Honfoglal�s okai

Õ a kettõs honfoglal�s mellett foglal �ll�st, miszerint a magyars�g k�t l�pcsõben sz�llja meg a K�rp�t medenc�t. Az elsõ f�zis 670. k�r�l volt, a m�sodik f�zis pedig a j�l ismert IX. sz�zad v�gi bej�vetel.

Ezt az �ll�t�st a k�l�nb�zõ kr�nik�k �s gest�k le�r�saival igazolja. Ezekben a le�r�sokban megjelennek a kettõs bej�vetellel kapcsolatos t�rt�netek. P�ld�ul Anonymus Gesta Hungarorum�ban a honfoglal�st �gy �rja le, hogy elõsz�r a hunok, j�ttek be, akik a magyarok rokonai, majd ut�na a magyarok. Az orosz õskr�nik�ban (Nestor kr�nika) is kettõs magyar honfoglal�sr�l �rnak. Eszerint elõbb a fekete, majd a feh�r magyarok �rkeztek a K�rp�t-medenc�be. Az itt le�rt fekete magyarok val�sz�nûleg az onugorok lehettek, akik a bolg�r n�pcsoporthoz tartozhattak. �m nem biztos, hogy õk a magyarok rokonai, mindenesetre val�sz�nû, hogy a Hung�ria elnevez�s az onugor sz�b�l ered.

A kettõs honfoglal�st r�g�szeti bizony�t�kokkal is al� lehet t�masztani. A VII. sz�zad m�sodik fel�ben v�ltoz�s k�vetkezik be az avar d�sz�tõmûv�szetben. Megjelenik a griffes-ind�s d�sz�t�s, amely jellemzõ volt a honfoglal� magyarok d�sz�tõmûv�szet�re is (ezt al�t�masztja a Nagyszentmikl�son tal�lt aranylelet, amely avar kori). Emellett a Szarvason tal�lt avar tûtokon l�that� rov�s�r�snak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok �s az avarok rokon n�pek voltak.

Tov�bb�, a honfoglal�s idei korokb�l felt�rt leletek nem mutatnak pusztul�sra utal� jeleket, �s a magyar telep�l�sek az avar telep�l�sek mell� �s nem r� telep�ltek, amely megint csak azt igazolja, hogy az avarok �rp�d�k rokonai voltak.

Ezt az elm�letet a legt�bb t�rt�n�sz nem fogadja el, hiszen a griffes-ind�s d�sz�t�s, ekkoriban a legt�bb nom�d, f�l-nom�d n�pre jellemzõ volt. A viszonylag b�k�s bevonul�st pedig azzal indokolj�k, hogy ekkoriban a K�rp�t-medence nagyon ritk�n lakott ter�let volt, hiszen Nagy K�roly a VIII. sz�zadban kiirtotta az avarok nagy r�sz�t. A ter�let jelentõs r�sze bolg�r gyepû volt, teh�t lakatlan ter�let, a Dun�nt�li r�sz a keleti-frank �llam, keleti r�sze pedig a Morva fejedelems�g peremter�let�hez tartozott. A K�rp�t-medence teh�t nem volt t�ls�gosan v�dett ter�let, �gy a magyaroknak nem kellett v�res k�zdelmeket v�vni az itt �lõ gy�r lakoss�ggal.

A hivatalos �ll�spont:

Ezt az �ll�spontot fogadja el a mai t�rt�n�szek 80-90%-a. Eszerint a magyarok egy l�pcsõben sz�llt�k meg a K�rp�t-medenc�t, amely r�szben tudatos, r�szben pedig v�letlenszerû esem�nyek l�ncolata volt. Tudatos volt, hiszen a magyarok m�r kor�bban felt�rk�pezt�k a ter�letet, ugyanis m�r a honfoglal�s elõtt is ind�tottak kalandoz� hadj�ratot erre. Elsõk�nt a 830as �vekben bolg�r felk�r�sre Biz�nc ellen vonultak. 862-ben a morv�kkal sz�vets�gben a keleti-frankok ellen t�madtak. Ezen hadj�ratok sor�n �tkeltek a K�rp�t medenc�n, teh�t megismert�k a ter�letet. Ezen k�v�l a honfoglal�st megelõzõ �vtizedben n�gyszer j�rtak a k�sõbbi Magyarorsz�g ter�let�n. Ezeknek a l�togat�soknak a c�lja egy�rtelmûen a ter�let felt�rk�pez�se volt.

A honfoglal�s k�zvetlen elõzm�nyei a 894es kalandoz�sok voltak. Ekkor a magyarok, akik soha nem egys�gesen h�bor�ztak, k�t felk�r�snek is eleget tettek. Az egyik sereg a biz�nciak felk�r�s�re Bulg�ria ellen fordult �s az Al-Duna �s a tõle d�lre fekvõ r�szeken fosztogatott, a m�sik had, val�sz�nûleg �rp�d vezet�s�vel, a morva fejedelmet, Szvatoplukot seg�tette az Arnulf vezette keleti-frankok lever�s�ben. Mik�zben a k�t sereg idegen f�ld�n kalandozik, addig az Etelk�zben maradott magyarokat besenyõ t�mad�s �ri.

Ennek okai:

• Az Aral-t� vid�k�n felemelkedõ arab �llam a Szaszanida Birodalom kimozd�tja az �zokat, melynek hat�s�ra beindul a domin�elv. Az �zok nyugat fel� v�ndorolnak �s r�z�dulnak a besenyõkre, akik tov�bb v�ndorolnak nyugat fel� �s r�t�madnak az etelk�zi magyarokra.
• A besenyõk 895-ben t�madj�k meg a magyarokat, ugyanis Simeon bolg�r c�r – aki �tmenetileg b�k�t k�r a biz�nciakt�l –, meg�zeni a besenyõknek, hogy az Etelk�zben maradt magyarok v�dtelenek, ezzel bossz�t �llva a r�juk t�mad� magyarokon.

Mindezek hat�s�ra a magyaroknak menek�lni�k kell Etelk�zbõl.

895: Ez a honfoglal�s kezdõ idõpontja. A magyarok h�rom helysz�nrõl �rkeznek.

• Az egyik r�sz�k az Etelk�zbõl elûz�tt magyarok, akik rendezetlen form�ban menek�lnek Erd�lybe, ahol h�t f�ldv�rat hoznak l�tre. Itt a magyarok meg�lt�k �lmos vez�rt. Arra, hogy ezt mi�rt tett�k, h�rom elm�let is l�tezik. Egyes feltev�sek szerint ekkor j�rt le �lmos megb�zat�sa, �s ezut�n fel�ldozt�k. M�sok szerint a kend�t akkor kell fel�ldozni, ha d�ntõ h�bor�t vesz�t, mert ekkor bizonyoss� v�lik, hogy meggyeng�lt �t�lõk�pess�ge. A harmadik feltev�s szerint �lmos ritu�lis fel�ldoz�s�val ereje, b�lcsess�ge �s tehets�ge �t�ramlik fi�ba, �rp�dba.
• A magyarok m�sik r�sze a Felsõ-Tisza vid�k�rõl �rkezett. Ez a csapat harcolt kor�bban Bulg�ria ellen.
• A harmadik r�sz�k az Al-Duna felõl �rkezett. Õk a keleti-frankok elleni kalandoz�sb�l t�rtek vissza.

A honfoglal�s azonban nem egy �v alatt zajlott le, hanem szakaszosan folyt. Elõsz�r az orsz�g keleti fel�t, majd k�sõbb a X. sz�zad elej�n a nyugati fel�t biztos�tott�k. 904-ben meghalt Kursz�n. �rp�d megsz�nteti a kettõs fejedelems�get, �gy õ lesz a magyarok egyetlen vez�re. K�sõbb 907-ben a magyarok visszaverik a keleti-frankokat, s �gy v�gleg biztos�tj�k a K�rp�t-medenc�t.

Gazdas�gi jellemzõk:

Ekkorra a magyarok �tt�rnek a f�lnom�d �letm�dra, �m az �llattart�s m�g mindig domin�l. Kor�bban, a leteleped�s elõtt lovat �s juhokat teny�sztettek, mert ezekkel k�nnyebben lehet mozogni, �m a leteleped�s ut�n meghonosodott a sert�s �s szarvasmarha teny�szt�s is. Mivel az õsmagyarok ekkor m�r f�lnom�d �letet �ltek, teh�t az �llatteny�szt�s mellett f�ldmûvel�ssel is foglalkoztak, ez�rt ez ut�bbi �g l�tv�nyos fejlõd�sen ment kereszt�l. Az itt �lõ szl�v n�pektõl a magyarok �tvettek sz�mos mezõgazdas�gi eszk�zt �s technol�gi�t. Ekkor sz�mos f�ldmûvel�ssel kapcsolatos sz� ker�lt �t a magyar nyelvbe.

Ekkoriban az ipar m�g szûk k�rû volt. A termel�s nagyobbr�szt a szolga n�pek v�gzik. Ezeket a t�rzsfõi, nemzets�gfõi telep�l�s k�r� telep�tik, �gy, hogy egy helyre ker�ljenek az azonos foglalkoz�s�ak. Az iparhoz hasonl�an a kereskedelem se jelentõs.

T�rsadalmi jellemzõk:

A honfoglal�k sz�m�t, kb. 200-400 ezerre becs�lik. A betelep�lt magyarok t�rzsenk�nt telepedtek le, �s alak�tott�k ki saj�t t�rzsi telep�l�seiket. A k�zponti telep�l�s Megyer volt (mai Csepel-sziget t�rs�ge) A t�rsadalom erõteljesen differenci�l�dott, melynek alapja a vagyon volt. Eszerint h�rom (n�gy) r�teg alakult ki. A legfelsõ r�teget az urak alkotj�k. Õk a t�rzsfõk, akik rendelkeznek saj�t sz�ll�ster�lettel melynek neve: urusz�g (ebbõl keletkezett az orsz�g sz�). A k�vetkezõ t�rsadalmi csoport az bõk csoportja (mai bõs�g sz�). Ide tartoznak a nemzets�gfõk. A harmadik r�teget pedig az �nek alkotj�k (mai �ns�g sz�). Ide tartoznak a szabad k�zrendûek. Ezenk�v�l voltak rabszolg�k is, de sz�muk minim�lis.