Rákóczi Szegeden
A kuruc hadak elõször 1704 májusában jelentek meg Szegeden, elfoglalták a Palánkot, de fegyverek híján a várat a császáriak kezében kellett hagyniuk. Rákóczi Ferenc 1704. július 20-án érkezett ide seregével. A vár ostromát azonban augusztus 12-én õ is föladta, mert megbetegedett és fejedelemmé választása miatt el kellett távoznia.
A szegedi vár "erõs falakkal, jó karban levõ tornyokkal, árokkal és fedett úttal volt ellátva. Különben a parancsnok (Globitz János Frigyes báró) sem látszott oly féle embernek, aki 400 emberével 50 középszerû bombám durranására megadja magát"- írja II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai a magyar hadjáratról 1703-1711 címû mûvében
Megbetegedésére így gondol vissza Emlékirataiban: "Igaz ugyan, hogy a háború kezdete óta másféle ágyam (szalmával tömött zsákágy) nem is volt, minthogy mindig ruhástul aludtam. Azonban betegségem nagyon kínozott, folyton égõ szomjuságom volt s azt csak a Tisza vizével olthattam, mely annyira telve volt halakkal, hogy szinte alig lehete meriteni abból anélkül, hogy ilyeket folyton ne fogjon az ember."
202 évvel késõbb, 1906-ban a fejedelem hamvait Kassára szállító vonat útvonala Szegedet is érintette.
|
|
A szobrot eredetileg a Széchenyi téren állították föl, a Zsótér ház elõtti parktükörben, fõ nézetével a Klauzál tér irányába tájolva. Talapzatára latinul Rákóczi 1704. június 7-i kiáltványának kezdõsorát vésték.
"RECRUDESCUNT INCLYTAE GENTIS HUNGARAE VULNERA"
("Kiújulnak a dicsõséges magyar nemzet sebei ")
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
