Apor Vilmos
1892-1945
Győri katolikus megyéspüspök. 1944-ben nyilvánosan elítélte a deportálásokat. 1945-ben szovjet katonák gyilkolták meg, mivel megpróbálta megvédeni tőlük a gondjaira bízott lányokat, asszonyokat.
Bajcsy-Zsilinszky Endre
1886-1944
Politikus, országgyűlési képviselő. Kezdetben fajvédő, szélsőjobboldali eszméket vallott, ám később ellenezte Magyarország hadba lépését, majd követelte az újvidéki mészárlás felelőseinek megbüntetését. 1944. március 19-i letartóztatásakor, pisztollyal a kézben várta a Gestapót és tüzet nyitott a nyomozókra. Októberben szabadult, hamarosan a Szálasi-rezsimmel szembeni ellenállás egyik vezető alakja lett, ezért a nyilasok letartóztatták, majd kivégezték.
Baky László
1898-1946
Csendőrőrnagy, nyilas politikus, országgyűlési képviselő. A Sztójay-kormány idején a belügyminisztérium politikai államtitkára, a deportálások egyik irányítója. A nyilas puccs után a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. A Népbíróság halálra ítélte, kivégezték.
Bárdossy László
1890-1946
Miniszterelnöksége (1941. április 3. - 1942. március 7.) alatt Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval és az angolszász hatalmakkal, a parlament elfogadta a harmadik zsidótörvényt, sor került a kamenyec-podolszkiji és az újvidéki mészárlásokra. Közéleti szerepet vállalt az ország német megszállása után is. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Becher, Kurt
1909-1996
SS-ezredes, Himmler gazdasági különmegbízottja Budapesten. Ő intézte a Weiss Manfréd-konszern német kézbe adását és a magyar ipar kitelepítését a Birodalomba. Részt vett a Kasztner-féle tárgyalásokban és ehhez kapcsolódóan Himmler különbéke-tapogatózásaiban. A felelősségre vonást - elsősorban Kasztner kedvező nyilatkozatának köszönhetően - elkerülte. A háború után, valószínűleg a magyar zsidóktól kizsarolt vagyonból, virágzó nagyvállalatot alapított.
Berend Béla
1911-1987
Szigetvári főrabbi, 1944 májusától a Zsidó Tanács tagja. Endre Lászlóhoz és Bosnyák Zoltánhoz fűződő kapcsolata miatt sokan besúgónak tartották. A pesti gettók fennállása alatt önfeláldozó papi munkát végzett. A háború után bíróság elé került, de a vizsgálat tisztázta a kollaboráció vádja alól.
Bethlen István
1874-1946
Miniszterelnök (1921-1931), a két világháború közötti időszak meghatározó politikusa. Nevéhez kapcsolódott az első világháború után szétzilált politikai és gazdasági viszonyok rendezése, az ún. "bethleni konszolidáció". A német megszállás után a Gestapo le akarta tartóztatni, ezért bujkálnia kellett. A háború után a szovjet hatóságok Moszkvába hurcolták, fogságban halt meg.
Born, Friedrich
1903-1963
1944 májusától a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője Budapesten. A nyilas uralom idején jelentős mentőtevékenységet végzett: zsidó kórházakat, árvaházakat helyezett vöröskeresztes védelem alá, tömegesen bocsátott ki védleveleket, hatékonyan támogatta a halucok akcióit.
Bosnyák Zoltán
1905-1952
Antiszemita újságíró, teoretikus, a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet vezetője, a Harc című antiszemita hetilap főszerkesztője. A háború után Romániába menekült, így csak 1951-ben került bíróság elé. Halálra ítélték és kivégezték.
Brand Jenő (Joel)
1907-1965
Cionista vezető, a budapesti Mentőbizottság egyik alapítója. A "vért áruért" akció során Isztambulba utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a szövetséges hatalmakkal. Missziója sikertelen volt, az angol hatóságok bebörtönözték. A háború után Izraelben telepedett le és tanúskodott a jeruzsálemi Eichmann-perben.
Chorin Ferenc
1879-1964
(jobbról a negyedik) Zsidó származású, 1919-ben megkeresztelkedett üzletember, nagyiparos, felsőházi tag, a két világháború közötti magyar gazdaság egyik legbefolyásosabb alakja. 1944-ben az SS-el kötött alku értelmében ő és családja átadta a Weiss Manfréd-féle ipari konszern feletti rendelkezést, cserében szabadon elhagyhatta az országot. A háború után amerikai emigrációban élt és anyagilag támogatta a szintén számkivetett Horthyt.
Churchill, Winston Spencer
1874-1965
Brit miniszterelnök (1940-1945 és 1951-1955). Parlamenti képviselő, konzervatív, liberális, majd ismét konzervatív oldalon. 1916-ban az Admiralitás első lordja. 1908 és 1929 között több miniszteri posztot is betölt, 1939 szeptemberétől ismét haditengerészeti miniszter. 1940 májusától miniszterelnök és hadügyminiszter. 1945-ös bukása után visszatért, 1951 és 1955 között megint kormányfő.
Clauberg, Carl
1898-1957
SS-orvos, dandártábornok. Az auschwitzi tábor 10. blokkjában Himmler engedélyével évekig folytatott sterilizációs kísérleteket, elsősorban zsidó nőkön. A fájdalmas beavatkozásokat érzéstelenítés nélkül végezte. A kísérleti alanyok jelentős része munkaképtelenné vált és gázkamrába került. Bűnös tevékenységét Auschwitz kiürítése után Ravensbrückben folytatta magyar roma lányokon-asszonyokon. 1956-ban tért vissza a szovjet fogságból. Németországban új eljárás indult ellene és a börtönben halt meg.
Darányi Kálmán
1886-1939
Miniszterelnöksége (1936. okt. 10.- 1939. máj. 14.) alatt készítették elő az első zsidótörvényt. Nevéhez fűződött a magyar hadsereg fejlesztését meghirdető ún. "győri program".
Domonkos Miksa
1890-1951
Gépészmérnök, 1944 áprilisától a Zsidó Tanács műszaki osztályának vezetője, a nyilas uralom alatt a nagy gettó egyik irányítója. 1944-45 fordulóján önfeláldozóan védte a budapesti zsidókat. A kommunista diktatúra idején koholt váddal letartóztatták. A börtönben kiállt szenvedések tönkretették, röviddel szabadulása után meghalt.
Eichmann, Karl Adolf
1906-1962
SS-alezredes, az európai zsidóság megsemmisítésének egyik fő irányítója. 1932-től náci párttag, 1935-től a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst - SD) "zsidóügyi" referense. 1938-től az osztrák, később a cseh és német zsidók kényszerkivándoroltatásának irányítója. 1941-től a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt) zsidóügyi osztályának (IV/B/4) vezetőjeként a deportálások irányítója. 1944 márciusától speciális egysége élén a magyar hatóságokkal közösen szervezte a magyar zsidóság gettósítását és deportálását. A háború után Németországban bujkált, majd náci szervezetek segítségével Argentínába szökött. 1960-ban izraeli ügynökök elrabolták, és Jeruzsálembe vitték, ahol bíróság elé állították. Halálra ítélték, 1962-ben felakasztották.
Eicke, Theodor
1892-1943
SS-tábornok. 1933-tól a Dachau parancsnoka, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőjeként a tábori szabályok kialakítója. 1940-től a 3. Totenkopf SS-hadosztály parancsnoka. Harkov közelében a Szovjetunióban elesett.
Elefánt Márton (Mose Alpan)
1918 - ?
Ifjúsági cionista vezető. Szlovákiából érkezett Magyarországra. 1944-ben a haluc mentőakciók egyik vezéralakja. A háború után Izraelben telepedett le.
Éliás József
1914-1995
Református lelkész. A protestáns vallású zsidókat védő Jó Pásztor Bizottság egyik vezetője.
Endre László
1895-1946
Köztisztviselő, antiszemita politikus. 1938 és 1944 között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja. A Sztójay-kormány belügyi államtitkáraként a vidéki zsidóság deportálásának egyik fő irányítója, felelőse. A magyar és német hatóságok közötti együttműködés kulcsembere, akit Eichmann a legjobb barátai közé sorolt. A nyilas uralom alatt a hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A háború után halálra ítélték és kivégezték.
Endre László
1895-1971
Csillaghegy csendőrparancsnokaként 1944-1945-ben életét kockáztatva több száz magyar zsidót, lengyel menekültet és politikai üldözöttet mentett meg a gettósítás, a deportálás, a halálmenetek és a nyilasterror elől. Mivel csendőr volt, a kommunista korszakban elbocsátották, nyugdíját megvonták
Feketehalmy-Czeydner Ferenc
1890-1946
honvéd altábornagy, az újvidéki mészárlás egyik irányítója. A felelősségre vonás elől Németországba szökött, ahonnan a náci megszállás után tér vissza. 1945-től SS-tábornokként a magyar SS alakulatok felügyelője. A háború után Budapesten halálra ítélték, majd kiadták a jugoszláv hatóságoknak. Újra halálra ítélték és kivégezték.
Ferenczy László
1898-1946
Csendőralezredes. 1944 márciusától az Eichmann-kommandó és a magyar csendőrség közötti összekötő tiszt. Jelentős szerepet játszott a vidéki zsidóság deportálásában. A Szálasi-érában a Belügyminisztériumban a zsidóügyek referense. A háború után halára ítélték és kivégezték.
Frank, Anne
1929-1945
Holokauszt-áldozat. Németországban született, majd családjával a zsidóüldözés miatt Hollandiába települt. 1942 és 1944 nyara között a Frank-család egy amszterdami búvóhelyen rejtőzött. Miután feljelentették őket, Anne Frank Bergen-Belsenbe került és itt halt meg. Bujkálás alatt írt naplója a holokauszt egyik legismertebb dokumentuma.
Freudiger Fülöp
Az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke, a Zsidó Tanácsban az ortodoxokat képviselte. 1944 augusztusában családjával együtt Romániába szökött. A háború után kivándorolt Izraelbe, majd tanúskodott az Eichmann-perben.
Goebbels, Joseph
1897- 1945
Hitler birodalmi népnevelési és propaganda-ügyi minisztere. 1922-től náci párttag, 1926-tól berlini pártvezető. 1929-től a náci propaganda irányítója, 1933-tól propaganda-miniszter. 1945 tavaszán Hitler mellett maradt és annak öngyilkossága után végzett magával, feleségével és gyermekeivel.
Gömbös Gyula
1886-1936
Szélsőjobboldali, fajvédő politikus, miniszterelnök (1932-1936). Az I. világháborúban hivatásos tiszt. A háború után a szélsőjobboldali MOVE egyik vezető alakja, kormánypárti, majd ellenzéki, fajvédő politikus. 1929-től honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig miniszterelnök.
Göring, Hermann
1893-1946
Náci birodalmi marsall, a német légierő főnöke, Hitler kijelölt utódja. A zsidóság kifosztásának egyik irányítója, a rabszolgamunka felhasználásának egyik felügyelője. 1946-ban Nürnbergben háborús bűnökért halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkos lett.
Göth, Amon
1908-1946
SS-százados, táborparancsnok. A bécsi születésű Göth 1942-ben részt vett több lengyelországi gettó felszámolásában. 1943 tavaszán kinevezték a Krakkó melletti Plaszówban létrehozott kényszermunkatábor parancsnokává. Napi rendszerességgel gyilkolta a foglyokat, sok ezer zsidó haláláért volt felelős. 1944-ben korrupció miatt a német bűnügyi rendőrség (Kripo) letartóztatta. A háború után halálra ítélték és felakasztották.
Hain Péter
1895-1946
rendőrtiszt, a kormányzó személyi detektívje, német ügynök. A német megszállás után az Állambiztonsági Rendészet, a kegyetlen vallatási módszereiről hírhedtté vált "magyar Gestapo" vezetője. Posztjáról 1944 júniusában sikkasztásai és a német vezetőkkel való személyes konfliktusai miatt leváltották. A nyilas puccsot követően ismét átvette a hivatal irányítását. A háború után elítélték és kivégezték.
Hajós Alfréd
1878-1955
Zsidó származású sportoló, építész. Legjelentősebb műve a margitszigeti fedett uszoda. Az első magyar olimpiai bajnok, 1896-ban, az első újkori olimpián két aranyérmet is nyert úszásban.
Hamvas Endre
1891-1970
Csanádi katolikus püspök, felsőházi tag. Többször is tiltakozott a deportálások ellen, felháborodásának nyilvánosan is hangot adott. A Belügyminisztériumban is megpróbált közbenjárni az üldözöttek érdekében
|