A Hungarista Mozgalom jelk�pei

A hungarizmus sz�nrel�p�se el�tti nemzetiszocialista kezdem�nyez�sek jelk�pei

A haz�nkban els�k�nt 1930-ban megjelen�, magukat nemzetiszocialist�nak vall� p�rtok a horogkeresztet v�lasztott�k jelk�pnek. Ezek a p�rtok a hitlerizmus �s az NSDAP olcs� magyar m�solatai voltak. R�gt�n k�t t�borra is szakadtak, ahogy a korabeli pesti vicc is meg�r�k�tette: "A nemzeti szoci�lizmus haz�nkban is megjelent, de egy 'Adolf' helyett r�gt�n k�t 'Zolt�nnal'." Ezen "k�t Zolt�n" egyike B�sz�rm�ny Zolt�n �js�g�r� volt, aki megalak�totta a Nemzeti Szoci�lista Magyar Munk�s P�rt nev� szervez�d�st. Jelv�nye a v�r�s alapon, feh�r k�rben elhelyezett z�ld sz�n� horogkereszt volt; rohamosztagosai barna inget viseltek. Els�sorban az 1929-ben kezd�d� gazdas�gi vil�gv�ls�gban egzisztenci�lisan t�nkrement, alf�ldi agr�rproletari�tus k�r�b�l toborozta h�veit.

1932-ben Mesk� Zolt�n nyugalmazott katonatiszt, kisgazdap�rti k�pvisel� bejelentette kil�p�s�t a p�rtj�b�l, s egy�ttal bejelentette a Magyar Nemzeti Szoci�lista F�ldm�ves- �s Munk�sp�rt megalak�t�s�t. A teatralit�st �s komolytalans�got mi sem jelezte jobban, mint hogy erre az alkalomra Hitler-bajuszt n�vesztett, entente-sz�jt csatolt f�l, �s szint�n z�ld horogkereszttel d�sz�tett karszalagot h�zott f�l. A k�l�nbs�g csup�n annyi volt, hogy barna helyett, z�ld inget v�lasztott mozgalmi egyenruh�nak. Mesk� sem tudott orsz�gos szinten ki�p�lt nemzetiszocialista mozgalmat szervezni: els�sorban saj�t v�laszt�ker�let�ben, Zal�ban �s k�rny�k�n (D�lnyugat-Dun�nt�l) tudott mag�nak szimpatiz�nsokat szerezni.

Keresztes-Fischer Ferenc m. kir. bel�gyminiszter a 145000/1933. sz�m� BM (1933. 09. 06.) rendelettel bet�ltotta a horogkereszt b�rminem� haszn�lat�t magyar �llampolg�rok r�sz�r�l, arra hivatkozva, hogy ez idegen �llam (N�met Birodalom) fels�gjelz�se lett. Ezut�n B�sz�rm�ny p�rtj�nak jelk�pe a z�ld kasz�skereszt, Mesk� p�rtj�nak jelk�pe pedig a z�ld nyilaskereszt lett. A kasz�skereszt a B�sz�rm�ny-f�le mozgalom agr�rius jelleg�re utalt, a nyilaskereszt pedig Szent L�szl� hadi jelv�ny�nek f�l�j�t�sa volt. Ezut�n terjedt el a "kasz�sok", ill. "nyilasok" kifejez�s.

A hungarista p�rtok �ltal haszn�lt jelk�pek

Sz�lasi els� hungarista p�rtja, a NAP (l�sd f�ljebb) nem haszn�lta egyik jelv�nyt sem. � az �ltala Hung�ria Egyes�lt F�ldek n�ven illetett Bosznia-Hercegovina ter�let�t is mag�ba foglal� Nagy-Magyarorsz�g szimb�lum�nak v�lasztott rov�sjelk�pet haszn�lta. Ez a rov�sjelk�p a "HIT" sz� bet�jeleit tartalmazta. Ezzel is jelk�pezni akarta Sz�lasi, hogy az � hungarizmusa, nem a n�met hitlerizmus egyszer� k�pi�ja, hanem �n�ll�, saj�tosan magyar nemzetiszocializmus, mely l�nyeges pontokban is elt�r a hitlerizmust�l �s - az �ltala is nevets�gesnek �t�lt - magyar k�pi�it�l.

K�s�bbi p�rtjai m�r a z�ld nyilaskeresztet haszn�lt�k, azzal a kieg�sz�t�ssel, hogy a hungarizmusra utal� feh�r "H" bet�t illesztettek a kereszt sz�rainak tal�lkoz�s�ba. A hungarista p�rtok z�szlaja, karszalagja is ilyenform�n k�l�nb�z�tt a t�bbi, nemzetiszocialista p�rtkezdem�nyt�l: a magyar jelleget jobban kihangs�lyoz� �n. "�rp�d-s�v"-ot illesztettek a z�szl�ra (mely a nyolcszor v�r�ssel �s ez�sttel v�gott magyar c�merrel ellent�tben kilenc s�vot - �t piros, n�gy feh�r - tartalmazott) �gy, hogy a z�szl�r�d fel� es� harmad�ban v�r�s n�gyzet alapon, 90�-kal elforgatott feh�r n�gyzetben �llt a z�ld, "H" bet�vel �kes�tett nyilaskereszt. Ez az elrendez�s utalt a k�z�pkori z�szl�haszn�latra. Az �j t�pus� "�rp�d-s�v" a mozgalom sz�nd�ka szerint meg�j�tand� magyars�g �t - egym�st felt�telez� - t�rsadalmi csoportj�t (a nemzettar� paraszt, a nemzet�p�t� munk�s, a nemzetvezet� �rtelmis�g, a nemzetmegtart� n�-gyermek-ifj�s�g, a nemzetv�d� fegyveres er�k) jelk�pezte (�t v�r�s s�v), amelyet a hungarizmus erk�lcsi (kereszt�nys�g), szellemi (nacionalizmus) �s anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet �s a K�rp�t-Duna Nagyhaz�t alkot� n�pszem�lyis�geket (magyars�g, szlov�ks�g, ruszins�g, rom�ns�g, n�mets�g, szerbs�g) �sszefog� konnacionalizmus tartanak �ssze (n�gy feh�r s�v).

A "z�ld ing" is �tv�telre ker�lt, amelyet k�s�bb kieg�sz�tettek fekete zubonnyal, lovagl�nadr�ggal �s csizm�val (ill. birgerlivel), fekete nyakkend�vel, fekete s�sapk�val (nyilas sapkar�zs�val) �s entente-sz�jjal.

A hungarizmus - hangs�lyozand� a n�pi, oszt�lyokon f�l�lemelked� �sszetartoz�st - minden tagja egym�st a "testv�r" megjel�l�ssel illette. A hungarista k�sz�n�s az �n. "r�mai k�sz�nt�s" (amelyet az olasz fasizmust�l, a n�met hitlerizmus �s sz�mos egy�b nemzetiszocialista szervez�d�s is �tvett) volt (r�zsutosan f�lemelt jobbk�z), melyhez t�rsult a hungarista csataki�lt�s �s v�lasz: "Kitart�s! �ljen Sz�lasi!" Sz�lasinak az 1938-as fegyh�zba hurcol�sa el�tt a "B�tors�g!" k�sz�nt�st haszn�lt�k.

A mozgalomnak a hivatalos indul�ja volt az "�bredj, magyar!", a munk�stagozat n�pszer� indul�ja volt a "Testv�r, el�g a szolgas�gb�l!" kezdet� �nek.