J�zsef Zachariasz Bem (Bem J�zsef, Bem ap�) (Tarn�w, 1794. m�rcius 14. – Alepp�, 1850. december 10.) lengyel katonatiszt, az 1848-49-es magyar szabads�gharc honv�d alt�bornagya

Cseh eredet� lengyel nemesi csal�dba sz�letett. Tanulm�nyait Krakk�ban, majd 1809-t�l a vars�i T�z�r �s M�szaki Iskol�ban v�gezte. Nap�leon 1812-es oroszorsz�gi hadj�rat�ban t�z�rhadnagyk�nt vett r�szt. Danzig (Gda�sk) v�delm��rt francia Becs�letrenddel t�ntett�k ki. 1815-ben bel�pett az orosz fennhat�s�g alatt �ll� Lengyel F�korm�nyz�s�g hadsereg�be. T�z�rsz�zadosk�nt igyekezett elsaj�t�tani kora m�szaki ismereteit, 1819-ben a vars�i t�z�riskola tan�ra lett. A kor rak�tafegyver�nek sz�m�t� r�ppenty�k t�k�letes�t�s�vel is foglalkozott.

R�szt vett az 1830–31-es lengyel szabads�gharcban. 1831 elej�n �rnagyk�nt egy lovas�teg parancsnoka lett. Az ostro��kai csat�ban t�z �gy� �sszpontos�tott t�z�vel szinte az eg�sz t�mad� orosz hadsereget feltart�ztatta, id�t nyerve a lengyel had �jrarendez�d�s�re, de a veres�get �gy sem siker�lt elker�lni. Jan Skrzynecki t�bornok m�g a csatat�ren ezredess� l�ptette el�. K�t h�nap m�lva m�r t�bornok volt, �s neve nemzetk�zileg is ismertt� v�lt. A lengyel szabads�gharc buk�sa ut�n P�rizsba emigr�lt. Meg�rta visszaeml�kez�seit A lengyelorsz�gi nemzeti felkel�sr�l c�mmel.

1848 szeptember�ben egy lengyel–horv�t l�gi� fel�ll�t�s�nak terv�vel Magyarorsz�gra akart utazni, de az okt�ber 6-ai forradalom B�csben �rte. Wenzel Messenhauser r�besz�l�s�re v�llalta a forradalom fegyveres er�inek f�parancsnoks�g�t. A v�ros eleste ut�n �lruh�ban Magyarorsz�gra sz�k�tt. November 3-�n jelentkezett szolg�latt�telre Kossuth Lajosn�l, aki – mivel szabad parancsnoki poszt akkor nem volt – a Nagyszombaton �llom�soz� Guyon Rich�rd dand�r�hoz rendelte tan�csad�k�nt. R�videsen visszat�rt Pestre, ahol ekkor m�r Wysocki J�zsef ir�ny�t�sa alatt szervez�s alatt �llt a lengyel l�gi�. Bem m�g a p�rizsi emigr�ci�ban ellens�ges viszonyba ker�lt a Lengyel Demokrata T�rsas�g tagjaival, ez�rt a lengyel l�gi� tagjai is ellens�gesen fogadt�k. Az ellent�t od�ig m�ly�lt, hogy egy lengyel �nk�ntes mer�nyletet k�s�relt meg Bem ellen. Az indulatos vit�kkal j�r� ellent�tet Kossuth �gy pr�b�lta megoldani, hogy a feleket elvez�nyelte a f�v�rosb�l. Wysocky l�gi�ja az aradi ostromsereghez, Bem t�bornokk�nt �s f�parancsnokk�nt a s�lyos helyzetben l�v� Erd�lyi magyar hadsereghez ker�lt.

Az erd�lyi hadj�rat

Hat�rozott int�zked�seivel r�vid id� alatt rendbe hozta az igen rossz �llapotban l�v�, Erd�lyb�l szinte teljesen kiszorult – a csucsai szorosn�l �ll� – erd�lyi hadsereget (tavaszt�l VI. honv�d hadtest) – , majd Puchner t�bornok, erd�lyi f�hadparancsnok t�mad�s�t visszaverve ellent�mad�sba ment �t, �s gyors hadmozdulatokkal kar�csonykor elfoglalta Kolozsv�rt. Ezzel – egyebek mellett – d�lr�l biztos�totta az Alf�ldet, �s lehet�v� tette hogy Windisch-Gr�tz t�mad�sa el�l a korm�ny Pestr�l Debrecenbe menek�lhessen. Janu�rban Karl Urban ezredes osztag�t �ld�zve bet�rt Bukovin�ba, majd felszabad�totta Sz�kelyf�ldet, ahol kieg�sz�tette hader�it. Ezt k�vet�en v�ratlanul Puchner h�ta m�g� ker�lve elfoglalta Nagyszebent. Miut�n Puchner k�r�s�re a Havasalf�ld�n �llom�soz� orosz csapatok L�ders vezet�s�v�l – j�val Paszkevics hadm�veleteinek megkezd�se el�tt – benyomultak Erd�lybe �s beker�t�s fenyegette, a vizaknai �s a d�vai csat�kban febru�r 4. �s 8. k�z�tt �tt�rte a kialakul� gy�r�t. M�r febru�r 9-�n ism�t t�mad�sba ment �t, Piskin�l legy�zte az egyes�lt osztr�k-orosz hader�t, �s ism�t Sz�kelyf�ldre vonult. Ezt k�vet�en az orosz �s osztr�k csapatok elhagyt�k Erd�lyt, Bem pedig elfoglalta Brass�t.

A m�sodik orosz beavatkoz�st k�vet�en kezdetben sikerrel lass�totta L�ders �s Grotenhjelm el�renyomul�s�t, m�g Moldv�ba is bet�rt, hogy ott felkel�st robbantson ki. Visszat�rve, j�lius 31-�n azonban a segesv�ri csat�ban veres�get szenvedett, hadserege teljesen sz�tzil�l�dott.

Erd�ly elveszt�se ut�n Aradon tal�lkozott Kossuthtal, aki – miut�n G�rgeiben nem b�zott, Dembinszky pedig ism�telten bebizony�totta alkalmatlans�g�t – a magyar csapatok f�parancsnok�v� nevezte ki. Augusztus 9-�n azonban Temesv�rn�l csapatait Haynau teljesen sz�tverte. A csat�ban egy �gy�goly�t�l megbokrosodott lova levetette a h�t�r�l, a v�llperec�t t�rte.

Sokat tett a magyar-rom�n megb�k�l�s�rt, az irregul�ris csapatok k�lcs�n�s bossz�hadj�ratait azonban nem siker�lt megf�keznie. 1849 tavasz�n meg�llopodott az addig az osztr�kokat t�mogat� legjelent�sebb rom�n felkel�vez�rrel, Avram Iancuval, hogy a rom�n felkel�k nem harcolnak tov�bb a magyar honv�dsereg ellen. A meg�llapod�s Hatvany Lajos szabadcsapat�nak egy rosszul id�z�tett bossz�hadj�rata miatt v�g�l meghiusult. Vez�rkari f�n�ke Czetz J�nos t�bornok, egyik seg�dtisztje �rnagyi rangban Pet�fi volt.

A szabads�gharc buk�sa ut�n a T�r�korsz�gba menek�lt �s Muzulm�n hitre t�rt. Egy ideig Konstantin�polyban az oszm�n hadsereg moderniz�l�s�t ir�ny�totta, majd Murad (Murat, Amurat) pasa n�ven a mai Sz�ria ter�let�n fekv� megsz�llt Alepp� korm�nyz�ja, katonai helytart�ja lett.

1850. december 10-�n e mondattal lehelte ki a lelk�t hal�los �gy�n: „Lengyelorsz�g, �n m�r nem szabad�talak fel...”

Szem�lye

A kicsi termet�, v�zna, beteges emberben eg�szen a l�lek ereje uralkodott. A csata napj�n val�di h�s volt, nagy k�csagos cs�k�j�val minden�tt el�lj�rt, �s sok sebt�l eltorzult arca bels� t�zt�l �gett. P�ld�ja, rettenthetetlens�ge l�ngra gy�jtotta katon�it is. K�l�n�sen a sz�kelyek ragaszkodtak hozz� eg�szen babon�s tisztelettel. Mint hadvez�r, k�l�n�sen az �gy�k felhaszn�l�s�nak �s a gyors meneteknek volt mestere. Ez�rt egy�nis�g�nek nagyon megfelelt a kis, hegyes-v�lgyes orsz�gban csek�ly sz�m� sereggel val� harcol�s. A szabads�gnak �nzetlen, hal�lmegvet�, tanult �s �gyes katon�ja volt. Hat�sa visszhangzik Pet�fi verseiben, ki lelke eg�sz erej�vei cs�ng�tt rajta. Ugyanazon ok tartotta �t t�vol a magyar vez�rek p�rtoskod�s�t�l �s adja magyar�zat�t annak, hogy Kossuth Lajos ir�nta el�szeretettel �s bizalommal volt, b�r a korm�ny parancsait nem sokba vette, �s nem csak katonai, hanem polg�ri igazgat�s dolg�ban is t�le f�ggetlen�l szeretett elj�rni.

Eml�kezete

• Hamvait 1929-ben hazasz�ll�tott�k Lengyelorsz�gba. �tja sor�n Budapesten, a Nemzeti M�zeum el�tt is felravatalozt�k a kopors�j�t. Mauz�leuma, hat oszlopon �ll� k� szarkof�gja Tarn�wban van.

• Budapest II. ker�let�ben teret neveztek el r�la, ahol szobra �ll.
• Marosv�s�rhelyen 1880. okt�ber 17-�n avatt�k fel szobr�t, Husz�r Adolf alkot�s�t.