Herzl Tivadar (Theodor Herzl)

1860-1904

Magyar születésű zsidó újságíró, politikus. A cionista gondolat és mozgalom megalkotója, elindítója.

Heydrich, Reinhard

1907-1942

SS-tábornok, az SS-hez tartozó erőszakszervek kiépítője. 1939 szeptemberétől a náci elnyomó apparátusokat összefogó Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt - RSHA) vezetője. 1941-42-ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. Ő felügyelte a zsidóság teljes kiirtásának programját, az Endlösungot is. 1941 szeptemberétől a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora. Angliában kiképzett cseh ellenállók ölték meg 1942 nyarán.

Himmler, Heinrich

1900-1945

Nemzetiszocialista politikus, az SS Birodalmi Vezetője (Reichsführer-SS). 1943 augusztusától birodalmi belügyminiszter, 1944 júliusától a tartalék hadsereg parancsnoka. A zsidóság megsemmisítésének irányítója. 1945 áprilisában kapitulációs ajánlatot tett a szövetségeseknek, ezért Hitler minden hivatalától megfosztotta és kizárta a náci pártból. A Harmadik Birodalom összeomlásakor menekülni próbált, sikertelenül. Május végén fogságba esve öngyilkosságot követett el.

Hitler, Adolf

1889-1945

Náci politikus, a Harmadik Birodalom és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) kialakítója és vezére (Führer). 1933-tól német kancellár, 1934-től vezér és kancellár. Felfegyverezte Németországot, felszámolta az első világháborút lezáró békerendszert, 1939. szeptember 1-én, Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a második világháborút. 1941-ben kiadta a zsidók fizikai megsemmisítésére vonatkozó (szóbeli) parancsot. A német háborús vereség küszöbén, 1945. április 30-án Berlinben öngyilkosságot követett el.

Horthy Miklós

1868-1857

1920 és 1944 között a Magyar Királyság kormányzója. 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka. Az 1918-as magyarországi polgári forradalom és az 1919-es kommunista Tanácsköztársaság bukása után lett a király nélküli királyság kormányzója. A két világháború közötti Magyarország államfője. 1938-tól a szélsőjobboldaltól tartva engedélyezte a zsidótörvények megalkotását, de 1944-ig a német nyomás ellenére sem volt hajlandó deportáltatni a zsidókat. A német megszállás után kinevezte a kollaboráns kormányt, visszavonult az államügyektől, de nem mondott le, ezzel mintegy legitimálta a megszállást és a deportálásokat. 1944. júliusában leállította a zsidók kiszállítását és ezzel megmentette a budapesti zsidóságot. A háborúból való kiugrást tétován és következetlenül készítette elő, 1944 októberében a németek a nyilas Szálasi Ferenc javára lemondatták. A háború után nem állították bíróság elé, de Magyarországra nem térhetett vissza.

ifj. Horthy Miklós

1907-1993

Horthy Miklós kisebbik fia. 1939-től diplomataként dolgozott. 1944 januárjától a háborúból való kilépést (kiugrás) szervezte. 1944. október 15-én a nácik tőrbe csalták és elrabolták, majd sikeresen zsarolták apját. A háború végéig a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott.

Höss, Rudolf

1904-1947

Az Auschwitz-komplexum alapító parancsnoka (1940. május- 1943. november). Ezután magasabb posztra helyezték, a Koncentrációs Táborok Felügyelőjének lett a helyettese. Eichmann kérésére visszatért Auschwitzba, és 1944 nyarán és nyarán ő irányította a magyar zsidók megsemmisítését (Höss-akció). 1944 őszén a Magyarországról érkező halálmenetek résztvevőinek ausztriai munkabevetését felügyelte. A háború után bujkált, de elfogták, és kiadták a lengyel hatóságoknak. Meglepően őszintén tanúskodott a nürnbergi perben, az igazságot többnyire saját ügyében is elmondta. A lengyel börtönben megírta emlékiratait. Halálra ítélték és az auschwitzi I. krematórium előtt, korábbi házával szemben felakasztották.

Imrédy Béla

1891-1946

gazdasági szakember, szélsőjobboldali politikus, miniszterelnök (1938. máj. 14. - 1939. febr. 16.). Mérsékelt, angolbarát pénzügyi szakemberként indult, a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. Fokozatosan alakult ki fajvédő, szélsőségesen németbarát politikája. Miniszterelnöksége alatt fogadták el az első zsidótörvényt és készítették elő a másodikat. A német megszállás után helyet kapott a Sztójay-kabinetben is, mint gazdasági csúcsminiszter, de miután az SS megszerezte a Weiss Manfréd konszernt, lemondásra kényszerült. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

Istóczy Győző

1842-1915

Antiszemita politikus, országgyűlési képviselő. A politikai antiszemitizmus előfutára és első jelentős magyarországi képviselője. 1883-ban megalakította az Országos Antiszemita Pártot, amely azonban hamarosan feloszlott, 1897-ben nem választották újra képviselőnek.

Jaross Andor

1896-1946

Felvidéki magyar politikus, 1944 márciusától augusztusig a Sztójay-kormány belügyminisztere. A magyar zsidóság jogfosztásának, a vidéki zsidók gettósításának és deportálásának egyik fő felelőse. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

Jeckeln, Fridrich

1895-1946

SS-tábornok, a Szovjetunió déli megszállt területeinek SS és rendőri főparancsnoka. Az általa irányított alakulatok mészárolták le Kamenyec-Podolszkijnál a Magyarországról deportált, rendezetlen állampolgárságúnak minősített zsidókat. Összességében százezrek haláláért volt felelős. A háború után a Szovjetunióban halálra ítélték és kivégezték.

Jungerth-Arnóthy Mihály

1883-?

Diplomata. Moszkvai követ, majd a Sztójay-kormány külügyminiszter-helyettese. 1944 nyarán a minisztertanács ülésein követelte a deportálások leállítását.

Kállay Miklós

1887-1967

Politikus, miniszterelnök (1942. márc. 9. - 1944. márc 22.). A Bethlen István nevével fémjelzett angolbarát csoport embereként került a kormányrúdhoz. Miniszterelnöksége alatt igyekezett eltávolítani Magyarországot a náci hatalomtól, és kapcsolatot találni az angolszász szövetségesekkel. Következetesen megtagadta a zsidók kiszolgáltatását és deportálását. A német megszállás után a török követségre menekült, innen a nyilas hatalomátvétel után távozni kényszerült. A németek Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták, itt szabadult fel. A háború után az amerikai magyar emigráció egyik vezető alakja.

Kálló Ferenc

1894-1944

Katolikus tábori esperes. A nyilas hatalomátvétel után a honvédkórházakban zsidókat, baloldaliakat és katonaszökevényeket bujtatott. A nyilasok kivégezték.

Kaltenbrunner, Ernst

1903-1946

Osztrák ügyvéd, SS-tábornok. Reinhard Heydrich halála után az RSHA feje, az Endlösung egyik irányítója. A háborús főbűnösök nürnbergi perében halálra ítélték és kivégezték.

Károlyi Mihály

1875-1955

Politikus, miniszterelnök, államfő. Az 1918-as polgári forradalom vezetője. A Horthy-korszakban emigráns, 1946-ban hazatért, majd 1949-ben ismét külföldre kényszerült.

Kasztner Rezső

1906-1957

Jogász, újságíró, cionista vezető. Kolozsvárott született, tanult és dolgozott, de 1940-től Budapesten élt. A budapesti cionista Mentőbizottság egyik megalakítója és vezetője. A német megszállás után tárgyalásokba bonyolódott a nácikkal, előbb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. Ennek egyik eredményeképpen az ún. "Kasztner-vonat" elhagyhatta az országot. A háború után Kasztner Izraelbe távozott, ahol egy személye és 1944-es tevékenysége körül kialakult vita becsületsértési perhez vezetett. A bíró a kérdések nagy részében Kasztner ellenfelének adott igazat. A nácikkal való kollaboráció vádjából kikeveredni nem tudó Kasztnert 1957 márciusában saját háza előtt lőtte agyon egy zsidó merénylő. Halála után az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.

Koch, Karl Otto

1897-1945

SS-ezredes, táborparancsnok. Több táborban töltött be vezető tisztséget, 1937-től 1941-ig Buchenwald parancsnoka. A foglyok "törvénytelen" gyilkolása és pénzügyi visszaélések miatt leváltották, 1941-1942-ben a majdaneki tábor parancsnokaként sok ezer zsidó haláláért volt felelős. Egy korrupciós vizsgálat eredményeként letartóztatták, és 1945 áprilisában az SS-bíróság ítélete alapján kivégezték.

Komoly Ottó

1892-1945

Mérnök, magyar cionista vezető, a Mentőbizottság elnöke. A nyilas uralom alatt a Nemzetközi Vöröskereszttel együttműködve jelentékeny mentőtevékenységet fejtett ki, ezért a nyilasok meggyilkolták.

Korányi Frigyes

1828-1913

Zsidó származású belgyógyász, egyetemi tanár. 1848-1849-ben honvédfőorvos. A modern magyarországi belgyógyászat megteremtője.

Kozma Miklós

1884-1941

Katonatiszt, politikus, belügyminiszter (1935-1937). 1940-től Kárpátalja kormányzói biztosa, a kamenyec-podolszkiji deportálás egyik kezdeményezője.

Kramer, Josef

1906-1945

SS-százados, táborparancsnok. Szolgált Dachauban, Mauthausenben, majd 1944 májusában Höss kinevezte az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor parancsnokává. A magyar zsidók kiirtásának egyik fő felelőse. Az utolsó hónapokban Bergen-Belsen parancsnokaként nem szervezte meg a táborba szállított sok tízezer zsidó ellátását. A "belseni fenevadként" hírhedté vált Kramert a britek halálra ítélték és felakasztották.

Krausz Miklós

1908-1985

Cionista tisztviselő, a Palesztina Hivatal vezetője. A budapesti svájci diplomáciai testülettel szoros kapcsolatban folytatja embermentő tevékenységét. 1944. júniusának második felében kijuttatta Svájcba az ún. "Auschwitz-jegyzőkönyvet", ezzel óriási médiakampányt indított el, melynek komoly szerepe volt a deportálások leállításában.

Krumey, Hermann Alois

1905-?

SS-alezredes. 1944-ig a biztonsági rendőrség lodzi tisztjeként irányította a zsidók deportálását. 1944 tavaszán Magyarországon Eichmann helyettese, majd az Eichmannkommando bécsi részlegének parancsnoka. A háború után több sikertelen eljárás indult ellene. Az Eichmann-pert követően letartóztatták és végül 1973-ban bűnrészesként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Kun András

Kiugrott minorita pap, nyilas karhatalmista. Számos budapesti tömeggyilkosság irányítója és résztvevője. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

Kun Béla

1886-1939

Zsidó származású kommunista politikus, a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa, tényleges irányítója. A kommunista diktatúra bukása után a Szovjetunióba emigrált, ahol a sztálini tisztogatások során kivégezték.

Langlet, Valdemar

1872-1960

A Svéd Vöröskereszt magyarországi képviselője. Diplomáciai védettségét felhasználva számtalan budapesti zsidót mentett meg a nyilas uralom idején.

Liebehenschel, Arthur

1901-1948

SS-alezredes, táborparancsnok. Több táborban szolgált, majd a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalvezetője lett. 1943 végén Höss utódjaként kerül Auschwitzba, ahol lépéseket tett az életkörülmények és az életben hagyott foglyokkal szembeni bánásmód javításáért. Módszerei miatt elégedetlen felettesei leváltották. 1944 nyarán Majdanek utolsó parancsnoka. Halálra ítélték és kivégezték.

Löw Lipót

1811-1875

Nagykanizsai, pápai majd szegedi rabbi, a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakja.

Lutz, Carl

1895-1975

Svájci diplomata. 1942-től a budapesti svájci konzulátus vezetője, a svájci mentőakciók egyik fő alakja.

Mandel, Maria

1912-1947

SS-főfelügyelőnő. Több táborban szolgált felügyelőnőként, majd 1942-1944 között az auschwitz-birkenaui női tábor parancsnoka volt. A női foglyokkal kegyetlenkedő, sokszoros gyilkos Mandelt a háború után halálra ítélték és kivégezték.

Márton Áron

1896-1980

Erdélyi katolikus püspök. 1944-ben felemelte szavát a zsidóüldözések, deportálások ellen. 1951-ben a román hatóságok magyarellenes koncepciós perben 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1956 és 1967 között házi őrizetben tartották.

Méhely Lajos

1862-1953

Biológus, fajvédő, antiszemita teoretikus, a Cél című szélsőségesen zsidóellenes lap szerkesztője. A fajelmélet tudományos megalapozásával kísérletezett. A háború után fegyházbüntetésre ítélték.

Mengele, Josef

1911-1979

SS-százados, orvos. 1939 és 1943 között a Fegyveres SS kötelékében frontszolgálatot teljesített. 1943-tól az auschwitz-birkenaui tábor kutatóorvosa. Áltudományos kísérleteket végzett élő embereken, főleg zsidó és cigány ikreken. Gyakran ő szelektálta a magyarországi transzportokat. A háború után Dél-Amerikába szökött, évtizedekig bujkált. Sosem kerül bíróság elé. Brazíliában egy kirándulás során vízbe fulladt.

Moll, Otto

1915-1946

SS-főtörzsőrmester. 1941-től az auschwitzi büntetőszázad, majd a Sonderkommando parancsnoka. 1944 nyarán a birkenaui krematóriumok főparancsnokaként magyar zsidók százezreinek meggyilkolását irányította. Sok száz embert lőtt agyon vagy lökött a hullaégető gödrökbe. A holokauszt történetének egyik legnagyobb hóhérát a háború után halálra ítélték és felakasztották.

Molnár Ferenc

1878-1952

Zsidó származású magyar író. A magyar politikai élet jobbra tolódása miatt a világháború kitörése előtt emigrált, külföldön világhírnevet szerzett.

Muhsfeldt, Erich

1913-1947

SS-törzsőrmester. A majdaneki Sonderkommando és a krematórium parancsnoka. 1944 nyarán Birkenauba helyezték, ahol a II. és III. krematórium parancsnoka volt. Sok száz foglyot lőtt agyon a krematóriumok kivégző helységeiben. A háború után elítélték és felakasztották.

Mussolini, Benito Amilcare Andrea

1883-1945

Olasz politikus, diktátor (1922-1943). Az olasz fasiszta diktatúra létrehozója és vezetője. 1943-ban a háborús vereségek hatására megbuktatták és bebörtönözték, de egy német kommandó kiszabadította. 1943 szeptemberétől a németektől függő bábállam, a Salói Köztársaság vezetője. A háború végén a partizánok szeretőjével együtt kivégezték.

Müller, Filip

1922-?

Zsidó származású szlovák deportált. 1942-ben deportálták Auschwitzba, majd májusban büntetésből a Sonderkommandóba osztották be. A következő két és fél évben itt dolgozott és a nácik számtalan bűntettének lett szemtanúja. Részt vett az ellenállási mozgalom tevékenységében. 1944 tavaszán ő látta el információkkal a szökést tervező Alfred Wetzlert. Októberben túlélte a Sonderkommando lázadását. 1945 elején Mauthausenbe került, majd Wels környékén szabadult fel. Visszaemlékezése az egyik legfontosabb forrás a birkenaui megsemmisítésekkel kapcsolatban. Több perben tanúskodott. A háború után visszatért hazájába, majd nyugatra emigrált.

Münch, Hans

1911- ?

SS-orvos. 1943-ban került Auschwitzba, ahol a Higiéniai Intézetben dolgozott. A gyilkolással szembesülve orvosi kísérletek ürügyével sok rab életét mentette meg. 1944-ben nem volt hajlandó részt venni a magyar zsidók szelektálásában. A krakkói Auschwitz-per 40 vádlottja közül egyedül őt mentették fel, mivel sok, általa megmentett fogoly tanúskodott a védelmében.

Nagybaczoni Nagy Vilmos

1884-1976

tábornok, honvédelmi miniszter (1942-1943). Igyekezett javítani a munkaszolgálatosok helyzetét, részben sikerrel. A németeknek és a hazai szélsőjobbnak több kérdésben is ellentmondott, így például nem volt hajlandó munkaszolgálatosokat vezényelni a bori rézbányákba. Ezért lemondásra kényszerítették. A háború után meghurcolták. A jeruzsálemi Yad Vashem intézet 1965-ben a "Világ Igazának" ismerte el.

Neumann János

1903-1957

Zsidó származású magyar matematikus, a számítógép alapelvének világhírű kidolgozója.

Novak, Franz

1909-?

SS-százados. Az Eichmann vezette zsidóügyi osztály munkatársa. 1944-ben ő volt felelős a magyar zsidók deportálásához szükséges vasúti kapacitás megszerzéséért. Júliusban, a deportálások leállítása után ő vezette a kistarcsai internálótáborba betörő SS-kommandót, amely 1220 zsidót hurcolt el és küldött Auschwitzba. A háború után több eljárás indult ellene, végül 1972-ben hétévi börtönre ítélték.

Pehle, John

nincs_megadva

Amerikai diplomata, az 1944 januárjában felállított Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board) vezetője.

Perlasca, Giorgio

1910-1992

Olasz embermentő. Mikor a budapesti spanyol diplomáciai testület a nyilas puccs után befejezte magyarországi működését, Perlasca "kinevezte magát" spanyol ügyvivőnek, és soha nem létezett státuszát el is fogadtatta a nyilas hatóságokkal. Felügyelte a spanyol védett házakat, ezrével adta ki a követség pecsétjével ellátott papírokat.

Pius, XII. (Eugenio Pacelli)

1876-1958

Katolikus főpap, pápa (1939-1958). A világháború idején nem tiltakozott nyilvánosan az Endlösung ellen, de az 1944. június végén Horthynak küldött levelével jelentős nyomást gyakorolt a kormányzóra a deportálások leállítása érdekében.

Radnóti Miklós

1909-1944

Költő, műfordító. Többször behívták munkaszolgálatra, 1944 nyarán a bori rézbányákba vitték. A táborban lévő munkaszolgálatosok evakuációja során gyalogmenetben Magyarország nyugati határára hajtották, ahol 1944 novemberében agyonlőtték. A háború után holttestét exhumálták, zsebében megtalálták a halálmenet során írt utolsó verseit.

Raffay Sándor

1866-1974

Evangélikus püspök (1918-1945). 1944-ben a katolikus és református egyházvezetőkhöz hasonlóan ő sem tiltakozott nyilvánosan a deportálások ellen, csak az informális nyomásgyakorlás eszközét alkalmazta a hatalommal szemben, elsősorban a kikeresztelkedett zsidók érdekében.

Rascher, Sigmund

1909-1945

SS-orvos, százados. A háború alatt Dachauban folytatott fagyasztási és a magas légköri viszonyok anatómiai hatásait vizsgáló álorvosi kísérletei során foglyok százai haltak meg. Miután kiderült, hogy állításával szemben nem saját gyermekét neveli, az SS szigorú családjogi szabályainak megsértéséért letartóztatták és 1945 áprilisában Dachauban kivégezték.

Rákosi Mátyás

1892-1971

Zsidó származású magyar kommunista politikus. Vezető szerepet játszott a Tanácsköztársaságban. A második világháború után a Szovjetunióból hazatérve az 1948-tól kibontakozó kommunista diktatúra első embere. 1956-os bukása után a Szovjetunióba került, itt is halt meg.

Ravasz László

1882-1975

református püspök. 1944-ben igyekezett elérni a kollaboráns kormánynál, hogy a kikeresztelkedett kedvező elbánásban részesüljenek. Drámai hangú körlevelet fogalmazott a deportálások ellen, ezt azonban végül nem olvasták fel a templomokban.

Reményi-Schneller Lajos

1892-1946

politikus, pénzügyi szakember. 1938 márciusától megszakítás nélkül volt pénzügyminiszter 1945 márciusáig, azaz Darányitól Szálasiig minden kormányfőt kiszolgált. A németek egyik bizalmi embere. Jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaságot teljes mértékben alárendelték a nácik igényeinek. A háború után halálra ítélték és kivégezték.

Ribbentrop, Joachim von

1893-1946

Hitler külügyminisztere. 1932-től náci párttag, 1936-tól londoni német nagykövet, 1938-tól birodalmi külügyminiszter. A nürnbergi perekben háborús bűnösként elítélték és kivégezték.

Roosevelt, Franklin Delano

1882-1945

Politikus, az Amerikai Egyesült Államok elnöke (1932-1945). 1944 januárjában utasítására felállt a Háborús Menekültügyi Hivatal (War Refugee Board), mely felelős volt a maradék európai zsidóság helyzetének javításáért is. 1944 júniusában felszólította Horthyt a deportálások leállítására.

Rotta, Angelo

1872-1965

Katolikus főpap, budapesti pápai nuncius (1930-1945). 1944-ben a Vatikán követeként minden elkövetett, hogy Horthyt a deportálások leállítására, a magyarországi keresztény egyházakat és XII. Pius pápát pedig tiltakozásra bírja. Több ezer menlevelet bocsátott ki, számos budapesti ház zsidó lakóit helyezte pápai védelem alá, megbízottai sok embert mentettek ki a hegyeshalmi halálmenetekből.

Suhren, Fritz

1908-1950

SS-őrnagy, táborparancsnok. Sachsenhauseni szolgálatát követően 1942-1945 között a ravensbrücki női koncentrációs tábor parancsnokaként több tízezer női fogoly haláláért volt felelős. A háború után elítélték és kivégezték.

Schalkház Sára

1899-1944

Katolikus nővér, a Szociális Testvérek Társaságának tagja. Jelentős szerepet játszott a társaság mentőtevékenységében, intézetében sok üldözöttet rejtett el. A nyilasok kivégezték.

Schindler, Oskar

1908-1974

Gyáros. A Szudéta-vidékről származó Schindler 1939-ben zsidóktól felvett kölcsönből edénygyárat nyitott Krakkóban. A holokauszt realitásaival szembesülő üzletember zsidó munkásai védelmében sok SS-tisztet vesztegetett meg, köztük Göth plaszówi parancsnokot is. Több mint 1200 ember életét mentette meg, amiért a Yad Vashem Intézet a "Világ Igaza" kitüntetésben részesítette.

Serédi Jusztinián

1884-1945

Katolikus főpap, hercegprímás, esztergomi érsek (1927-1945). 1944-ben nyilvánosan nem kívánta megbélyegezni a zsidóüldözéseket és nem volt hajlandó a többi keresztény egyházzal együtt fellépni a deportálások ellen. Informális úton, illetve egy végül fel nem olvasott pásztorlevéllel mégis igyekezett hatni Horthyra és a kollaboráns kormányra a kikeresztelkedett zsidók érdekében.

Slachta Margit

1884-1974

Katolikus nővér, a Keresztény Női Tábor és a Szociális Testvérek Társaságának egyik vezető alakja, az első magyar női országgyűlési képviselő. Keményen fellépett a fajüldözés, a szélsőjobb térnyerése, a zsidótörvények ellen. 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott a hontalannak nyilvánított zsidók deportálása ellen. 1944-ben a többi szociális testvérrel együtt igen jelentős embermentő tevékenységet folytatott. Parlamenti munkáját a háború után is folytatta, a kialakuló kommunista diktatúra elől 1949-ben az Egyesült Államokba menekült.

Stern Samu

1874-1947

Üzletember, udvari tanácsos, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, 1944-ben a Zsidó Tanács vezetője. A háború után kollaboráció vádjával vizsgálat indult ellene, de bírósági szakaszba már nem került az ügy.

Stöckler Lajos

1897-1960

Gyáros, 1944 júliusától a Zsidó Tanács tagja. A Szálasi-érában a Tanács tényleges feje, a gettók időszakában a súlyos körülmények között hatékonyan irányította a gettólakók élelmezését és védelmét. A háború után a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájának elnöke. A kommunista rezsim letartóztatta és meghurcolta.

Szalai Pál

1915-1994

Nyilas tisztségviselő, 1944-1945-ben a nyilas párt rendőrségi összekötője. Mindent elkövetett, hogy segítse a zsidókat, megszervezte a nagy gettó fegyveres védelmét. Jelentős szerepe volt abban, hogy egyes nyilas csoportoknak terveik ellenére sem sikerült tömegvérengzést rendezni a nagy gettóban a felszabadulás küszöbén.

Szálasi Ferenc

1897-1946

Katonatiszt, szélsőjobboldali, nyilas politikus, "nemzetvezető" (1944-1945). A Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom megalakítója és vezetője. Jobb szélről támadta a Horthy-rendszert, ezért 1937-ben, majd 1938 és 1940 között bebörtönözték. 1944 októberében a németek hatalomra segítették. A nyilasok a végsőkig kitartottak a nácik mellett, uralmuk idején sok ezer zsidó halt meg. Szálasit a háború után halálra ítélték és kivégezték.

Szenes Hanna

1921-1944

Magyar zsidó ellenálló. 1939-ben Palesztinába vándorolt ki, a második világháború idején a brit hadsereg katonája. 1944 nyarán Magyarországra küldték, hogy a szövetségesek számára információkat gyűjtsön és segítse a maradék magyar zsidóságot. A magyar és német elhárítás elfogta. A nyilasok1944 novemberében kivégezték.

Szerb Antal

1901-1945

Író, irodalomtörténész, műfordító. Többször is behívták munkaszolgálatra, majd a nyilas uralom idején a nyugati határszélre vezényelték erődítési munkálatokra. A teljesen legyengült irodalmárt őrei 1945 januárjában agyonverték.