Herzl Tivadar (Theodor Herzl)

1860-1904

Magyar sz�let�s� zsid� �js�g�r�, politikus. A cionista gondolat �s mozgalom megalkot�ja, elind�t�ja.

Heydrich, Reinhard

1907-1942

SS-t�bornok, az SS-hez tartoz� er�szakszervek ki�p�t�je. 1939 szeptember�t�l a n�ci elnyom� appar�tusokat �sszefog� Birodalmi Biztons�gi F�hivatal (Reichssicherheitshauptamt - RSHA) vezet�je. 1941-42-ben a keleti fronton gyilkol� speci�lis alakulatokat (Einsatzgruppen) ir�ny�totta. � fel�gyelte a zsid�s�g teljes kiirt�s�nak programj�t, az Endl�sungot is. 1941 szeptember�t�l a Cseh-Morva Protektor�tus helyettes protektora. Angli�ban kik�pzett cseh ellen�ll�k �lt�k meg 1942 nyar�n.

Himmler, Heinrich

1900-1945

Nemzetiszocialista politikus, az SS Birodalmi Vezet�je (Reichsf�hrer-SS). 1943 augusztus�t�l birodalmi bel�gyminiszter, 1944 j�lius�t�l a tartal�k hadsereg parancsnoka. A zsid�s�g megsemmis�t�s�nek ir�ny�t�ja. 1945 �prilis�ban kapitul�ci�s aj�nlatot tett a sz�vets�geseknek, ez�rt Hitler minden hivatal�t�l megfosztotta �s kiz�rta a n�ci p�rtb�l. A Harmadik Birodalom �sszeoml�sakor menek�lni pr�b�lt, sikertelen�l. M�jus v�g�n fogs�gba esve �ngyilkoss�got k�vetett el.

Hitler, Adolf

1889-1945

N�ci politikus, a Harmadik Birodalom �s a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) kialak�t�ja �s vez�re (F�hrer). 1933-t�l n�met kancell�r, 1934-t�l vez�r �s kancell�r. Felfegyverezte N�metorsz�got, felsz�molta az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszert, 1939. szeptember 1-�n, Lengyelorsz�g lerohan�s�val kirobbantotta a m�sodik vil�gh�bor�t. 1941-ben kiadta a zsid�k fizikai megsemmis�t�s�re vonatkoz� (sz�beli) parancsot. A n�met h�bor�s veres�g k�sz�b�n, 1945. �prilis 30-�n Berlinben �ngyilkoss�got k�vetett el.

Horthy Mikl�s

1868-1857

1920 �s 1944 k�z�tt a Magyar Kir�lys�g korm�nyz�ja. 1918-ban az Osztr�k-Magyar Monarchia hadiflott�j�nak utols� parancsnoka. Az 1918-as magyarorsz�gi polg�ri forradalom �s az 1919-es kommunista Tan�csk�zt�rsas�g buk�sa ut�n lett a kir�ly n�lk�li kir�lys�g korm�nyz�ja. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti Magyarorsz�g �llamf�je. 1938-t�l a sz�ls�jobboldalt�l tartva enged�lyezte a zsid�t�rv�nyek megalkot�s�t, de 1944-ig a n�met nyom�s ellen�re sem volt hajland� deport�ltatni a zsid�kat. A n�met megsz�ll�s ut�n kinevezte a kollabor�ns korm�nyt, visszavonult az �llam�gyekt�l, de nem mondott le, ezzel mintegy legitim�lta a megsz�ll�st �s a deport�l�sokat. 1944. j�lius�ban le�ll�totta a zsid�k kisz�ll�t�s�t �s ezzel megmentette a budapesti zsid�s�got. A h�bor�b�l val� kiugr�st t�tov�n �s k�vetkezetlen�l k�sz�tette el�, 1944 okt�ber�ben a n�metek a nyilas Sz�lasi Ferenc jav�ra lemondatt�k. A h�bor� ut�n nem �ll�tott�k b�r�s�g el�, de Magyarorsz�gra nem t�rhetett vissza.

ifj. Horthy Mikl�s

1907-1993

Horthy Mikl�s kisebbik fia. 1939-t�l diplomatak�nt dolgozott. 1944 janu�rj�t�l a h�bor�b�l val� kil�p�st (kiugr�s) szervezte. 1944. okt�ber 15-�n a n�cik t�rbe csalt�k �s elrabolt�k, majd sikeresen zsarolt�k apj�t. A h�bor� v�g�ig a mauthauseni koncentr�ci�s t�borban raboskodott.

H�ss, Rudolf

1904-1947

Az Auschwitz-komplexum alap�t� parancsnoka (1940. m�jus- 1943. november). Ezut�n magasabb posztra helyezt�k, a Koncentr�ci�s T�borok Fel�gyel�j�nek lett a helyettese. Eichmann k�r�s�re visszat�rt Auschwitzba, �s 1944 nyar�n �s nyar�n � ir�ny�totta a magyar zsid�k megsemmis�t�s�t (H�ss-akci�). 1944 �sz�n a Magyarorsz�gr�l �rkez� hal�lmenetek r�sztvev�inek ausztriai munkabevet�s�t fel�gyelte. A h�bor� ut�n bujk�lt, de elfogt�k, �s kiadt�k a lengyel hat�s�goknak. Meglep�en �szint�n tan�skodott a n�rnbergi perben, az igazs�got t�bbnyire saj�t �gy�ben is elmondta. A lengyel b�rt�nben meg�rta eml�kiratait. Hal�lra �t�lt�k �s az auschwitzi I. kremat�rium el�tt, kor�bbi h�z�val szemben felakasztott�k.

Imr�dy B�la

1891-1946

gazdas�gi szakember, sz�ls�jobboldali politikus, minisztereln�k (1938. m�j. 14. - 1939. febr. 16.). M�rs�kelt, angolbar�t p�nz�gyi szakemberk�nt indult, a Magyar Nemzeti Bank eln�ke lett. Fokozatosan alakult ki fajv�d�, sz�ls�s�gesen n�metbar�t politik�ja. Minisztereln�ks�ge alatt fogadt�k el az els� zsid�t�rv�nyt �s k�sz�tett�k el� a m�sodikat. A n�met megsz�ll�s ut�n helyet kapott a Szt�jay-kabinetben is, mint gazdas�gi cs�csminiszter, de miut�n az SS megszerezte a Weiss Manfr�d konszernt, lemond�sra k�nyszer�lt. A h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Ist�czy Gy�z�

1842-1915

Antiszemita politikus, orsz�ggy�l�si k�pvisel�. A politikai antiszemitizmus el�fut�ra �s els� jelent�s magyarorsz�gi k�pvisel�je. 1883-ban megalak�totta az Orsz�gos Antiszemita P�rtot, amely azonban hamarosan feloszlott, 1897-ben nem v�lasztott�k �jra k�pvisel�nek.

Jaross Andor

1896-1946

Felvid�ki magyar politikus, 1944 m�rcius�t�l augusztusig a Szt�jay-korm�ny bel�gyminisztere. A magyar zsid�s�g jogfoszt�s�nak, a vid�ki zsid�k gett�s�t�s�nak �s deport�l�s�nak egyik f� felel�se. A h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Jeckeln, Fridrich

1895-1946

SS-t�bornok, a Szovjetuni� d�li megsz�llt ter�leteinek SS �s rend�ri f�parancsnoka. Az �ltala ir�ny�tott alakulatok m�sz�rolt�k le Kamenyec-Podolszkijn�l a Magyarorsz�gr�l deport�lt, rendezetlen �llampolg�rs�g�nak min�s�tett zsid�kat. �sszess�g�ben sz�zezrek hal�l��rt volt felel�s. A h�bor� ut�n a Szovjetuni�ban hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Jungerth-Arn�thy Mih�ly

1883-?

Diplomata. Moszkvai k�vet, majd a Szt�jay-korm�ny k�l�gyminiszter-helyettese. 1944 nyar�n a minisztertan�cs �l�sein k�vetelte a deport�l�sok le�ll�t�s�t.

K�llay Mikl�s

1887-1967

Politikus, minisztereln�k (1942. m�rc. 9. - 1944. m�rc 22.). A Bethlen Istv�n nev�vel f�mjelzett angolbar�t csoport emberek�nt ker�lt a korm�nyr�dhoz. Minisztereln�ks�ge alatt igyekezett elt�vol�tani Magyarorsz�got a n�ci hatalomt�l, �s kapcsolatot tal�lni az angolsz�sz sz�vets�gesekkel. K�vetkezetesen megtagadta a zsid�k kiszolg�ltat�s�t �s deport�l�s�t. A n�met megsz�ll�s ut�n a t�r�k k�vets�gre menek�lt, innen a nyilas hatalom�tv�tel ut�n t�vozni k�nyszer�lt. A n�metek Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolt�k, itt szabadult fel. A h�bor� ut�n az amerikai magyar emigr�ci� egyik vezet� alakja.

K�ll� Ferenc

1894-1944

Katolikus t�bori esperes. A nyilas hatalom�tv�tel ut�n a honv�dk�rh�zakban zsid�kat, baloldaliakat �s katonasz�kev�nyeket bujtatott. A nyilasok kiv�gezt�k.

Kaltenbrunner, Ernst

1903-1946

Osztr�k �gyv�d, SS-t�bornok. Reinhard Heydrich hal�la ut�n az RSHA feje, az Endl�sung egyik ir�ny�t�ja. A h�bor�s f�b�n�s�k n�rnbergi per�ben hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

K�rolyi Mih�ly

1875-1955

Politikus, minisztereln�k, �llamf�. Az 1918-as polg�ri forradalom vezet�je. A Horthy-korszakban emigr�ns, 1946-ban hazat�rt, majd 1949-ben ism�t k�lf�ldre k�nyszer�lt.

Kasztner Rezs�

1906-1957

Jog�sz, �js�g�r�, cionista vezet�. Kolozsv�rott sz�letett, tanult �s dolgozott, de 1940-t�l Budapesten �lt. A budapesti cionista Ment�bizotts�g egyik megalak�t�ja �s vezet�je. A n�met megsz�ll�s ut�n t�rgyal�sokba bonyol�dott a n�cikkal, el�bb Adolf Eichmann-nal, majd Kurt Becherrel. Ennek egyik eredm�nyek�ppen az �n. "Kasztner-vonat" elhagyhatta az orsz�got. A h�bor� ut�n Kasztner Izraelbe t�vozott, ahol egy szem�lye �s 1944-es tev�kenys�ge k�r�l kialakult vita becs�lets�rt�si perhez vezetett. A b�r� a k�rd�sek nagy r�sz�ben Kasztner ellenfel�nek adott igazat. A n�cikkal val� kollabor�ci� v�dj�b�l kikeveredni nem tud� Kasztnert 1957 m�rcius�ban saj�t h�za el�tt l�tte agyon egy zsid� mer�nyl�. Hal�la ut�n az izraeli Legfels�bb B�r�s�g felmentette a v�dak al�l.

Koch, Karl Otto

1897-1945

SS-ezredes, t�borparancsnok. T�bb t�borban t�lt�tt be vezet� tiszts�get, 1937-t�l 1941-ig Buchenwald parancsnoka. A foglyok "t�rv�nytelen" gyilkol�sa �s p�nz�gyi vissza�l�sek miatt lev�ltott�k, 1941-1942-ben a majdaneki t�bor parancsnokak�nt sok ezer zsid� hal�l��rt volt felel�s. Egy korrupci�s vizsg�lat eredm�nyek�nt letart�ztatt�k, �s 1945 �prilis�ban az SS-b�r�s�g �t�lete alapj�n kiv�gezt�k.

Komoly Ott�

1892-1945

M�rn�k, magyar cionista vezet�, a Ment�bizotts�g eln�ke. A nyilas uralom alatt a Nemzetk�zi V�r�skereszttel egy�ttm�k�dve jelent�keny ment�tev�kenys�get fejtett ki, ez�rt a nyilasok meggyilkolt�k.

Kor�nyi Frigyes

1828-1913

Zsid� sz�rmaz�s� belgy�gy�sz, egyetemi tan�r. 1848-1849-ben honv�df�orvos. A modern magyarorsz�gi belgy�gy�szat megteremt�je.

Kozma Mikl�s

1884-1941

Katonatiszt, politikus, bel�gyminiszter (1935-1937). 1940-t�l K�rp�talja korm�nyz�i biztosa, a kamenyec-podolszkiji deport�l�s egyik kezdem�nyez�je.

Kramer, Josef

1906-1945

SS-sz�zados, t�borparancsnok. Szolg�lt Dachauban, Mauthausenben, majd 1944 m�jus�ban H�ss kinevezte az auschwitz-birkenaui megsemmis�t� t�bor parancsnok�v�. A magyar zsid�k kiirt�s�nak egyik f� felel�se. Az utols� h�napokban Bergen-Belsen parancsnokak�nt nem szervezte meg a t�borba sz�ll�tott sok t�zezer zsid� ell�t�s�t. A "belseni fenevadk�nt" h�rhedt� v�lt Kramert a britek hal�lra �t�lt�k �s felakasztott�k.

Krausz Mikl�s

1908-1985

Cionista tisztvisel�, a Palesztina Hivatal vezet�je. A budapesti sv�jci diplom�ciai test�lettel szoros kapcsolatban folytatja emberment� tev�kenys�g�t. 1944. j�nius�nak m�sodik fel�ben kijuttatta Sv�jcba az �n. "Auschwitz-jegyz�k�nyvet", ezzel �ri�si m�diakamp�nyt ind�tott el, melynek komoly szerepe volt a deport�l�sok le�ll�t�s�ban.

Krumey, Hermann Alois

1905-?

SS-alezredes. 1944-ig a biztons�gi rend�rs�g lodzi tisztjek�nt ir�ny�totta a zsid�k deport�l�s�t. 1944 tavasz�n Magyarorsz�gon Eichmann helyettese, majd az Eichmannkommando b�csi r�szleg�nek parancsnoka. A h�bor� ut�n t�bb sikertelen elj�r�s indult ellene. Az Eichmann-pert k�vet�en letart�ztatt�k �s v�g�l 1973-ban b�nr�szesk�nt �letfogytig tart� b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k.

Kun Andr�s

Kiugrott minorita pap, nyilas karhatalmista. Sz�mos budapesti t�meggyilkoss�g ir�ny�t�ja �s r�sztvev�je. A h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Kun B�la

1886-1939

Zsid� sz�rmaz�s� kommunista politikus, a Tan�csk�zt�rsas�g k�l�gyi n�pbiztosa, t�nyleges ir�ny�t�ja. A kommunista diktat�ra buk�sa ut�n a Szovjetuni�ba emigr�lt, ahol a szt�lini tisztogat�sok sor�n kiv�gezt�k.

Langlet, Valdemar

1872-1960

A Sv�d V�r�skereszt magyarorsz�gi k�pvisel�je. Diplom�ciai v�detts�g�t felhaszn�lva sz�mtalan budapesti zsid�t mentett meg a nyilas uralom idej�n.

Liebehenschel, Arthur

1901-1948

SS-alezredes, t�borparancsnok. T�bb t�borban szolg�lt, majd a Koncentr�ci�s T�borok Fel�gyel�s�g�nek hivatalvezet�je lett. 1943 v�g�n H�ss ut�djak�nt ker�l Auschwitzba, ahol l�p�seket tett az �letk�r�lm�nyek �s az �letben hagyott foglyokkal szembeni b�n�sm�d jav�t�s��rt. M�dszerei miatt el�gedetlen felettesei lev�ltott�k. 1944 nyar�n Majdanek utols� parancsnoka. Hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

L�w Lip�t

1811-1875

Nagykanizsai, p�pai majd szegedi rabbi, a magyarorsz�gi zsid�s�g vall�si moderniz�ci�j�nak egyik vez�ralakja.

Lutz, Carl

1895-1975

Sv�jci diplomata. 1942-t�l a budapesti sv�jci konzul�tus vezet�je, a sv�jci ment�akci�k egyik f� alakja.

Mandel, Maria

1912-1947

SS-f�fel�gyel�n�. T�bb t�borban szolg�lt fel�gyel�n�k�nt, majd 1942-1944 k�z�tt az auschwitz-birkenaui n�i t�bor parancsnoka volt. A n�i foglyokkal kegyetlenked�, sokszoros gyilkos Mandelt a h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

M�rton �ron

1896-1980

Erd�lyi katolikus p�sp�k. 1944-ben felemelte szav�t a zsid��ld�z�sek, deport�l�sok ellen. 1951-ben a rom�n hat�s�gok magyarellenes koncepci�s perben 15 �vi fegyh�zb�ntet�sre �t�lt�k. 1956 �s 1967 k�z�tt h�zi �rizetben tartott�k.

M�hely Lajos

1862-1953

Biol�gus, fajv�d�, antiszemita teoretikus, a C�l c�m� sz�ls�s�gesen zsid�ellenes lap szerkeszt�je. A fajelm�let tudom�nyos megalapoz�s�val k�s�rletezett. A h�bor� ut�n fegyh�zb�ntet�sre �t�lt�k.

Mengele, Josef

1911-1979

SS-sz�zados, orvos. 1939 �s 1943 k�z�tt a Fegyveres SS k�tel�k�ben frontszolg�latot teljes�tett. 1943-t�l az auschwitz-birkenaui t�bor kutat�orvosa. �ltudom�nyos k�s�rleteket v�gzett �l� embereken, f�leg zsid� �s cig�ny ikreken. Gyakran � szelekt�lta a magyarorsz�gi transzportokat. A h�bor� ut�n D�l-Amerik�ba sz�k�tt, �vtizedekig bujk�lt. Sosem ker�l b�r�s�g el�. Braz�li�ban egy kir�ndul�s sor�n v�zbe fulladt.

Moll, Otto

1915-1946

SS-f�t�rzs�rmester. 1941-t�l az auschwitzi b�ntet�sz�zad, majd a Sonderkommando parancsnoka. 1944 nyar�n a birkenaui kremat�riumok f�parancsnokak�nt magyar zsid�k sz�zezreinek meggyilkol�s�t ir�ny�totta. Sok sz�z embert l�tt agyon vagy l�k�tt a hulla�get� g�dr�kbe. A holokauszt t�rt�net�nek egyik legnagyobb h�h�r�t a h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s felakasztott�k.

Moln�r Ferenc

1878-1952

Zsid� sz�rmaz�s� magyar �r�. A magyar politikai �let jobbra tol�d�sa miatt a vil�gh�bor� kit�r�se el�tt emigr�lt, k�lf�ld�n vil�gh�rnevet szerzett.

Muhsfeldt, Erich

1913-1947

SS-t�rzs�rmester. A majdaneki Sonderkommando �s a kremat�rium parancsnoka. 1944 nyar�n Birkenauba helyezt�k, ahol a II. �s III. kremat�rium parancsnoka volt. Sok sz�z foglyot l�tt agyon a kremat�riumok kiv�gz� helys�geiben. A h�bor� ut�n el�t�lt�k �s felakasztott�k.

Mussolini, Benito Amilcare Andrea

1883-1945

Olasz politikus, dikt�tor (1922-1943). Az olasz fasiszta diktat�ra l�trehoz�ja �s vezet�je. 1943-ban a h�bor�s veres�gek hat�s�ra megbuktatt�k �s beb�rt�n�zt�k, de egy n�met kommand� kiszabad�totta. 1943 szeptember�t�l a n�metekt�l f�gg� b�b�llam, a Sal�i K�zt�rsas�g vezet�je. A h�bor� v�g�n a partiz�nok szeret�j�vel egy�tt kiv�gezt�k.

M�ller, Filip

1922-?

Zsid� sz�rmaz�s� szlov�k deport�lt. 1942-ben deport�lt�k Auschwitzba, majd m�jusban b�ntet�sb�l a Sonderkommand�ba osztott�k be. A k�vetkez� k�t �s f�l �vben itt dolgozott �s a n�cik sz�mtalan b�ntett�nek lett szemtan�ja. R�szt vett az ellen�ll�si mozgalom tev�kenys�g�ben. 1944 tavasz�n � l�tta el inform�ci�kkal a sz�k�st tervez� Alfred Wetzlert. Okt�berben t�l�lte a Sonderkommando l�zad�s�t. 1945 elej�n Mauthausenbe ker�lt, majd Wels k�rny�k�n szabadult fel. Visszaeml�kez�se az egyik legfontosabb forr�s a birkenaui megsemmis�t�sekkel kapcsolatban. T�bb perben tan�skodott. A h�bor� ut�n visszat�rt haz�j�ba, majd nyugatra emigr�lt.

M�nch, Hans

1911- ?

SS-orvos. 1943-ban ker�lt Auschwitzba, ahol a Higi�niai Int�zetben dolgozott. A gyilkol�ssal szembes�lve orvosi k�s�rletek �r�gy�vel sok rab �let�t mentette meg. 1944-ben nem volt hajland� r�szt venni a magyar zsid�k szelekt�l�s�ban. A krakk�i Auschwitz-per 40 v�dlottja k�z�l egyed�l �t mentett�k fel, mivel sok, �ltala megmentett fogoly tan�skodott a v�delm�ben.

Nagybaczoni Nagy Vilmos

1884-1976

t�bornok, honv�delmi miniszter (1942-1943). Igyekezett jav�tani a munkaszolg�latosok helyzet�t, r�szben sikerrel. A n�meteknek �s a hazai sz�ls�jobbnak t�bb k�rd�sben is ellentmondott, �gy p�ld�ul nem volt hajland� munkaszolg�latosokat vez�nyelni a bori r�zb�ny�kba. Ez�rt lemond�sra k�nyszer�tett�k. A h�bor� ut�n meghurcolt�k. A jeruzs�lemi Yad Vashem int�zet 1965-ben a "Vil�g Igaz�nak" ismerte el.

Neumann J�nos

1903-1957

Zsid� sz�rmaz�s� magyar matematikus, a sz�m�t�g�p alapelv�nek vil�gh�r� kidolgoz�ja.

Novak, Franz

1909-?

SS-sz�zados. Az Eichmann vezette zsid��gyi oszt�ly munkat�rsa. 1944-ben � volt felel�s a magyar zsid�k deport�l�s�hoz sz�ks�ges vas�ti kapacit�s megszerz�s��rt. J�liusban, a deport�l�sok le�ll�t�sa ut�n � vezette a kistarcsai intern�l�t�borba bet�r� SS-kommand�t, amely 1220 zsid�t hurcolt el �s k�ld�tt Auschwitzba. A h�bor� ut�n t�bb elj�r�s indult ellene, v�g�l 1972-ben h�t�vi b�rt�nre �t�lt�k.

Pehle, John

nincs_megadva

Amerikai diplomata, az 1944 janu�rj�ban fel�ll�tott H�bor�s Menek�lt�gyi Hivatal (War Refugee Board) vezet�je.

Perlasca, Giorgio

1910-1992

Olasz emberment�. Mikor a budapesti spanyol diplom�ciai test�let a nyilas puccs ut�n befejezte magyarorsz�gi m�k�d�s�t, Perlasca "kinevezte mag�t" spanyol �gyviv�nek, �s soha nem l�tezett st�tusz�t el is fogadtatta a nyilas hat�s�gokkal. Fel�gyelte a spanyol v�dett h�zakat, ezr�vel adta ki a k�vets�g pecs�tj�vel ell�tott pap�rokat.

Pius, XII. (Eugenio Pacelli)

1876-1958

Katolikus f�pap, p�pa (1939-1958). A vil�gh�bor� idej�n nem tiltakozott nyilv�nosan az Endl�sung ellen, de az 1944. j�nius v�g�n Horthynak k�ld�tt level�vel jelent�s nyom�st gyakorolt a korm�nyz�ra a deport�l�sok le�ll�t�sa �rdek�ben.

Radn�ti Mikl�s

1909-1944

K�lt�, m�ford�t�. T�bbsz�r beh�vt�k munkaszolg�latra, 1944 nyar�n a bori r�zb�ny�kba vitt�k. A t�borban l�v� munkaszolg�latosok evaku�ci�ja sor�n gyalogmenetben Magyarorsz�g nyugati hat�r�ra hajtott�k, ahol 1944 november�ben agyonl�tt�k. A h�bor� ut�n holttest�t exhum�lt�k, zseb�ben megtal�lt�k a hal�lmenet sor�n �rt utols� verseit.

Raffay S�ndor

1866-1974

Evang�likus p�sp�k (1918-1945). 1944-ben a katolikus �s reform�tus egyh�zvezet�kh�z hasonl�an � sem tiltakozott nyilv�nosan a deport�l�sok ellen, csak az inform�lis nyom�sgyakorl�s eszk�z�t alkalmazta a hatalommal szemben, els�sorban a kikeresztelkedett zsid�k �rdek�ben.

Rascher, Sigmund

1909-1945

SS-orvos, sz�zados. A h�bor� alatt Dachauban folytatott fagyaszt�si �s a magas l�gk�ri viszonyok anat�miai hat�sait vizsg�l� �lorvosi k�s�rletei sor�n foglyok sz�zai haltak meg. Miut�n kider�lt, hogy �ll�t�s�val szemben nem saj�t gyermek�t neveli, az SS szigor� csal�djogi szab�lyainak megs�rt�s��rt letart�ztatt�k �s 1945 �prilis�ban Dachauban kiv�gezt�k.

R�kosi M�ty�s

1892-1971

Zsid� sz�rmaz�s� magyar kommunista politikus. Vezet� szerepet j�tszott a Tan�csk�zt�rsas�gban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a Szovjetuni�b�l hazat�rve az 1948-t�l kibontakoz� kommunista diktat�ra els� embere. 1956-os buk�sa ut�n a Szovjetuni�ba ker�lt, itt is halt meg.

Ravasz L�szl�

1882-1975

reform�tus p�sp�k. 1944-ben igyekezett el�rni a kollabor�ns korm�nyn�l, hogy a kikeresztelkedett kedvez� elb�n�sban r�szes�ljenek. Dr�mai hang� k�rlevelet fogalmazott a deport�l�sok ellen, ezt azonban v�g�l nem olvast�k fel a templomokban.

Rem�nyi-Schneller Lajos

1892-1946

politikus, p�nz�gyi szakember. 1938 m�rcius�t�l megszak�t�s n�lk�l volt p�nz�gyminiszter 1945 m�rcius�ig, azaz Dar�nyit�l Sz�lasiig minden korm�nyf�t kiszolg�lt. A n�metek egyik bizalmi embere. Jelent�s szerepe volt abban, hogy a magyar gazdas�got teljes m�rt�kben al�rendelt�k a n�cik ig�nyeinek. A h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Ribbentrop, Joachim von

1893-1946

Hitler k�l�gyminisztere. 1932-t�l n�ci p�rttag, 1936-t�l londoni n�met nagyk�vet, 1938-t�l birodalmi k�l�gyminiszter. A n�rnbergi perekben h�bor�s b�n�sk�nt el�t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Roosevelt, Franklin Delano

1882-1945

Politikus, az Amerikai Egyes�lt �llamok eln�ke (1932-1945). 1944 janu�rj�ban utas�t�s�ra fel�llt a H�bor�s Menek�lt�gyi Hivatal (War Refugee Board), mely felel�s volt a marad�k eur�pai zsid�s�g helyzet�nek jav�t�s��rt is. 1944 j�nius�ban felsz�l�totta Horthyt a deport�l�sok le�ll�t�s�ra.

Rotta, Angelo

1872-1965

Katolikus f�pap, budapesti p�pai nuncius (1930-1945). 1944-ben a Vatik�n k�vetek�nt minden elk�vetett, hogy Horthyt a deport�l�sok le�ll�t�s�ra, a magyarorsz�gi kereszt�ny egyh�zakat �s XII. Pius p�p�t pedig tiltakoz�sra b�rja. T�bb ezer menlevelet bocs�tott ki, sz�mos budapesti h�z zsid� lak�it helyezte p�pai v�delem al�, megb�zottai sok embert mentettek ki a hegyeshalmi hal�lmenetekb�l.

Suhren, Fritz

1908-1950

SS-�rnagy, t�borparancsnok. Sachsenhauseni szolg�lat�t k�vet�en 1942-1945 k�z�tt a ravensbr�cki n�i koncentr�ci�s t�bor parancsnokak�nt t�bb t�zezer n�i fogoly hal�l��rt volt felel�s. A h�bor� ut�n el�t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Schalkh�z S�ra

1899-1944

Katolikus n�v�r, a Szoci�lis Testv�rek T�rsas�g�nak tagja. Jelent�s szerepet j�tszott a t�rsas�g ment�tev�kenys�g�ben, int�zet�ben sok �ld�z�ttet rejtett el. A nyilasok kiv�gezt�k.

Schindler, Oskar

1908-1974

Gy�ros. A Szud�ta-vid�kr�l sz�rmaz� Schindler 1939-ben zsid�kt�l felvett k�lcs�nb�l ed�nygy�rat nyitott Krakk�ban. A holokauszt realit�saival szembes�l� �zletember zsid� munk�sai v�delm�ben sok SS-tisztet vesztegetett meg, k�zt�k G�th plasz�wi parancsnokot is. T�bb mint 1200 ember �let�t mentette meg, ami�rt a Yad Vashem Int�zet a "Vil�g Igaza" kit�ntet�sben r�szes�tette.

Ser�di Jusztini�n

1884-1945

Katolikus f�pap, hercegpr�m�s, esztergomi �rsek (1927-1945). 1944-ben nyilv�nosan nem k�v�nta megb�lyegezni a zsid��ld�z�seket �s nem volt hajland� a t�bbi kereszt�ny egyh�zzal egy�tt fell�pni a deport�l�sok ellen. Inform�lis �ton, illetve egy v�g�l fel nem olvasott p�sztorlev�llel m�gis igyekezett hatni Horthyra �s a kollabor�ns korm�nyra a kikeresztelkedett zsid�k �rdek�ben.

Slachta Margit

1884-1974

Katolikus n�v�r, a Kereszt�ny N�i T�bor �s a Szoci�lis Testv�rek T�rsas�g�nak egyik vezet� alakja, az els� magyar n�i orsz�ggy�l�si k�pvisel�. Kem�nyen fell�pett a faj�ld�z�s, a sz�ls�jobb t�rnyer�se, a zsid�t�rv�nyek ellen. 1941-ben a bel�gyminisztern�l tiltakozott a hontalannak nyilv�n�tott zsid�k deport�l�sa ellen. 1944-ben a t�bbi szoci�lis testv�rrel egy�tt igen jelent�s emberment� tev�kenys�get folytatott. Parlamenti munk�j�t a h�bor� ut�n is folytatta, a kialakul� kommunista diktat�ra el�l 1949-ben az Egyes�lt �llamokba menek�lt.

Stern Samu

1874-1947

�zletember, udvari tan�csos, a Pesti Izraelita Hitk�zs�g eln�ke, 1944-ben a Zsid� Tan�cs vezet�je. A h�bor� ut�n kollabor�ci� v�dj�val vizsg�lat indult ellene, de b�r�s�gi szakaszba m�r nem ker�lt az �gy.

St�ckler Lajos

1897-1960

Gy�ros, 1944 j�lius�t�l a Zsid� Tan�cs tagja. A Sz�lasi-�r�ban a Tan�cs t�nyleges feje, a gett�k id�szak�ban a s�lyos k�r�lm�nyek k�z�tt hat�konyan ir�ny�totta a gett�lak�k �lelmez�s�t �s v�delm�t. A h�bor� ut�n a Magyarorsz�gi Izraelit�k Orsz�gos Irod�j�nak eln�ke. A kommunista rezsim letart�ztatta �s meghurcolta.

Szalai P�l

1915-1994

Nyilas tiszts�gvisel�, 1944-1945-ben a nyilas p�rt rend�rs�gi �sszek�t�je. Mindent elk�vetett, hogy seg�tse a zsid�kat, megszervezte a nagy gett� fegyveres v�delm�t. Jelent�s szerepe volt abban, hogy egyes nyilas csoportoknak terveik ellen�re sem siker�lt t�megv�rengz�st rendezni a nagy gett�ban a felszabadul�s k�sz�b�n.

Sz�lasi Ferenc

1897-1946

Katonatiszt, sz�ls�jobboldali, nyilas politikus, "nemzetvezet�" (1944-1945). A Nyilaskeresztes P�rt - Hungarista Mozgalom megalak�t�ja �s vezet�je. Jobb sz�lr�l t�madta a Horthy-rendszert, ez�rt 1937-ben, majd 1938 �s 1940 k�z�tt beb�rt�n�zt�k. 1944 okt�ber�ben a n�metek hatalomra seg�tett�k. A nyilasok a v�gs�kig kitartottak a n�cik mellett, uralmuk idej�n sok ezer zsid� halt meg. Sz�lasit a h�bor� ut�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k.

Szenes Hanna

1921-1944

Magyar zsid� ellen�ll�. 1939-ben Palesztin�ba v�ndorolt ki, a m�sodik vil�gh�bor� idej�n a brit hadsereg katon�ja. 1944 nyar�n Magyarorsz�gra k�ldt�k, hogy a sz�vets�gesek sz�m�ra inform�ci�kat gy�jts�n �s seg�tse a marad�k magyar zsid�s�got. A magyar �s n�met elh�r�t�s elfogta. A nyilasok1944 november�ben kiv�gezt�k.

Szerb Antal

1901-1945

�r�, irodalomt�rt�n�sz, m�ford�t�. T�bbsz�r is beh�vt�k munkaszolg�latra, majd a nyilas uralom idej�n a nyugati hat�rsz�lre vez�nyelt�k er�d�t�si munk�latokra. A teljesen legyeng�lt irodalm�rt �rei 1945 janu�rj�ban agyonvert�k.