A Moszkvai csata

1941. szeptember 30-�n Brjanszk, illetve Szmolenszk t�rs�g�b�l von Bock hadseregcsoportja, �l�n Hoth �s Guderian t�bornokok p�nc�loshadtesteivel megkezdte a k�zvetlen t�mad�st Moszkva ellen. Alig t�bb mint k�t h�t alatt ism�t sz�tzil�lt�k a szovjet frontot, t�bb kisebb beker�t� hadm�veletet hajtottak v�gre. Okt�ber elej�n elfoglalt�k Vjazm�t �s Orjolt. El�rt�k Tul�t, a k�z�ps� frontszakaszon pedig 18-�n elfoglalt�k a m�r Moszkva k�zvetlen k�zel�ben l�v� Volokalamszkot �s Mozsajszkot. Moszkv�ban okt�ber 19-�n kihirdett�k az ostrom�llapotot, a kormn�nyhivatalok Kujbisevbe k�lt�ztek, de Szt�lin a Kremlben maradt. A szovjet csapatok parancsnoks�g�t ekkor a Leningr�db�l visszah�vott Zsukov �s Konyev marsallok vett�k �t, akik �jabb v�delmi vonalat hoztak l�tre. Ez �tmenetileg megakasztotta a n�met el�ret�r�st. Guderian p�nc�losai november 15-�n �j�tott�k fel az offenz�v�t 51 hadoszt�llyal, mintegy 1500 harckocsival. A szovjet frontot ism�t t�bb ponton �tt�rt�k, beker�tett�k Tul�t, �tkeltek a Moszkva-Volga csatorn�n. November 25-�n egy p�nc�los �k el�rte Moszkva k�lv�ros�t, �s mintegy 20 kilom�terre k�zel�tette meg a Kreml-t. December 1-j�n azonban a n�met t�mad�s v�glegesen elakadt. Von Bock 3-a �s 5-e k�z�tt ism�t megk�s�relte az offenz�va fel�j�t�s�t, de ekkor m�r utols� tartal�kainak bevet�s�vel sem siker�lt kier�szakolnia az �tt�r�st. Mik�zben a n�metek kimer�ltek, Zsukovnak december elej�re friss er�k �lltak rendelkez�s�re. Addigra r�szben �jabb seregtesteket siker�lt fel�ll�tani, r�szben pedig - miut�n a szovjet vezet�s meggy�z�d�tt arr�l, hogy nem kell jap�n t�mad�sra sz�m�tania - a t�vol-keleti t�rs�gb�l �s Szib�ri�b�l vez�nyeltek �t csapatokat. A Moszkva el�tti frontszakaszon �gy a V�r�s Hadsereg december 6-�n ellent�mad�sba ment �t. December k�zep�n visszafoglalt�k Tul�t �s Mozsajszkot, a h�nap v�g�n Kalug�t. A janu�r k�zep�ig tart� t�mad�sban mintegy 300-500 kilom�terre siker�lt visszaszor�taniuk a n�meteket, �s ezzel elh�rult a Moszkv�t k�zvetlen�l fenyeget� vesz�ly.

A Moszkva el�tti n�met veres�g a vill�mh�bor� kudarc�t jelentette. Az ut�np�tl�si vonalak v�gletes megny�l�sa mellett ebben szerepet j�tszott, hogy a kor�n bek�sz�nt �szi es�z�sek szinte j�rhatatlann� tett�k az utakat, majd a kem�ny orosz t�l ("T�l t�bornok"). B�r az orosz katon�k nyilv�nval�an ugyan�gy f�ztak, mint a n�metek, ut�bbiak – mivel �gy tervezt�k, hogy m�g okt�berben elfoglalj�k Moszkv�t – nem voltak felk�sz�lve a t�li hadvisel�sre. A n�met katon�k egy r�sze m�g janu�rban is ny�ri egyenruh�t hordott, mik�zben a szovjetek vattakab�ttal �s nemezcsizm�val l�tt�k el a katon�ikat. A k�zismerten kem�ny orosz t�lben jobban vizsg�ztak a szovjetek fegyverei is: mik�zben a n�met Schmeisser g�ppisztolyok hamar befagytak, a l�nyegesen egyszer�bb szerkezet� orosz Spagin (PPS) g�ppisztolyok mindenf�le id�j�r�sban haszn�lhat�k maradtak, �s sem a nedvess�g, sem a homok vagy m�s szennyez�d�s nem �rtott nekik. A dieselmotoros T-34-es k�zepes tankok is fel�lm�lt�k a n�met P-III-as �s P IV-es tankokat, �s Moszkv�n�l m�r elegend�t �sszpontos�tottak ahhoz, hogy viszonylag nagy t�megben lehessen bevetni �ket. A 150 millim�teres �gy�val felszerelt KV neh�zp�nc�losnak pedig - b�r kev�s volt bel�le - nem volt n�met ellenfele (a KV-val azonos kateg�ri�j� Tigrisek csak 1943-ban jelentek meg). T�zereje mellett fontos pszichol�giai szerepet is j�tszottak a szint�n nagy sz�mban felvonultatott BM-13-as sorozatvet�k - ezeket nevezt�k a n�metek Szt�lin orgon�knak, az oroszok Katyus�knak. (Ez volt egy�bk�nt a vil�gon els�k�nt haszn�lt reakt�v t�z�rs�gi fegyver, 1941 j�lius�ban vetett�k be el�sz�r Orsa mellett). Ez nem volt el�g, j�tt az orosz t�l, ami megpecs�telte a n�met csapatok sors�t.

Az 1942-es ny�ri n�met offenz�va

Viszonylag r�vid hadm�veleti sz�net ut�n a szovjet vez�rkar - n�mi vit�t k�vet�en - tavasszal a nyugati �s a d�li ir�nyban egyszerre pr�b�lta fel�j�tani az offenz�v�t. A front Moszkv�val szembeni szakasz�n ekkor l�nyegesen m�r nem siker�lt h�tr�bb szor�tani a n�meteket, d�len azonban t�bb sikerrel kecsegtetett Tyimosenk� marsall Harkov ir�ny�ban m�jus 12-�n megindul� t�mad�sa (D�lnyugati Front �s D�li Front). A szovjet p�nc�losok �tt�rt�k a n�met v�d��ll�sokat, �s t�bb mint 100 kilom�tert el�renyomulva el�rt�k Harkov k�lv�ros�t. Itt azonban kimer�ltek a t�mad� energi�k, mik�zben a kialakult kisz�gel�s k�t oldal�n megindult a n�met ellent�mad�s. Von Bock parancsnoks�ga alatt d�lr�l Kleist t�bornok 4. p�nc�los hadserege, �szakr�l pedig Paulus t�bornok 6. hadserege �tkarolta, majd beker�tette a d�lnyugati front csapatait, mintegy 250 ezer foglyot ejtve �s t�bb mint 1000 szovjet tankot megsemmis�tve.

A n�metek ny�ri offenz�v�j�nak el�j�t�ka Szevasztopol bev�tele volt. Az el�z� �v okt�bere �ta beker�tett v�ros ellen j�nius 7-�n kezdte meg Manstein t�bornok hadserege. J�nius v�g�re �tt�rt�k a v�rost �vez� v�delmi gy�r�t, majd utcai harcban j�lius 2-ig fokozatosan f�lsz�molt�k az ellen�ll�st a v�rosban, �s elfoglalt�k a Herszonesz f�lszigetet.

A n�metek nagy ny�ri t�mad�sa – elt�r�en az el�z� �vit�l – m�r nem h�rom, hanem csak egy hadm�veleti ir�nyba indult meg. Mik�zben D�l-Oroszorsz�gban fell�ngoltak a harcok, a front k�z�ps� �s �szaki szakasza alig mozdult. A t�rt�n�szek t�bbs�ge m�r ebben a t�nyben az er�viszonyok �trendez�d�s�nek kezdet�t l�tja. M�ig vita van abban, hogy mi volt a n�met t�mad�s val�di hadm�veleti c�lja. Az egyik �ll�spont szerint a n�met f�er�k �tt�rve a Donon �s a Volg�n �szak fel� fordultak volna, hogy azt�n d�l �s kelet fel�l egy �ri�si strat�giai beker�t�ssel foglalj�k el Moszkv�t. A m�sik v�lem�ny szerint az els�dleges c�l a grozniji olajmez�k megszerz�se, valamint a Kauk�zuson kereszt�l az indiai �t megnyit�sa volt. Elk�pzelhet� az is, hogy a n�met strat�giai c�lkit�z�sek a hadm�veletek alakul�s�nak menete sor�n v�ltoztak, �s miut�n offenz�v�juk a Don-kanyarban elakadt, �tmenetileg letettek a Moszkva elleni hadm�veletr�l, �s a t�mad�s f� s�lypontja �gy helyez�d�tt �t a ny�r v�g�re d�lre.

A 2., a 4. p�nc�los �s a 2. magyar hadsereg (Weichs hadseregcsoport) j�nius 28-�n kezd�d�tt t�mad�sukkal �tt�rt�k Rokosszovszkij marsall frontvonal�t. J�lius 6-�n el�rt�k a Dont, itt azonban ism�t er�s szovjet ellen�ll�sba �tk�ztek �s Voronyezs t�rs�g�ben l�nyeg�ben elakadtak. A 6. n�met hadsereg t�mad�sa azonban t�l�k d�lre sikeresen bontakozott ki. Ennek hat�s�ra a n�met f�parancsnoks�g d�lre ir�ny�totta a 4. p�nc�los hadsereget is. J�lius 23-�n ism�t elfoglalt�k a Don melletti Rosztovot. Augusztus elej�n a Paulus vez�rezredes 6. hadserege �s Kleist 4. p�nc�los hadserege megind�totta a Volga ir�ny�ba az �j t�mad�st. Id�k�zben azonban a 4 p�nc�los hadsereget d�l fel�, a Kauk�zus ir�ny�ba ford�tott�k, mik�zben Paulus csapatai a Volga menti Szt�lingr�d elfoglal�s�nak feladat�t kapt�k. A n�met p�nc�losok �tlagosan 40 km-t tettek meg naponta a d�l-orosz sztyepp�n. Augusztus 4-�n Sztavropolt, 9-�n Majkopot �rt�k el, �s Kleist er�i behatoltak a Kauk�zusba, szeptember elej�n pedig Paulus csapatai megkezdt�k Szt�lingr�d ostrom�t (a v�rost augusztus 24-�n kezdte bomb�zni a Luftwaffe). A n�metek egyetlen h�nap alatt - a t�l�k m�r szinte megszokott �temben - t�bb sz�z kilom�tert tettek meg, a v�rt had�szati siker azonban elmaradt. Tyimosenko ugyanis - noha kem�ny ut�v�dharcokat folytatott - f�er�it ez�ttal sikerrel kivonta ki a n�met csap�sok el�l, �s csak Szt�lingr�d k�zvetlen el�ter�ben pr�b�lt megkapaszkodni. Ebben n�mi szerepet j�tszott az is, hogy Zsukov �s Vasziljevszkij marsallok javaslat�ra Szt�lin feladta a merev v�delem elv�t. Mik�zben a szovjet vez�rkar augusztus v�g�n hozz�l�tott a had�szati ellent�mad�s (Uranusz hadm�velet) terveinek �s logisztikai el�k�sz�leteinek kidolgoz�s�hoz, Tyimosenko visszavonulhatott a Volg�hoz, azzal az utas�t�ssal azonban, hogy a Volga vonal�t �s f�leg Szt�lingr�dot mindenk�ppen tartania kell. Szeptember 6-�n Paulus t�bornok 6. hadsereg�nek csapatai behatoltak a v�rosba, amelyet a Csujkov t�bornok parancsnoks�ga alatt �ll� 62. hadsereg v�dett. A m�r romm� bomb�zott v�rosban kem�ny utcai harcok alakultak ki. A n�metek szeptember 13-�n a v�rost�l d�lre el�rt�k a Volg�t. Minden h�z�rt napokig tart� harc folyt, okt�ber v�g�re a v�ros nagy r�sze l�nyeg�ben a kez�kre is ker�lt (volt, ahol csak n�met peremvonalat csak sz�z m�ter v�lasztotta el a foly�t�l, �t�t� sikert azonban nem tudtak el�rni. Vesztes�geik hatalmasak voltak. J�lius k�zepe (az offenz�va kezdete) �s november 19 k�z�tt mintegy 200 000 halottat, 1500 tankot, 1000 �gyut �s 1300 rep�l�g�pet vesztettek.

A szovjet ellent�mad�s Szt�lingr�dn�l

A szovjet vez�rkar felismerte, hogy a Volg�hoz val� el�ret�r�s sor�n a 6. n�met hadsereg sz�rnyai elny�ltak, �s ezeket a n�met er�kn�l rosszabbul felszerelt �s alacsonyabb harc�rt�k� - rom�n �s olasz csapatok biztos�tott�k. Ez�rt - mik�zben Csujkov t�bornok 62. hadserege a v�ros v�delm�ben csak a legsz�ks�gesebb ut�np�tl�st kapta - az �jonnan felsorakoztatott tartal�kokat ide csoportos�tott�k. November 19-�n a v�rost�l �szak-nyugatra a D�lnyugati Front (Vatutyin t�bornok) �s a Doni Front (Rokosszovszkij marsall) csapatai, 20-�n pedig a v�rost�l d�lre a Szt�lingr�di Front (Jerjomenko marsall) ind�totta meg a t�mad�st �sszesen 11 hadsereggel, amelyek k�z�l hat volt p�nc�los. A frontot mindk�t sz�rnyon egyetlen nap alatt �tt�rt�k, sz�tvert�k a 3. �s 4. rom�n hadsereget, �s a gyorsan el�ret�r� p�nc�los�kek 23-�n a Don mellett Kalacsn�l tal�lkoztak, ezzel beker�tve a 6. hadsereget. Hitler megtiltotta a visszavonul�st a Donhoz, �s a gy�r� bez�r�d�sa ut�n a kit�r�sre sem adott enged�lyt. Ebben a d�nt�sben k�zrej�tszott az is, hogy G�ring biztos�totta, hogy a Luftwaffe k�pes ut�np�tl�ssal ell�tni a beker�tett csapatokat, am�g a gy�r�t nem siker�l �tt�rni. Val�j�ban a 6. hadsereg sz�ks�gleteinek csak t�red�k�t tudt�k l�gi �ton bejuttatni a gy�r�be.

December 12-�n Manstein t�bornagy vezet�s�vel indult meg a 6., 17., �s a 23. p�nc�loshadoszt�ly t�mad�sa a 6. hadsereg felment�s�re D�lnyugat (Kotyelnyikovo) fel�l. A "T�li Vihar" fed�nev� hadm�velet kezdetben j�l haladt, �s mintegy 60 kilom�terre siker�lt megk�zel�teni a 6. hadsereg peremvonal�t. Az offenz�va azonban 23-�ra erej�t vesztette �s elakadt, majd 26-�n a szovjet nyom�s hat�s�ra Manstein k�nytelen volt megkezdeni a visszavonul�st. Ezt k�vet�en m�r rem�ny sem volt a 6. hadsereg felment�s�re. A szovjetek sikeresen stabiliz�lt�k a gy�r�t, majd t�bb kieg�sz�t� offenz�v�t ind�tottak (ezek egyike sor�n vert�k sz�t december m�sodik fel�ben el�sz�r a 8. olasz, majd janu�rban a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereget). Janu�rban s�lyos harcok k�zepette el�sz�r kett�v�gt�k, majd febru�r 2-ra felsz�molt�k a szt�lingr�di katlant. Paulus t�bornok az utols� pillanatban, janu�r 30-�n megkapta t�bornagyi kinevez�s�t Hitlert�l. Ez voltak�ppen felsz�l�t�s volt az �ngyilkoss�gra (kor�bban soha egyetlen n�met t�bornagy sem hagyta �lve elfogni mag�t), aminek azonban nem tett eleget, hanem fogs�gba esett. A teljes n�met vesztes�g mintegy 250 ezer f� volt, ebb�l kb. 90 ezer esett hadifogs�gba.

Szt�lingr�dt�l Kurszkig

A szt�lingr�di �s az azt kieg�sz�t� kisebb szovjet ellent�mad�sok k�vetkezt�ben a n�metek visszavonni k�nyszer�ltek a Kauk�zusba kor�bban bet�rt csapataikat is (Kleist hadseregcsoport), majd az er�s szovjet t�mad�sok k�vetkezt�ben febru�r 5-�n a Don torkolat�n�l fekv� Rosztovot is ki kellett �r�teni�k. Ezzel egyidej�leg Vatutyin t�bornok D�lnyugati Frontja - miut�n janu�rban els�p�rte a 8. olasz �s a 2. magyar hadsereget - Voronyezs fel�l tov�bb folytatta t�mad�s�t Harkov fel�. Febru�r 16-�n a v�rost v�d� I. SS p�nc�los hadtest k�nytelen volt visszavonulni, a szovjetek visszafoglalt�k Harkovot. A V�r�s Hadsereg c�lja ekkor m�r a Dnyeper el�r�se �s Ukrajna teljes felszabad�t�sa volt. Vatutyin t�mad� er�i azonban febru�r k�zep�re kimer�ltek, mik�zben - a v�ls�gos helyzet hat�s�ra - Manstein D�l hadseregcsoportja jelent�s ut�np�tl�shoz �s (r�szben Nyugatr�l r�szben Kleist "A" hadseregcsoportj�t�l �tvez�nyelt) friss csapatokhoz jutott. A febru�r 20-�n indul� ellencsap�s sor�n a n�metek Vatutyin meggyeng�lt �legys�geit beker�tett�k, ism�t eg�szen Harkovig vetett�k vissza a szovjeteket, �s m�rcius elej�n k�r�lz�rt�k, majd visszafoglalt�k a v�rost. A Vatutyin D�lnyugati Frontj�val szomsz�dos Voronyezsi frontot azonban csak kisebb er�kkel t�madt�k, �gy az - komoly er�s�t�seket is kapva - l�nyeg�ben megtartotta �ll�sait. Ezzel egyidej�leg - mivel a f�er�k k�zdelme d�len folyt egy akkor l�nyeg�ben helyi jelent�s�g�nek tekintett hadm�velettel - a szovjetek Moszkv�t�l nyugatra Vjazm�n�l h�tr�bb szor�tott�k a n�meteket. �gy mire el�rkezett a tavaszi olvad�s �s a mindk�t f�l �tmeneti kimer�lts�ge miatti hadm�veleti sz�net, kialakult Kurszk k�r�l az a mintegy 200 kilom�teres �v, amely k�s�bb a ny�ri harcok k�z�ppontj�v� v�lt.

Kurszk

1943 m�rcius-�prilis�ban - kisebb bizonytalans�gok ut�n - mindk�t oldal vez�rkara arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy a k�vetkez� hadm�veletek sz�m�ra legk�n�lkoz�bb terep a Kurszk k�rny�k�n kialakult kisz�gel�s. Hitler n�mi vita ut�n elvetette egy �jabb d�li offenz�va terv�t, �s �prilisban kiadta az utas�t�st a kisz�gel�s k�t oldalr�l val� megt�mad�s�ra. A n�met vez�rkar tov�bbi elk�pzel�sei szerint, miut�n a k�t ir�nyb�l t�mad� er�s p�nc�losk�tel�kek a kisz�gel�st lev�gva tal�lkoznak, megsemmis�tik Vatutyin Voronyezsi �s Rokosszovszkij K�zponti frontj�nak er�it, majd egy k�z�s, keleti ir�ny�, Moszkva elleni csap�ssal folytat�dna a ny�ri hadj�rat. A hadm�velet megind�t�s�t, amely a Citadella fed�nevet kapta, kezdetben m�jusra tervezt�k, majd - hogy t�bb idej�k legyen a felk�sz�l�sre �s nagyobb t�megben vethess�k be p�nc�losaikat, k�zt�k az �j Tigris neh�zharckocsit - j�lius elej�re halasztott�k.

A m�sik oldalon Zsukov �s Vasziljevszkij is arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Kurszk k�rny�k�n v�rhat� a n�metek �j offenz�v�ja. N�mi vita ut�n lebesz�lt�k Szt�lint egy megel�z� t�mad�s megind�t�s�r�l, �s meggy�zt�k, hogy egy m�lyen ki�p�tett, t�bbr�teg� v�delmi vonalban v�dekezve fel kell morzsolni a t�mad� n�met alakulatokat, majd a szovjet had�szati tartal�kokat felhaszn�lva ezt k�vet�en kell t�mad�sba �tmenni.

J�lius 5-�n �szak fel�l a Model t�bornagy �ltal vezetett 9. p�nc�los, d�l fel�l a Hoth t�bornok vezette (�jj�szervezett) 4. p�nc�los hadsereg mintegy 2700 p�nc�lossal, t�bbs�g�kben �j Tigris neh�z-, �s Panther k�zepes harckocsikkal, valamint a szint�n �j Ferdin�nd rohaml�vegekkel ind�tott�k meg a t�mad�st, amit k�zel 2000 rep�l�g�p t�mogatott. A h�bor� sor�n m�g sosem l�pett harcba ilyen sz�k ter�leten ilyen nagym�ret� p�nc�loscsoportos�t�s. Vel�k szemben azonban szint�n rekords�r�s�g� v�delem �p�lt ki. K�zel 10 ezer t�z�rs�gi �s p�nc�lt�r� l�veg, t�bb sz�z kilom�ter hosszan ki�p�tett v�delmi �rokrendszer, kilom�terenk�nt 3000-es s�r�s�gben telep�tett akn�k v�rt�k a t�mad�st. A kisz�gel�s d�li sz�rny�n a t�mad�s megindul�sa el�tti �r�kban a szovjetek er�s megel�z� t�t�rs�gi csap�st is m�rtek a n�metek j�l felder�tett megindul�si k�rleteire. Ez azonban nem �rte el a v�rt hat�st, mert ebben az id�pontban a n�met alakulatok m�g nem foglalt�k el megindul�si poz�ci�ikat.

A n�metek s�lyos vesztes�geket szenvedve, folyamatos szovjet ellenl�k�seket lek�zdve nyomultak el�re mind az �szaki, mind a d�li frontszakaszon. J�lius 10-ig mintegy 50 kilom�ternyire siker�lt be�kel�dni�k a szovjet v�delmi vonalakba. T�mad�suk azonban lelassult �s noha utols� tartal�kaikat is bevetett�k, nem siker�lt kier�szakolniuk a teljes �tt�r�st. J�lius 11-�n megindult a szovjet ellent�mad�s. �szakon - l�nyeg�ben Model csapatainak a sz�rny�ban Popov t�bornok Brjanszki Frontja, 12-�n d�len Hoth oldal�ban Konyev marsall Sztyeppi Frontja t�madott. A vil�gt�rt�nelem legnagyobb p�nc�loscsat�j�ban Kurszkt�l d�lre �sszesen t�bb mint 1000 tank vett r�szt. J�lius 13-�n a n�metek - kimondatlanul beismerve a veres�get - le�ll�tott�k az offenz�v�t, miut�n p�nc�losaik k�zel nyolcvan sz�zal�k�t elvesz�tett�k. Hasonl� m�rt�k� volt a szovjet vesztes�g is, ezt azonban ellens�lyozta, hogy - az Uralban ekkor m�r teljes kapacit�ssal m�k�d� �zemeknek k�sz�nhet�en - a szovjet harckocsigy�rt�s jelent�sen meghaladta a n�metek�t, a t�z�rs�gi eszk�z�k gy�rt�sa pedig a t�bbsz�r�s�re emelkedett. A V�r�s Hadsereg a Kurszki �sszecsap�s ut�n �jabb csapatokat tudott t�mad�sra felsorakoztatni, mik�zben a n�metek gyakorlatilag teljes had�szati tartal�kukat elvesz�tett�k.

A hadt�rt�n�szek j� r�sze szerint a h�bor� igazi fordulat�nak ink�bb a kurszki, mint a szt�lingr�di csata nevezhet�. Ut�bbi jelent�s�ge abban van, hogy az volt az els� olyan szovjet ellent�mad�s, amelyben egy jelent�s n�met csoportos�t�s teljesen megsemis�lt. Kurszkn�l ker�lt azonban v�glegesen a had�szati kezdem�nyez�s a V�r�s Hadsereg kez�be, amit a n�meteknek t�bb� nem siker�lt visszaszerezni�k.

Az elemz�k egy r�sze szerint emellett szakmailag mind a szovjet t�bornoki kar, mind az alacsonyabb rang� tisztek �ltal�nos sz�nvonala ekkort�l egyenrang� a n�met sz�nvonallal, helyenk�nt �s id�nk�nt meg is haladja azt. Kialakul a szovjet marsalli kar vezet� csoportja: Kurszkn�l �s a Kurszki csat�t k�vet� Belgorodi hadm�veletben Zsukov �s Vasziljevszkij mellett m�r vezet� szerepet j�tszanak a h�bor� k�vetkez� szakasz�nak meghat�roz� egy�nis�gei, Konyev, Vatutyin, Rokosszovszkij, Malinovszkij, Tolbuhin. Noha b�tors�guk kor�bban is k�ts�gbevonhatatlan, az egyszer� szovjet katona harc�rt�ke is ekkort�l tekinthet� azonosnak a n�met katon�k�val.

A fordulat fontos eleme, hogy 1943 nyar�ra a szovjet fegyvergy�rt�s volumene is el�rte, majd egyes kateg�ri�kban (k�zepes harckocsik, t�z�rs�gi eszk�z�k, rep�l�g�pek) jelent�sen meghaladta a n�met fegyvergy�rt�s�t, �s min�s�ge is megjavult. Ekkor jelenik meg a T-34-es �ttervezett toronnyal �s 85 mm-es l�veggel felszerelt �j v�ltozata, a KVII., majd az ISZ-1. neh�zharckocsi, a Jak-3 �s a La-5 vad�szg�p, majd az IL-2 csatarep�l�g�p. A harckocsikon sz�ll�tott rohamalakulatok standard felszerel�s�v� v�lik a puska helyett (kor�bban n�ha m�g ebb�l is kev�s volt) az ismert dobt�ras Spagin (PPS) g�ppisztoly. (1943-ban egy�bk�nt a n�met hader� is r�szleges �tfegyverz�sen megy kereszt�l, a m�r eml�tett Tigris �s a P�rduc V. harckocsi, a Ferdin�nd rohaml�veg mellett ekkor jelenik meg a FW-190 vad�szg�p.)

Visszaeml�kez�sek szerint Kurszkt�l kezdve v�lik igaz�n �rz�kelhet�v� a land-lease sz�ll�t�sok hat�sa is. Nem is annyira a fegyversz�ll�t�soknak volt jelent�s�ge, mint ink�bb a sz�ll�t�j�rm�veknek, teheraut�knak (a sz�vets�gesek t�bb 10 000 Studebaker teheraut�t �s Jeep-et sz�l�tottak) �s t�z�rs�gi vontat�knak (1944 elej�re a szovjet t�z�rs�g a kor�bbi fogatolt t�z�rs�gb�l teljesen g�pes�tett� v�lt), valamint az �lelmiszersz�ll�tm�nyoknak (a szovjet katon�k az amerikai konzerveket "m�sodik frontnak" nevezt�k) �s egy�b kiseg�t� anyagoknak.

Szovjet offenz�va Kurszk ut�n

A kurszki gy�zelem ut�n a rendelkez�sre �ll� hadm�veleti tartal�kok bevet�s�vel a szovjetek mind a kisz�gell�st�l d�lre, mind att�l �szakra �ltal�nos offenz�v�ba mentek �t. Model �s Hoth cspatai kem�nyen v�dekeztek, de nem tudt�k megakad�lyozni, hogy a V�r�s Hadsereg augusztus 1-j�n elfoglalja Orjolt. D�len r�vid id�re m�g el is akadt az orosz t�mad�s, augusztus 3-�n azonban Vatutyin teljes frontj�nak bevet�s�vel szinte els�p�rt�k a 4. n�met hadsereget. Augusztus 5-�n elfoglalt�k Belgorodot, ezzel l�nyeg�ben megny�lt az �t Harkov �s a Dnyeper fel�. Manstein javaslat�ra Hitler enged�lyezte a n�met csapatok visszavonul�s�t az �.n. Keleti Falhoz. Ennek az er�dvonalnak a ki�p�t�s�re azonban m�r nem volt id�. A szovjet hadsereg augusztus 23-�n - ekkor m�r v�gleg - visszafoglalta Harkovot, szeptember k�zep�n el�rte a Dnyepert �s t�bb helyen �t is kelt rajta.

Partrasz�ll�s Szicili�ban

A rakom�ny kirakod�sa a partrasz�ll� haj�kb�l a normandiai partrasz�ll�s ut�n, 1944. j�nius

1943. j�lius 9-10-�n a sz�vets�gesek partra sz�lltak Szic�li�ban, ezzel a nyugati sz�vets�gesek t�bb mint k�t �v m�lt�n ism�t megjelentek sz�razf�ldi er�ikkel is az eur�pai kontinensen. A Passero fok k�t oldal�n Patton �s Montgomery t�bornokok parancsnoks�ga al� 10 brit �s amerikai hadiszt�ly tartozott, ebb�l kett� l�gi sz�ll�t�s� (1. brit �s 82. amerikai) volt. Vel�k szemben a szigeten a Guzzoni t�bornok vezet�s�vel t�z olasz �s k�t n�met hadoszt�ly (15. p�nc�lgr�n�tos �s a Hermann G�ring p�nc�los) v�dekezett. K�z�l�k mind kik�pz�s, mind felszerelts�g szempontj�b�l csak a n�metek vehett�k fel a versenyt a sz�vets�gesekkel, az olasz csapatok egy r�sze m�g g�pes�tett sz�ll�t�j�rm�vekkel sem rendelkezett. A partrasz�ll�s a sz�vets�gesek sz�m�ra is meglep�en sim�n zajlott, a sziget elfoglal�sa azonban nem ment k�nnyen. Patton csapatai Szicilia nyugati fel�t foglalt�k el, m�g Montgomery 8. hadserege keletre, Messina fel� fordult. T�mad�sa azonban a tov�bbi k�t hadiszt�llyal meger�s�tett (1. ejt�erny�s �s 29. p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly) n�met er�k kem�ny ellen�ll�sa miatt elakadt, ez�rt Patton csapatainak egy r�sz�t is kelet fel� kellett ind�tani. V�g�l j�lius 22-�n a sz�vets�gesek elfoglalt�k Palerm�t, majd kisebb m�ret� �tkarol� hadm�veletekkel visszavonul�sra k�nyszer�tett�k a n�meteket, akik augusztus 11-�n ki�r�tett�k a szigetet.

Az olaszorsz�gi hadj�rat kezdete

A sz�vets�gesek szic�liai sikereinek hat�s�ra j�lius 25-�n R�m�ban a Fasiszta Nagytan�csban leszavazt�k Mussolinit, akit le is tart�ztattak. III. Viktor Emmanuel korm�nya Badoglio t�bornokot b�zta meg az �j korm�ny megalak�t�s�val, aki fegyversz�neti t�rgyal�sokat kezdem�nyezett. Montgomery t�bornok 8. hasdserege szeptember 3-3-�n �tkelt a Messinai Szoroson �s elfoglalta Reggio di Calabri�t, majd 8-�n Clark t�bornok 5. amerkai hadserege partrasz�ll�st hajtott v�gre N�polyt�l d�lre, Salernon�l.

Ezt k�vet�en a n�metek megsz�llt�k �szak-Olaszorsz�got, �s ellenkorm�nyt szerveztek. Mussolinit, akit a Gran Sasson egy turistah�zban tartottak fogva, szeptember 12-�n Otto Skorzeny ejt�ery�s k�l�n�tm�nye kiszabad�totta. Az olasz dikt�tor �szak Olaszorsz�gban n�met v�dn�ks�g alatt l�trehozta a Saloi Fasiszta K�zt�rsas�got.

A Salernon�l partrasz�llt amerikai csapatok kezdetben igen er�s ellent�mad�sokat szenvedtek el, voltak pillanatok, amikor �gy t�nt, hogy nem k�pesek megtartani a kialak�tott h�df�t, amit a n�met 10. hadsereg kish�j�n kett�v�gott. V�g�l is a t�mad� n�met p�nc�losk�tel�kek semmiv� v�ltak a h�df�t fedez� sz�vets�ges flotta neh�z haj��gyuinak t�z�ben. Maradv�nyaik (�s az id�k�zben Franciaorsz�gb�l �s Oroszorsz�gb�l meg�rkezett er�s�t�sek) szeptember k�zep�re el�re elk�sz�tett v�delmi vonalukba vonultak vissza. 16-�n a Salernob�l kiindul� amerikaiak �s a f�lsziget d�li cs�cske fel�l el�nyomul� britek egyes�ltek, majd szeptember 30-�n bevonultak N�polyba.

Ezut�n az it�liai el�renyomul�s az Apenninek hegyes vid�k�n lelassult (Csiga-offenz�va). 1944-ben t�bb kisebb (Anzio) partrasz�ll�st hajtottak v�gre, j�nius 4-�n foglalt�k el R�m�t, de tov�bbra is igen lass� volt az el�renyomul�suk: 1945 m�jus�ban, a n�met �sszeoml�skor m�g �szak-It�lia jelent�s r�sze n�met k�zen volt.

A h�bor� �szak-Afrik�ban

Noha az �szak-afrikai hadsz�nt�ren az olasz hader�k 1940 nyar�n sz�mszer� f�l�nyben (hat hadoszt�ly kett�vel szemben) voltak a britekkel szemben, Mussolini hosszasan habozott, miel�tt utas�t�st adott az offenz�va megkezd�s�re. Ebben szerepet j�tszott az is, hogy az olasz csapatok val�j�ban nem voltak felk�sz�lve a hadj�ratra: nem voltak g�pes�tve, mik�zben Wavell t�bornok mindk�t hadoszt�lya g�pes�tett volt. Eredetileg az olaszok a t�mad�st a brit szigeteken tervezett n�met partrasz�ll�ssal egyidej�leg akart�k megind�tani. Miut�n ez v�g�l elmaradt (�s az olasz er�ket is meger�s�tett�k), Graziani t�bornok hadereje szeptember 13-�n l�pte �t a l�biai-egyiptomi hat�rt. Az angolok visszavonultak, �s csup�n ut�v�dharcokra szor�tkoztak, �gy az olaszok szeptember 20-�ra el�rt�k Sidi el Baranit. Okt�berben azonban az angol er�k kieg�sz�ltek a 7. p�nc�los hadszt�llyal �s a f�ldk�zi-tengeri flott�t, valamint l�gierej�t is meger�s�tett�k. Wavell december 10-�n v�ratlanul t�mad�sba ment �t, sz�zil�lta az olasz 10. hadoszt�lyt, majd elfoglalta Tobrukot, Benghazit �s csak akkor �llt meg, amikor febru�r 11-�n ism�t el�rte a l�biai hat�rt.

Mussolini, hogy megv�dje L�bi�t, k�nytelen volt elfogadni a m�r kor�bban felaj�nlott n�met seg�ts�get. A n�met 5. k�nny� hadoszt�ly, amelyet k�s�bb m�g egy p�nc�los hadoszt�ly is k�vetett, febru�r 15-�n �rkezett meg Tripoliba; az �gy fel�ll�tott Afrika-hadtest parancsnok�v� Erwin Rommel alt�bornagyot nevezt�k ki. Ezzel a rosszul felszerelt �s gyenge harci szellem� olasz csapatokat j�l felszerelt, hat�kony n�met er�k eg�sz�tett�k ki, egy igen dinamikus �s v�llalkoz� szellem�, tapasztalt t�bornok parancsnoks�ga alatt.

K�r�lbel�l Rommel meg�rkez�s�vel egyid�ben viszont meggyeng�tett�k a vele szemben �ll� brit er�ket. Egy hadoszt�lyt kivontak a sivatagi frontr�l, hogy a Szom�lia fel�l m�g vesz�lyeztetett Eti�pi�ba k�ldj�k, mintegy 50 ezer embert Alexandri�ba vontak vissza, hogy behaj�zz�k �ket G�r�gorsz�g fel�, �s a 7. p�nc�los hadoszt�ly is jelent�s felt�lt�sre szorult. Rommel - miut�n Berlinben el�rte, hogy kivonj�k az olaszok parancsnoks�ga al�l - szinte minden el�k�sz�let n�lk�l ind�totta meg t�mad�s�t; m�g azt sem v�rva be, hogy valamennyi csapata be�rkezzen. M�rcius 24-�n elfoglalta a hat�rmenti El Agheil�t, majd - mik�zben az olasz gyaloghadoszt�lyok a part nemt�n nyomultak el�re, p�nc�losaival a sivatagon kereszt�l �tkarol� m�veletet hajtott v�gre. Az angolok - hogy elker�lj�k a beker�t�st - �prilis 3-�n ki�r�tett�k Benghazit; Rommel h�rom, viszonylag kisl�tsz�m� p�nc�los oszloppal �jabb beker�t� man�verbe kezdett a sivatagon kereszt�l, aminek eredm�nyek�ppen el-Mechillin�l a f�l angol vez�rkart (Neame �s O'Connor t�bornokot) siker�lt elfognia. �prilis 11-�re az olasz Brescia hadoszt�ly el�rte Dern�t, az angol csapatok pedig az egyetlen v�dhet� er�d�tm�nybe, Tobrukba vonultak vissza.

Az ezt k�vet� nyarat mindk�t f�l a tov�bbi hadj�ratokra val� felk�sz�l�ssel t�lt�tte. A brit flotta f�ldk�zi-tengeri f�l�ny�nek k�sz�nhet�en ebben az id�szakban j�val t�bb ut�np�tl�st tudtak a csapatokhoz juttatni, mint a n�metek (a n�met sz�ll�tm�nyok mintegy harmada veszett oda a tengeren). A jelent�sen kieg�sz�tett brit 8. hadsereg november 11-�n ment �t �jra t�mad�sba. Ezt a hadj�ratot nevezt�k a h�rom Cunningham hadj�rat�nak, mert az egyiptomi sz�razf�ldi csapatok, a l�gier�k �s a f�ldk�zi-tengeri flotta parancsnok�t egyar�nt �gy h�vt�k (k�z�l�k ketten voltak testv�rek). Rommel kezdetben sikerrel h�r�totta el a Bir el-Gobi elleni t�mad�st, azt�n m�gis a visszavonul�s mellett d�nt�ttt, noha a britek s�lyos vesztes�geket szenvedtek (a 4. angol p�nc�los dand�r a t�mad�s er�ltet�se k�zben szinte teljesen megsemmis�lt). A n�metek �s olaszok - hosszabb-r�videbb id�re t�bbsz�r meg�llva - 1942. janu�rj�ig eg�szen Marsa-Matruhig, a kor�bbi offenz�va kiindul�pontj�ig h�tr�ltak. Mik�zben azonban az el�renyomul� brit csapatok szinte teljesen fel�rl�dtek, Rommelnek nemcsak siker�lt meg�riznie er�i z�m�t, hanem m�g komoly ut�np�tl�shoz, t�bbek k�z�tt �j harckocsikhoz is jutott. A F�ldk�zi-tengeren a helyzet ugyanis �tmenetileg javult a n�metek sz�m�ra, els�sorban azzal, hogy jelent�s rep�l�er�ket telep�tettek Szic�li�ba, �s az olasz flotta is fokozta az aktivit�s�t. Rommel - az el�z� �vihez hasonl�an - v�ratlan gyorsas�ggal ind�totta meg �jabb ellent�mad�s�t. Janu�r 28-�n visszafoglalta Benghazit, ahol nagy mennyis�g� j�rm�vet �s hadianyagot zs�km�nyolt. Ezut�n tov�bb nyomult ism�t eg�szen el-Mechili �s Derna fel�. A brit 8. hadsereg sz�tzil�lva vonult vissza, �s csak Tobrukt�l nem messze siker�lt �tmenetileg megvetnie a l�b�t. A v�ratlan siker Hitler �s Mussolini szem�ben fel�rt�kelte az �szak-afrikai hadszinteret. Berghofi tal�lkoz�jukon mg�llapodtak, hogy hogy nagyobb er�ket juttatnak Rommelnek. Az �j offenz�va m�jus 26-�n kezd�d�tt meg. A 90. n�met �s a Trieste olasz hadoszt�ly Got-el Valebn�l �tt�rte az ez�tal kem�nyen v�dekez� britek frontj�t. Az angolok gyors �temben vonultak vissza kelet fel�. Ezt kihaszn�lva Rommel egy v�ratlan hadmozdulattal h�rom nap alatt (j�nius 19-21) bevette - a v�delemre egy�bk�nt j�l felk�sz�tet - Tobrukot, ahol 25 ezer foglyot ejtett, k�zt�k �t t�bornokot, nagymennyis�g� hadanyagot, egyebek mellett t�zezer k�bm�ter benzint zs�km�nyolt Ennek jelent�s�g�t n�velte, hogy az el�z� hadj�ratban Tobrukot nem siker�lt elfoglalni, a beker�tett er�d�t heteken kereszt�l ausztr�l katon�k v�dt�k. Rommel ekkor kapta meg a marsall-botot. Tobruk bev�tele ut�n Rommel hasonl� energi�val folytatta offenz�v�j�t. K�t p�nc�los oszlopa a tengerparttal p�rhuzamosan el�nyomulva menetb�l elfoglalta a britek matruhi meger�s�tet �ll�sait, Fuk�t, �s j�nius 30-�ra el�rte a N�lus-delt�t�l mind�ssze sz�z kilom�terre lev� El-Alamein-i szorost. Itt azonban a britek m�r szil�rdabb v�delmet �p�tettek ki, a n�met-olasz csapatok pedig ut�np�tl�sra �s felt�lt�sre szorultak (Rommelnek mind�ssze 27 tankja maradt), �gy a front megmerevedett.

�szre alapvet�en megv�ltoztak a k�t f�l tev�kenys�g�t meghat�roz� had�szati t�nyez�k. A F�ldk�zi-tengeren ism�t helyre�llt a brit flotta f�l�nye, az olasz flotta - r�szben olajhi�ny k�vetkezt�ben - beszorult a kik�t�ibe, �s a sz�vets�gesek szil�rdan tartott�k M�lt�t. A n�metek meggyeng�tett�k Szicili�ban �llom�soz� l�gier�iket, mert a keleti fronton volt sz�ks�g r�juk. Az �szak-afrikai olasz-n�met hader� ut�np�tl�sa igencsak akadozott, az �tnak ind�tott sz�ll�tm�nyoknak mind�ssze 55-60 sz�zal�ka �rt c�lba. A T�vol-Keleten a Korall-tengeren �s a Midway-szigetekn�l el�rt amerikai gy�zelem cs�kkentette India vesz�lyeztetetts�g�t, �s lehet�v� tette, hogy a britek k�t hadoszt�lyt (egy p�nc�lost �s egy gyalogost) India helyett Egyiptomba ir�nytsanak. A 8. brit hadsereg emellett jelent�s felszerel�st kapott - t�bbek k�z�tt amerikai Shermann harckocsikat, �j t�z�rs�gi eszk�z�ket - �s egy �j, energikus parancsnokot Montgomery t�bornok szem�ly�ben.

Montgomery sikeres f�lrevezet� akci�i k�vetkezt�ben Rommel a t�mad�st a front d�li r�sz�n v�rta, ez�rt ott tartotta p�nc�los er�i z�m�t. Okt�ber 23-�n a britek 20 perces t�z�rs�gi el�k�sz�t�s ut�n a front �szaki r�sz�n mentek �t t�mad�sba. A 10. p�nc�los hadtest m�r ezen az �jjelen be�kel�d�tt az olasz Folgore hadoszt�ly �ll�saiba, �tt�r�st azonban nem �rt el. Rommel, aki szabads�g�t megszak�tva t�rt vissza Afrik�ba (miut�n helyettese, Stumme vez�rezredes egy l�git�mad�s k�vetkezt�ben �let�t vesztette) visszair�ny�totta az �szaki �s a k�z�ps� szektorba p�nc�losait. A t�bb napig tart� �tk�zetben t�mad�sok �s ellent�mad�sok k�vett�k egym�st. M�g 28-�n is �jabb t�mad�st kezdem�nyezett, amit azonban a RAF ekkor m�r cs�r�j�ban elfojtott. November 2-�n a brit 10. hadtest v�g�l sikeresen �tt�rte a frontot, Rommel pedig elrendelte a visszavonul�st, hogy hader�i megmaradt r�sz�t meg�rizze. Az angolok november 13-�n visszafoglalt�k Tobrukot, majd december 21-�n Benghazit.

November 7-8-�n Dwight D. Eisenhower t�bornok vezet�s�vel amerikai-angol csapatok sz�lltak partra Marokk�ban �s Alg�ri�ban (Torch hadm�velet). Az addig a Vichy korm�nyhoz h� francia csapatok csak minim�lis ellen�ll�st tanus�tottak. Ezzel az afrikai n�met-olasz er�k k�t t�z k�z� szorultak. A nyugat fel�l t�mad� amerikaiak az �v v�g�n tal�lkoztak az Egyiptom fel�l t�mad� brit 8. hadsereggel, v�g�l m�jus 12-�n a Tun�zi�ba szor�tott n�met csapatok megadt�k magukat, ezzel �szak-Afrika v�glegesen a sz�vets�gesek kez�re ker�lt.

A h�bor� �zsi�ban �s a Csendes-�ce�non

El�zm�nyek

Jap�n politika a h�bor� el�tti �vekben

A T�vol-Keleten Jap�n folytatta a sz�zad elej�n megkezdett terjeszked�si politik�j�t. 1936-ban megt�madt�k K�n�t, megsz�llt�k Mandzs�ri�t, ahol Mandzsuku� n�ven b�b�llamot hoztak l�tre. 1938-ban a Hassz�n-t�n�l, 1939-ben a Halhin Gol foly�n�l provok�ltak incidenst, a szovjetek hat�rozott fell�p�se nyom�n azonban megh�tr�ltak.

R�szben a Halhin Gol-i incidensben elszenvedett kudarc, r�szben az eur�pai gyarmattart� hatalmak meggyeng�l�se nyom�n Jap�nban eld�lt az a vita, hogy a h�d�t�sok k�vetkez� l�p�se Szib�ria vagy a csendes-�ce�ni ter�letek legyenek.

Miut�n 1940 m�rcius�ban a jap�n parlament, a Diet egyhang�lag elfogadta a K�na elleni szent h�bor�r�l sz�l� hat�rozatot, m�g ezen a tavaszon �j offenz�v�ba kezdett K�na ter�let�n. 1940 m�jus�ban az USA haditenger�szete csendes-�ce�ni flott�j�nak t�maszpontj�t �thelyezte az Egyes�lt �llamok nyugati partj�r�l a – „bevehetetlen”-nek nyilv�n�tott Pearl Harborra a Hawaii-szigetekre. A flottab�zis �thelyez�s�r�l Yamamoto Isoruku admir�lis �gy nyilatkozott, hogy az „olyan, mint egy torkunk fel� szegezett t�r”.

Hadig�pezet�nek m�k�dtet�s�hez Jap�nnak ac�lra, K�n�ban l�v� csapatainak ell�t�s�hoz pedig olajra volt sz�ks�ge, amelyet m�s nyersanyagok mellett az eur�paiak �ltal uralt d�lkelet �zsiai t�rs�gben l�v� olajk�szletek megszerz�s�vel k�v�ntak biztos�tani. Ez a hollandok �ltal uralt Indon�zi�t, a brit Malajzi�t �s Francia-Indok�n�t jelentette.

A jap�n hadvezet�s �gy gondolta, hogy a n�met fenyeget�s t�ls�gosan lek�ti Nagy-Britanni�t ahhoz, hogy kelet-�zsiai ter�leteinek v�delm�r�l gondoskodni tudjon. B�r az amerikai er�k fenyeget�st jelentettek, de j�lius 2-�n Birodalmi Konferenci�jukon a jap�n vezet�k �gy d�nt�ttek, hogy az USA-val val� h�bor� lehet�s�ge nem fogja �ket elt�ntor�tani terveikt�l, hogy legy�zz�k K�n�t �s l�trehozz�k a „Kelet-�zsiai J�l�ti �vezetet”. A meggyeng�lt Franciaorsz�ggal val� t�rgyal�saik sor�n enged�lyt kaptak bevonul�sukhoz �szak-Vietnamba, amely szeptember 22-�n meg is t�rt�nt. Innen megkezdt�k Csang Kaj-sek er�inek bomb�z�s�t K�na d�lkeleti ter�letein, meger�s�tve ezzel a K�n�val szembeni blok�djukat.

Az indok�nai bevonul�sra az Egyes�lt �llamok a Jap�nnal k�t�tt kereskedelmi szerz�d�s felbont�s�val v�laszolt. Roosevelt eln�k korm�nya embarg�t rendelt el az amerikai c�gek jap�nba ir�nyul� nyersvas �s ac�lsz�ll�t�saira, amely addig a jap�n sz�ks�gletek k�zel hetven sz�zal�k�t fedezte. Roosevelt emellett arra buzd�totta a hollandokat, hogy �ll�ts�k le olajsz�ll�t�saikat Indon�zi�b�l Jap�nba, mik�zben az amerikai sz�ll�t�sokat tov�bbra is enged�lyezte, hogy elker�lje Jap�n h�bor�ba k�nyszer�t�s�t �s hogy az amerikai olajsz�ll�t�sokat, mint diplom�ciai �t�k�rty�t haszn�lhassa fel Jap�nnal szemben.

Jap�n kezdetben vonakodott belebonyol�dni az eur�pai konfliktusokba, ekkorra azonban m�r el�ny�snek t�nt sz�m�ra �s elfogadta N�metorsz�g felk�r�s�t egy egyezm�ny megk�t�s�re. 1940. szeptember 27-�n Jap�n, N�metorsz�g �s Olaszorsz�g al��rta a h�romhatalmi egyezm�nyt, amelyben v�llalkoztak, hogy katonai seg�ts�get ny�jtanak egym�snak, ha valamelyik�ket t�mad�s �ri egy, m�g nem hadban �ll� orsz�g r�sz�r�l (a Szovjetuni� kiv�tel�vel). Az egyezm�ny al��r�s�t k�vet�en az USA k�l�gyminiszt�riuma elrendelte minden amerikai �llampolg�r hazautaz�s�t a T�vol-Keletr�l – kiv�ve a f�k�nt a F�l�p-szigeteken �llom�soz� katonai szem�lyzetet. A britek bejelentett�k, hogy utat nyitnak Burma fel�l Csongkingba, hogy megt�rj�k Jap�n blok�dj�t Vietnam ir�ny�b�l, mire v�laszul Jap�n had�zenettel fenyegette meg Nagy-Britanni�t.

Rem�lve, hogy ezzel megt�rheti a briteket, N�metorsz�g a Mal�j-f�lsziget d�li cs�csk�n elhelyezked� Szingap�rban �llom�soz� britek megt�mad�s�ra buzd�totta Jap�nt. Jap�n �g�retet tett N�metorsz�gnak hogy a Szingap�r elleni t�mad�s el�k�sz�t�s�t m�jus v�g�re befejezik.

A Pearl Harbor-i t�mad�s terve

Yamamoto admir�list aggasztotta, hogy a Mal�j-f�lsziget �s az indon�ziai szigetek elleni t�mad�s kiteszi a jap�n csapatokat egy amerikai oldalbat�mad�s vesz�ly�nek Pearl Harbor ir�ny�b�l. 1941 elej�n Yamamoto kijelentette koll�g�inak, hogy ha a d�lkelet-�zsiai jap�n t�mad�ssal egyid�ben h�bor� t�rne ki az Egyes�lt �llamokkal is, akkor Jap�nnak l�gi offenz�v�val kellene csap�st m�rnie az USA csendes-�ce�ni flott�j�ra. B�r terve kock�zatos volt, elk�pzel�se szerint siker eset�n megt�rn� az amerikai lakoss�g �s katonai er�k mor�lj�t, harck�ptelenn� tenn� az amerikaiakat �s megv�den� a jap�n v�rosokat az amerikai l�git�mad�sokt�l.

Hawaii sz�razf�ldi csapatokkal val� elfoglal�s�nak terv�t, b�r nagyobb m�rt�k� jap�n ellen�rz�st jelentett volna a Csendes-�ce�n felett, t�bb okb�l is elvetett�k. Egyr�szr�l a jap�n h�rszerz�s t�lbecs�lte a Hawaii-szigeteken �llom�soz� amerikai er�k l�tsz�m�t. Ezenk�v�l a szigetek megt�mad�sa er�ket vont volna el a d�lre ir�nyul� sz�razf�ldi csap�st�l. V�g�l pedig a tengeri csap�sm�r� er� r�szek�nt a mind�ssze nyolc csom�val haladni k�pes csapatsz�ll�t� haj�k lass�s�gukkal lehetetlenn� tett�k volna a meglepet�sszer� t�mad�st.

1941

Az els�llyesztett Arizona csatahaj� a Pearl Harbor-i t�mad�s ut�n. A haj� a jap�n bombatal�lat ut�n k�t napig �gett. Egyes darabjait kiemelt�k, �m a roncs a mai napig Pearl Harborben maradt.

1941. december 7-�n a