl milyen tekintetek legyenek irnyadk, hogyan lehetne Pestet megvni egy erd ltetse ltal a Rkos homokjtl stb. E mvn csak lassan dolgozhatott, s 1840-ben fejezte be.

Hzassga

 

Seilern Crescence (aclmetszet Barabs Mikls rajza nyomn)

1824. augusztus 2-n ltta legelszr Seilern-Aspang Crescence grfnt, Zichy Kroly grf felesgt, s ez idtl kezddik az a jtkony befolys, melyet a grfn re folyton gyakorolt; lzas tevkenysge kzben egyedl rsztvev bartnje figyelmben, buzdtsban s btortsban tallt enyhlst. Eszmnyi szerelmt hven megrizte szvben, mg 1836. febr. 4-n Zichy grf halla utn hitveseknt zrhatta keblre.

1836-39-ben tovbbi tevkenysge a Duna-szablyozs, a Lnchd s lverseny gye kztt oszlott meg. A Lnchd ptsre vonatkoz szerzdst az orszgos bizottsg, melynek Sz. legtevkenyebb tagja volt, ez vben kttte meg, a lverseny gye irnt Nhny sz a lverseny krl c. ktetben igyekezett rdekldst kelteni.

Kossuth

Szchenyi llandan aggd figyelemmel ksrte Kossuth Lajos politikai szereplst, melytl sajt alkotsai fenmaradst fltette. Minl inkbb ntt Kossuth npszersge s mennl merszebben lpett fel kvetelseivel a Pesti Hrlapban, melynek szerkesztje volt, annl inkbb ntt Sz. aggodalma, hogy e tlzs oda dobja vissza hazjt, ahonnan csak rendkvli erfesztssel sikerlt kiemelni. A fenyeget veszly rzete, amelyet rajong hazaszeretete taln a valsgnl is nagyobbnak kpzelt, arra indtotta, hogy mg mikor nem ks, megksrli annak feltartztatst. E clbl rta «szive vrvel» Kelet npe c. mvt, melyben megdbbent mdon rajzolja le Kossuth el, hov vezet az politikai irnya, a «szv andalgsaival val kormnyzs», s prftai hangon fenyeget egy kzelg forradalommal, s ezen Kossuth-hoz intzett krssel vgzi be mvt: «tpje br szemlyemet ahogy tetszik, minden ceremnia nlkl, de csak istenrt ne hasznlja nimbust s npszersgt Magyarorszgnak zavarba hozsra. Mg mindenre van id s azrt iparkodtam minl elbb lpni fel; de nemsokra tbb nem lesz, mert mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, valamint rkre oda van erny s becslet, ugy oda van let s minden remny». Kossuth maga, Etvs Jzsef br, Fy, Dessewffy s tbben hasztalanul ksreltk meg, hogy aggodalmait eloszlassk, ez tbb nem sikerlt. Sz. tovbb is a forradalmi izgatt ltta benne. Kt prtra szakadt e krdsben a nemzet is, s a kisebb tartott Sz.-vel. Sem ez, sem npszersgnek folytonos cskkense nem tartotta vissza, hogy orszggylsen, vrmegyei gylsen s ahol alkalma nylt r, ismtelten fel ne emelje tiltakoz szavt Kossuth irnya s modora ellen.

jabb alkotsai

Politikai mkdse mellett tovbb folytatta kzgazdasgi jtsait. Az llattenyszts fejlesztsre, melynek rdekeit llandan szvn viselte, alaktotta 1830. jnius 11-n az llattenyszt Trsasgot, melynek elnki tisztt is elvllalta. 1835.-ben (jnius 6. s 8.) mg szlesebb alapokra fektette, ekkor vltoztatta nevt is Magyar Orszgos Gazdasgi Egyeslett. 1840.-ben mozgalmat indtott, beutazta az orszgot a szederfa-tenyszts s selyemtermels rdekben, maga is rt egy mvet: A selyemrl, s a soproni szederegyesletnek elnksgt is elvllalta. 1842. augusztus 24-n megrte azt az rmet, hogy a Lnchd alapkvt a ndor s az orszggyls kpviseli jelenltben letettk. 1828 ta folyton foglalkoztatta ennek terve, levelezett s utazott ez gyben: egy v mlva kszen volt a tervrajz, s azt 1832.-ben Pest vrosa is elfogadta. Andrssy Gyrgy grffal egytt e vgett tett angolorszgi utazsrl rt jelentst nyomtatsban is kiadta. Terve el sokfle akadlyt grdtettek, mivel az ltalnos fizets elvt is sszekttte vele, ez pedig rst trt a nemesi kivltsgokon. Ugyanilyen trgyak: Ad s kt garas s Magyarorszg kivltsgos laksihoz cm rpiratai. A Duna-szablyozs utn msik kedvenc tervnek megvalstst, a Tisza-szablyozst is ez idben kezdhette meg. 1845. augusztus 16-n a magyar kirlyi helytart tancs kebelben fellltott kzlekedsgyi osztly lre llttatott, s a munklatokat azonnal megkezdte. Rendezsi tervt s az gy fejldst tbb mben ismertette. Kzben ismt felemelte int szavt Kossuth politikja ellen 1847-ben kiadott Politikai programmtredkek rpiratval, de ez hatstalanul hangzott el.

 
Ilyen nap van ma!
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
ra
 
Ennyien jrtatok itt
Induls: 2006-04-05
 
Irattkozzatok fl!
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
Szavazs 2
Milyenek tallod a honlapot????

j
nem j
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Ms oldalak linkjei
 
Trianon
 
Zenk
 
Trianoni vide
 
HIMNUSZOK,KATONADALOK!!!
 
Fontos emberek
 
gy volt, gy lesz!
 
Szavazs4
Hogy ltok a szerelmes versekkel????

Nagyon szeretem ket
Elmegy
Tl nylasak
tlom ket
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Istvn a kirly /rockopera/
 
ZENE
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.