A Hungarista Mozgalom jelképei

A hungarizmus színrelépése előtti nemzetiszocialista kezdeményezések jelképei

A hazánkban elsőként 1930-ban megjelenő, magukat nemzetiszocialistának valló pártok a horogkeresztet választották jelképnek. Ezek a pártok a hitlerizmus és az NSDAP olcsó magyar másolatai voltak. Rögtön két táborra is szakadtak, ahogy a korabeli pesti vicc is megörökítette: "A nemzeti szociálizmus hazánkban is megjelent, de egy 'Adolf' helyett rögtön két 'Zoltánnal'." Ezen "két Zoltán" egyike Böszörmény Zoltán újságíró volt, aki megalakította a Nemzeti Szociálista Magyar Munkás Párt nevű szerveződést. Jelvénye a vörös alapon, fehér körben elhelyezett zöld színű horogkereszt volt; rohamosztagosai barna inget viseltek. Elsősorban az 1929-ben kezdődő gazdasági világválságban egzisztenciálisan tönkrement, alföldi agrárproletariátus köréből toborozta híveit.

1932-ben Meskó Zoltán nyugalmazott katonatiszt, kisgazdapárti képviselő bejelentette kilépését a pártjából, s egyúttal bejelentette a Magyar Nemzeti Szociálista Földmíves- és Munkáspárt megalakítását. A teatralitást és komolytalanságot mi sem jelezte jobban, mint hogy erre az alkalomra Hitler-bajuszt növesztett, entente-szíjt csatolt föl, és szintén zöld horogkereszttel díszített karszalagot húzott föl. A különbség csupán annyi volt, hogy barna helyett, zöld inget választott mozgalmi egyenruhának. Meskó sem tudott országos szinten kiépült nemzetiszocialista mozgalmat szervezni: elsősorban saját választókerületében, Zalában és környékén (Délnyugat-Dunántúl) tudott magának szimpatizánsokat szerezni.

Keresztes-Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter a 145000/1933. számú BM (1933. 09. 06.) rendelettel betíltotta a horogkereszt bárminemű használatát magyar állampolgárok részéről, arra hivatkozva, hogy ez idegen állam (Német Birodalom) felségjelzése lett. Ezután Böszörmény pártjának jelképe a zöld kaszáskereszt, Meskó pártjának jelképe pedig a zöld nyilaskereszt lett. A kaszáskereszt a Böszörmény-féle mozgalom agrárius jellegére utalt, a nyilaskereszt pedig Szent László hadi jelvényének fölújítása volt. Ezután terjedt el a "kaszások", ill. "nyilasok" kifejezés.

A hungarista pártok által használt jelképek

Szálasi első hungarista pártja, a NAP (lásd följebb) nem használta egyik jelvényt sem. Ő az általa Hungária Egyesült Földek néven illetett Bosznia-Hercegovina területét is magába foglaló Nagy-Magyarország szimbólumának választott rovásjelképet használta. Ez a rovásjelkép a "HIT" szó betűjeleit tartalmazta. Ezzel is jelképezni akarta Szálasi, hogy az ő hungarizmusa, nem a német hitlerizmus egyszerű kópiája, hanem önálló, sajátosan magyar nemzetiszocializmus, mely lényeges pontokban is eltér a hitlerizmustól és - az általa is nevetségesnek ítélt - magyar kópiáitól.

Későbbi pártjai már a zöld nyilaskeresztet használták, azzal a kiegészítéssel, hogy a hungarizmusra utaló fehér "H" betűt illesztettek a kereszt szárainak találkozásába. A hungarista pártok zászlaja, karszalagja is ilyenformán különbözött a többi, nemzetiszocialista pártkezdeménytől: a magyar jelleget jobban kihangsúlyozó ún. "Árpád-sáv"-ot illesztettek a zászlóra (mely a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot - öt piros, négy fehér - tartalmazott) úgy, hogy a zászlórúd felé eső harmadában vörös négyzet alapon, 90°-kal elforgatott fehér négyzetben állt a zöld, "H" betűvel ékesített nyilaskereszt. Ez az elrendezés utalt a középkori zászlóhasználatra. Az új típusú "Árpád-sáv" a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettaró paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehér sáv).

A "zöld ing" is átvételre került, amelyet később kiegészítettek fekete zubonnyal, lovaglónadrággal és csizmával (ill. birgerlivel), fekete nyakkendővel, fekete sísapkával (nyilas sapkarózsával) és entente-szíjjal.

A hungarizmus - hangsúlyozandó a népi, osztályokon fölülemelkedő összetartozást - minden tagja egymást a "testvér" megjelöléssel illette. A hungarista köszönés az ún. "római köszöntés" (amelyet az olasz fasizmustól, a német hitlerizmus és számos egyéb nemzetiszocialista szerveződés is átvett) volt (rézsutosan fölemelt jobbkéz), melyhez társult a hungarista csatakiáltás és válasz: "Kitartás! Éljen Szálasi!" Szálasinak az 1938-as fegyházba hurcolása előtt a "Bátorság!" köszöntést használták.

A mozgalomnak a hivatalos indulója volt az "Ébredj, magyar!", a munkástagozat népszerű indulója volt a "Testvér, elég a szolgaságból!" kezdetű ének.