A fogalom

A hungarizmus 1930-1945 k�z�tti sz�ls�jobboldali magyar mozgalom. H�vei a nemzetiszocializmus szellem�ben �s annak t�mogat�s�val (antiszemita) n�zeteket hangoztattak. A mozgalom a kispolg�ri t�megekre szoci�lis demag�gi�val hatott. Mindenkit a „nemzetk�z�ss�gnek” akart al�rendelni, elvetette az egy�n jogait. Fontos szerepet j�tszott benne a kereszt�nys�gre val� hivatkoz�s, de az egyh�z politikai szerep�nek n�vel�s�t megtagadta. A mozgalom vezet�je �s f� ideol�gusa Sz�lasi Ferenc volt. A kifejez�st Sz�lasi Proh�szka Ottok�r katolikus f�papt�l k�lcs�n�zte, aki hungarizmus alatt a „magyar �rdekek�rt val� ki�ll�st” �rtette. 1944-ben a Nyilaskeresztes P�rt – mint a hungarizmus kidolgoz�ja – ker�lt hatalomra.

A hungarizmus �nmeghat�roz�sa, t�rt�neti narr�ci�ja

A hungarizmus 1935-t�l f�ll�p� magyar nemzetiszocialista eszmerendszer (ideol�gia) �s mozgalom. H�vei a nemzetiszocializmus magyar gyakorlat�nak tekintett�k eszmerendszer�ket, mely - t�bbek k�z�tt - konnacionalista �s aszemita n�zeteket vallott. A mozgalom a munk�ss�gra ("Z�ld Csepel"), a szeg�nyparaszts�gra, kistisztvisel�kre m�gsem ezzel, hanem radik�lis szocializmus�val hatott, �gy lett az els� titkos v�laszt�sokon (1939.) a legnagyobb ellenz�ki p�rt, a sorozatos zaklat�sok, letart�ztat�sok ellen�re. Szemben�llt mind a liber�lis kapitalizmus egy�nkultusz�val, mind a marxi szocializmus kollektivizmus�val: szerinte az egy�n �s k�z�ss�g �sszhangj�ra �p�l f�l a nemzet. A 'nacionalizmus' mint a hungarizmus szellemi alapja, �s a 'szocializmus' mint annak anyagi alapja mellett, a kett� �sszhangj�t biztos�t� erk�lcsi alapk�nt Sz�lasi a kereszt�nys�get jel�lte meg. Sz�lasi szerint a nacionalizmus szocializmus n�lk�l sovinizmuss� fajul, m�g a szocializmus nacionalizmus n�lk�l materializmuss�. Ez a kereszt�nys�g nem klerikalizmust, "politiz�l� felekezeteket" jelentett, hanem az �llam �s Egyh�z eg�szs�ges sz�tv�laszt�s�t, oly m�don, hogy mindkett� tagjai ugyanazon szem�lyek, de m�g a kereszt�ny k�z�ss�gek feladata az ember erk�lcsi k�pz�se, addig az �llam feladata az ember ideol�giai k�pz�se: egyik sem sz�l bele a m�sik hat�sk�r�be, de k�lcs�n�sen felt�telezi egym�st, mivel az ember test �s l�lek l�nyegi egys�ge. E h�rom alap (kereszt�nys�g-nacionalizmus-szocializmus) adja a hungarizmus l�nyeg�t.

A mozgalom vezet�je �s f� ideol�gusa Sz�lasi Ferenc volt. A kifejez�st Sz�lasi Proh�szka Ottok�r (1868-1927) katolikus megy�sp�sp�kt�l k�lcs�n�zte, aki "hungarizmus" alatt a "magyar �rdekek�rt val� ki�ll�st" �rtette. 1944-ben a Nyilaskeresztes P�rt – mint a hungarizmus l�that� form�ci�ja ("A mozgalom a l�lek, a p�rt a test" - Sz�lasi) – ker�lt hatalomra, �s rendeleti korm�nyz�st vezetett be, stat�riummal, amely sor�n t�lkap�sok, t�rv�nys�rt�sek, b�n�k is t�rt�ntek, nagy r�szben az okt�ber 15-e ut�n bel�p� haszonles�k, k�tes elemek, b�n�z�k miatt.

A hungarista hatalom�tv�tel ut�n, nyilas p�rttagok r�sz�r�l elk�vetett kegyetlenked�sek, gyilkoss�gok

A zsid�s�ggal kapcsolatban a hungarizmus egyet�rtett a cionizmus azon t�rekv�s�vel, hogy a zsid�s�gnak legyen �n�ll� haz�ja. A hungarizmus szerint a zsid�s�g nem tudott a K�rp�t-Duna medence t�rs�g�be belegy�keresedni �gy, mint m�s n�pek (szlov�kok, rut�nek, szerbek, horv�tok, szlov�nek, vendek stb.), s ez�rt szerinte bomlaszt�lag hat itt. Teh�t els�sorban nem faji, vagy embertani saj�toss�gok, esetlegesen �r�kl�tt tulajdons�gok miatt, hanem kultur�lis szempontb�l tekintett�k rossznak a zsid�s�g ittl�t�t. Ez nem jelenti azt, hogy maga Sz�lasi vagy a hungarizmus a korabeli genetika fejletlens�ge miatt (DNS-t m�g nem fedezt�k f�l) ne vallott volna hamis n�zeteket e fel�l. Sz�lasi szerint a zsid�s�g probl�m�j�nak f� gy�kere szellemileg J�zus mint Krisztus el nem ismer�s�ben, �s fizikailag a sz�tsz�rat�s ut�ni belteny�szetben keresend�. A hungarizmus teh�t els�sorban kult�rpatol�giai jelens�get l�tott a zsid�s�gban, azaz egy olyan szellemis�g hordoz�j�t, amely nem hozhat� �sszhangba a hungarizmussal, mivel nem szerves r�sze a nemzetnek, ellent�tben m�s n�pcsoportokkal. Hogy ez nem igaz, annak �kes p�ld�ja sok zsid� h�bor�s h�s pl. az els� vil�gh�bor�ban, vagy 1848-ban. Ezenk�v�l a magyarorsz�gi zsid�s�g is el�t�lte Trianon igazs�gtalans�gait, valamint a Horthy-f�le "Nemzeti Hadsereg" sz�m�ra az els� z�szl�t a szegedi zsid� hitk�zs�g adom�nyozta. A hungarizmusnak teh�t voltak olyan eszm�i e t�ren, amelyek nem �llnak helyt. A zsid�s�g is k�pes azonosulni a magyars�ggal, s�t asszimil�l�dni bel�. A hungarista hatalom�tv�tel ut�n a zsid�s�g ellen elk�vetett kegyetlenked�sek, gyilkoss�gok ennek ellen�re, s�t �ppen ez�rt nem k�veznek, nem k�vetkezhetnek �nmag�ban a hungarizmus eszmerendszer�b�l.

Maga Ko�s K�lm�n, Ausztr�li�ban �l� hungarista kifejti a hungarista mozgalom negyedsz�zados f�nn�ll�s�ra kiadott memo�rj�ban (Voltunk, vagyunk, lesz�nk. 1960.), hogy k�ts�gtelen�l voltak a hungarista hatalom�tv�tel ut�n, els�sorban Budapesten atrocit�sok a zsid� lakoss�ggal szemben. Ezt azonban egyr�szt nem meggy�z�d�ses hungarist�k k�vett�k el j�r�szt, hanem olyan cs�csel�kelemek, akik �jonnan csatlakoztak a nyilasokhoz („z�ld �r”), mert �gy gondolt�k: a fegyveres hatalomhoz val� csatlakoz�suk �rve alatt fosztogathatnak, er�szakoskodhatnak. A cs�csel�k sohasem csatlakozik h�tr�nyos helyzet� (a Nyilaskeresztes P�rt be volt tiltva 1944 nyar�t�l ism�telten) ellenz�ki p�rthoz. M�sr�szt olyan val�ban nyilas �rzelm� fiatalok („fegyveres suhancok”) �s veter�n p�rttagok is r�szt vettek (pl. ideol�giai k�pzetts�g�k hi�ny�n�l fogva, avagy a k�zdelmi �vek keser�s�ge sor�n f�lhalmoz�dott indulatok folyt�n) egyes atrocit�sokban, akiket a k�zeled� harc fanatizmussal t�lt�tt el, s ebben az eltorzult pszich�s �llapotban �gy gondolt�k: bossz�t �llhatnak az ellens�ggel rokonszenvez�, s�t, „cimbor�l�” zsid�s�gon.

Az atrocit�sokat a hungarista korm�nyzat nem t�rhette, �s nem is t�rte: adott esetben dr�k�i ellenl�p�sekkel igyekezett az ilyesmiknek �tj�t �llni, ami a f�lboml�, fronthoz k�zeli helyeken, helyzetekben m�r nem volt lehets�ges. Err�l egy nyilas (Kun Andr�s) �gy vallott a h�bor� ut�n: „Eleinte meg sem mertem n�zni a k�nz�sokat, majd bekiv�ncsiskodtam a ’V�delem �s Megtorl�s’ szob�j�ba, majd el�cs�szott az els� pofon, a m�sodik, m�g v�gre a lejt�re l�pve nem volt t�bb� meg�ll�s... Buk�som legink�bb akkor kezd�d�tt, amikor az �sszes katonai �s nyilas vezet�r�tegek elhagyt�k a f�v�ros ter�let�t �s �gy fej n�lk�l maradva, fejetlens�g lett �rr� felett�nk. Ekkor szabadultak fel, szabad gyepl�sz�rra eresztve, a szunnyad� legvadabb indulatok, melyek alv�f�lben mindny�junknak k�z�s hagyat�kai, �pp�gy, mint a betegs�gek, melyekre val� hajlamoss�gunk alapcs�r�i mindenkiben kiv�tel n�lk�l megvannak, csak alkalom kell r�, hogy a cs�r�k �leter�re kapjanak, m�g v�gre d�h�ng� �s rombol� form�t �ltsenek. Azzal a k�l�nbs�ggel, hogy m�g ezekre �ltal�ban van orvoss�g, legal�bb is megpr�b�lkoznak r� gy�gy�rt szerezni, a mi nagy betegs�g�nkre m�r nem volt orvoss�g, mert elt�voztak az orvosok, a fejesek, akik durva kelev�nyeinket kioltott�k volna, akik ir�nyv�ltoztat�sra b�rtak volna benn�nket.”

Ez term�szetesen senkit sem ment f�l a kegyetlenked�sek �s gyilkoss�gok al�l (ezt Sz�lasi a per�ben is hangs�lyozta), de t�ny, hogy ezek nem a hungarizmusb�l, mint ideol�gi�b�l sz�rmaztak, nem is a hungarista korm�nyzat adott parancsot a zsid�s�g elleni er�szakra, b�ntettekre, hanem l�lektani t�rv�nyszer�s�gek (Milgram-k�s�rlet, Stanfordi b�rt�nk�s�rlet) l�ptek �letbe az �ltal�nos k�r�lm�nyek miatt, amelyek f�ggetlen�l az egyes emberek meggy�z�d�s�t�l hathatnak. Ez m�g �nmag�ban egyetlen eszmerendszert sem min�s�t, ez alapj�n skatuly�zni mer� elfogults�g. Ilyen kegyetlenked�seket a h�bor� sor�n az amerikai, angol, szovjet katon�k, karhatalmi er�k is elk�vettek, m�gis „h�bor�s, emberis�g elleni b�n�k�rt” �s „n�pirt�s�rt” egyetlen felel�s szovjet, vagy angolsz�sz, vagy francia vezet�t sem �t�ltek el. �rv�nyes�lt a r�gi mond�s: „Vae victis!” (Jaj, a legy�z�tteknek!)