Aulich Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. - Arad, 1849. okt�ber 6.) honv�d t�bornok, had�gyminiszter, az aradi v�rtan�k egyike.

N�met polg�ri csal�db�l sz�rmazott, �desapja vend�gl�s volt. Katonai p�lyafut�s�t a cs�sz�ri seregben kezdte fiatalon. Ismer�sei vil�g�let�ben kem�ny, sz�fukar emberk�nt jellemezt�k, aki a hadsereget tekintette csal�dj�nak. Soha nem n�s�lt meg.

R�szt vett a nap�leoni h�bor�kban is, 1813-ban, 20 �vesen cs�sz�ri hadnagyk�nt vonul be P�rizsba. 1848 �prilis�ig a cs�sz�ri �s kir�lyi hadsereg tisztje, a S�ndor gyalogezred alezredese volt. Ekkor l�pett be a honv�ds�gbe, alezredesi rangban, a 2. gyalogezredn�l z�szl�aljparancsnok lett. El�sz�r a d�lvid�ki, szerb felkel�k elleni hadj�ratban vett r�szt, kit�nteti mag�t a harcokban (katonai �rdemjel 2. �s 3. oszt.); b� f�l �v m�lva, okt�berben m�r ezredesi rangban a feldunai hadtest egyik hadoszt�ly�t vezette. R�szt vett az isaszegi csat�ban �s Buda ostrom�ban is. A k�polnai csata el�tt kapta meg t�bornoki kinevez�s�t �s a m�sodik hadtest parancsnoki posztj�t. Kossuth politik�j�t, k�l�n�sen a tr�nfoszt�st, mikor az a F�ggetlens�gi Nyilatkozat k�zread�sa el�tt tan�cs�t k�rte, tisztt�rsaival ellent�tben lelkesen t�mogatta.

1849.j�lius 14-�t�l augusztus 11-�ig (egy h�napig) a szabads�gharc utols� had�gyminisztere volt. Megpr�b�lt �j�t�sokat kezdem�nyezni, hadparancsban �rta el� a nemzetis�gi honv�dek kiemelten bar�ts�gos kezel�s�t, a vel�k val� „embers�ges b�n�sm�dot”: „R�cz, ol�h atyafiaink, kik vel�nk harczolnak, gyermekei, sz�l�ttei ugyanazon haz�nak, melynek mi; s tehetnek-e r�la, hogy testv�reik ellen�nk fegyvert fogtak a szabads�g megd�nt�s�re?” Magyarul eg�sz �let�ben � sem tanult meg.

Egyike az Aradon kiv�gzett tizenh�rom v�rtan�nak. A t�rgyal�son – t�rsaihoz hasonl�an – nem k�rt kegyelmet. Mikor az aradi v�rb�rt�nben a kirendelt minorita lelk�sz okt�ber 5-�n d�lut�n k�t �rakor kiv�gz�se el�tt utolj�ra megl�togatta, gyertyal�ng mellett �lt, �s Horatius k�ltem�nyeit olvasgatta. A lelk�szt szivarral k�n�lta volna, de l�tvaa, hogy abban m�r csak egy sz�l szivar van, a k�vetkez�ket mondta: „Sajn�lom, ezzel meg nem k�n�lhatom, kell a reggeli �tra.” Okt�ber hatodik�n, hajnalban v�gezt�k ki hetedikk�nt, Leiningen-Westerburg K�roly ut�n. F�ldi maradv�nyait 1932-ben tal�lt�k meg a veszt�helyen v�gzett �sat�sok sor�n. Homlokcsontj�t valaki eml�kbe elvitte, de felh�v�sra az egyik aradi k�v�h�zban egy pinc�rnek �tadta, hogy vigye az egyik asztaln�l �l� Kara Gy�rgynek, az �sat�s vezet�j�nek.

A budapesti Honv�delmi Miniszt�rium k�zel�ben utc�t neveztek el r�la